A progresszívek megdupláznák a nem helyi lakosok parkolási díjtételeit, a helyben élőkét pedig folyamatosan emelnék. Úgy látják, nem állampolgári jog a magántulajdonú gépjárművek ingyenes közterületi tárolása.

Alapjaiban szabná át a fővárosi parkolás szabályozását hét civil szervezet. A Fővárosi Közgyűlés 2024. október 4-i ülésére összeállított, és a fővárosi képviselőknek kiosztott 15 pontból álló javaslatuktól azt remélik, hogy jelentősen csökkenhetnek a közlekedési dugók, könnyebben lehet szabad parkolóhelyet találni, miközben több hely jutna a zöldítésre, a gyaloglásra és a kerékpározásra is.

A koncepció kiindulópontjaként értelmezett legfontosabb ténymegállapításaik szerint

• Az álló járművek megnehezítik a kerékpározást, sok esetben teljesen ellehetetlenítik, pedig a kerékpárhasználat előnyben részesítendő a gépjárműhasználattal szemben.

• A parkolás díja (ha egyáltalán van) a töredékét sem fedezi a járművek által elfoglalt közterület értékének. Az ingyenesség nem tudatosítja a kedvezményezettben a neki nyújtott közterület-használat értékét.

• Diszkriminatív, hogy a gépjárműtulajdonnal nem rendelkező, valamint a gépjárműtulajdonnal rendelkező, de annak tárolását közterületen kívül megoldó lakók hátrányára mond le az önkormányzat a közterületen tárolt gépjárművek okozta elmaradt bevételekről.

• Az ingyenesség, illetve az alacsony parkolási díj nagymértékben ösztönzi a gépjárműforgalmat.

Ebből kiindulva a civilek piaci, közterület-menedzsment alapon a közterületek funkcióváltását tarifális megoldással segítenék elő, ügyelve arra, hogy azért ne lehetetlenüljön el a terület működéséhez, ellátáshoz szükséges forgalom (beleértve a rakodást, parkolást is).

Úgy látják, nem állampolgári jog a magántulajdonú gépjárművek ingyenes közterületi tárolása.

Mivel a közterületnek értéke van, ezért a javaslat aláírói szerint eljárási díj helyett parkolási megváltási díj megfizetéséhez kellene kötni az engedély megadását. Erőteljesebben differenciálnák a háztartásonkénti első és második autó lakossági kedvezményét, az esetleg még meglévő további kedvezményeket pedig megszüntetnék.

Parkolóként használt külsőbb kerületek

A javaslat kapcsán számos kérdés merült fel, ezekről Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét kérdeztük.

Közlekedésszakmai szempontból a fizetőparkolás elsősorban forgalomszabályozó eszköz, tíz kerületben (IV. illetve a XV–XXIII.) ezért egyáltalán nincs is ilyen rendszer. A szakember szerint azonban azok a kerületek is nehéz forgalmi helyzetben vannak, ahol nincs, ami a belső kerületek parkolási díjának (szükségszerű) emelésével csak tovább romlana, hiszen a távolabbról érkezők már most is sokszor P+R-ként használnák a külső kerületek közterületi parkolóhelyeit.

Másik szempont a közterületek kérdése. Véleménye szerint a fizetős parkolással jelenleg nem rendelkező kerületek közterületei is jelentős értéket képviselnek, s azok használatáért a parkolás kivételével szinte minden más esetben fizetni kell.

A helyi lakosok élhető környezete és a város átszellőzésének biztosítása is megköveteli, hogy minél több zöldfelület legyen a külső kerületekben is. A zöldfelületek kialakítását viszont nagymértékben nehezíti, illetve sok esetben ellehetetleníti, hogy a rendelkezésre álló területeket autók tárolására, parkolására használják.

Voltak és jelenleg is folynak egyeztetések a kerületekkel, de – mint hangsúlyozza – mostani levelükkel azt akarták elérni, hogy a Fővárosi Közgyűlés hozza meg a hatáskörébe tartozó rendeletmódosításokat.

Változó díjtételek

Számszerű javaslatot még nem tettek a nem helyi lakosok parkolási díjára, azonban a Levegő Munkacsoport véleménye szerint azt a jelenlegi kétszeresére kellene emelni, továbbá legalább a D kategóriájú övezetet ki kellene terjeszteni a főváros egész területére.

A helyi lakosok parkolási díjára viszont tettek javaslatot:

E szerint a parkolási megváltási díj az éves parkolási díj – az egy órai parkolási díj szorozva az éves, fizetésre kötelezett órák számával – meghatározott százaléka. Kezdetben az első autóra az így kiszámított összeg 2 százalékát kellene kifizetni (vagyis kezdetben 98 százalékos kedvezményt adnának). Százalékos javaslatuk szerint a parkolási zónákban történő lakossági várakozás díja az első autó esetén a következőképp alakulna:

• A zóna: 2,4 millió forint/év (100 százalék) – 48 ezer forint/év (kedvezményes)

• B zóna: 1,575 millió forint/év (100 százalék) – 32 ezer forint/év (kedvezményes)

• C zóna: 900 ezer forint/év (100 százalék) – 18 ezer forint/év (kedvezményes)

• D zóna: 600 ezer forint/év (100 százalék) – 12 ezer forint/év (kedvezményes)

Ezeket a parkolási kedvezményeket azonban az évek során fokozatosan csökkentenék majd, ezzel presszionálva a járműtulajdonosokat arra, hogy keressenek közterületen kívüli tárolási megoldást autójuk számára.

A javaslat legradikálisabb pontjai szerint

a különösen környezetszennyező autók nem kaphatnának lakossági parkolási kedvezményt

(például 2026-tól az Euro 1-es motorral rendelkezők és attól rosszabbak, 2028-tól az euró 4-esnél rosszabbal rendelkezők sem, 2030-tól pedig az euro 5-ösnél rosszabbak sem). A védett területekre ezekkel a járművekkel be sem lehetne hajtani.

A nagy méretű (jellemzően 2 tonna feletti össztömegű) autók parkolási díjait 100 százalékkal megemelnék arra való hivatkozással, hogy azok több helyet foglalnak.

A koncepció megvalósításának nem előfeltétele a fővárosi egységes parkolási rendszer megteremtése, de nagymértékben segítené a megvalósítást. A parkolási díjakból származó bevételeket a lakosság életminőségének javítására fordítanák.

A parkolásszabályozás átalakításáról szóló javaslatot a Levegő Munkacsoport, A Járda Gyalogosoké, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Közlekedő Tömeg Egyesület, a Magyar Közlekedési Klub, a Miutcánk és a Város és Mobilitás Intézet írta alá.

Kiemelt kép: Metropol/Fügedi Richárd