Hatalmas sikert aratott szombaton a Nemzeti Színház legújabb bemutatója, amelyet Vidnyánszky Attila vitt színre, Zsuráfszky Zoltán társrendező-koreográfussal közösen. A premier közönsége könnyezve – nevetve tapsolta meg a büszke cigányfiú és a gyönyörűséges cigánylány történetét: Szarka Tamás autentikus cigányzenére épülő dallamait, a lendületes koreográfiát, a lenyűgöző színpadi látványt és a drámai erejű színészi játékokat.
Szeptember 12-én este volt az Esthajnal című előadás ősbemutatója a Nemzeti Színházban – számolt be az Origo.
Szerintem Magyarország egyik legnagyobb színházi mozdulata volt a mai este
– fogalmazott Szarka Tamás, az Esthajnal című ősbemutató zeneszerzője a tegnapi premier után.
Talán ez a darab egy újjászületés számunkra, egy új indulás kezdete
– mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
Az előadásban közreműködtek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Karaván Színház művészei, olyan neves roma zenészek, mint Babindák Ernő, Szajkó Nándor, Baranyi Zoltán és Mendi Milán, a Fővárosi Nagycirkusz előadóművészei, valamint a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia növendékei.
A darab alapvető ősi toposzokat dolgoz fel: születés, halál, szerelem. Hihetetlen az a kohézió, amelyet már az első pillanattól lehetett érezni a próbafolyamat során. Remélem, hogy ez a darab egy nagyon fontos közösségépítés kezdete
– mondta Nyári Oszkár, a Karaván Színház és Művészeti Alapítvány vezetője.
Az előadás társdramaturg-koreográfusa Zs. Vincze Zsuzsa, a díszlet Galambos Péter munkája, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte. A produkciót rendezőasszisztensként Vida Gábor segítette. Az előadást a Nemzeti Színház közönsége váltott szereposztásban tekintheti meg az évad során.
Fotó: Szkárossy Zsuzsa / nemzetiszinhaz.hu
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült.
A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére.
Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”.
Ez a darab végig fog söpörni az országon
– mondta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ igazgatója.
Címlapkép: Szkárossy Zsuzsa / nemzetiszinhaz.hu
