Miért vonzó a turisták szemében Budapest? Hogy lehet megtalálni az élmény és a szolgáltatások között az egyensúlyt? Miben kellene erősödnie a magyar fővárosnak ahhoz, még előkelőbb helyen lehessen a turisztikai desztinációk sorában? Mi lesz a turai kastély sorsa? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept vezetője. Interjú.
***
Mi Budapest legnagyobb vonzereje?
Úgy gondolom, hogy a diverzitás, változatosság a legvonzóbb az utazók számára a városban. Budapest egy olyan egyedülálló főváros, amely mindenkinek más arcát mutatja, mindenkinek más és más élményeket kínál.
Elég csak megnézni Pestet és Budát, hogy mennyire különböző a két oldal, mennyivel más hangulatot árasztanak, mennyire különböző programokat kínálnak. A kultúrában és a hagyományokban is megvan ez a változatosság a fővárosban, elég csak megnézni, hogy a kiskörút mentén hány nagy egyháznak található temploma. Ott van a Bazilika, ott van a Deák téri evangélikus templom, a Kálvin téri református templom és a Dohány utcai zsinagóga is. Ez egy képi példája is lehet az említett diverzitásnak.
De szeretem azt is, hogy
a Michelin-csillagos éttermektől a retro kocsmákig minden megtalálható,
és az egyik nap egy egészen klasszikus programban vehet részt egy utazó vagy akár egy helyi lakos, míg a másik nap egy folklóron, egy klezmeren vagy egy jazzen. Mindez pedig azt eredményezi, hogy Budapest nagyon széles közönségnek, számtalan célcsoport számára tud releváns és egyedi élményeket kínálni. A sokszínűsége teszi különlegessé a magyar fővárost.
Miként tudna még inkább előrelépni a főváros a turisztikai rangsorokban?
A social media fontossága az iCon Gazdaságpolitikai Konferencián is elhangzott. Sőt, még a szervezők nevében is benne van az intelligence economy. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a közösségi médiában Budapest megfelelőképpen jelenjen meg, hiszen egyre több desztinációból utaznak a social média ajánlása alapján, a fiatalok számára pedig gyakorlatilag ez az elsőszámú tájékozódási és eligazodási felület utazástervezésnél is. Jómagam is előszeretettel használom a TikTokot arra, hogy egy új úti célról többet megtudjak. Ázsiai országokban a közösségi média már nemcsak, mint tartalomgyártó jelenik meg, hanem mint foglalási felület is. Tehát, ha valaki elkészít egy tartalmat, oda rögtön belinkelheti, mi volt az a szállás, hol van az az étterem, és min keresztül lehet oda foglalni. Azt gondolom, hogy
a social media és a technológiai újítások követése kiemelten fontos lesz desztináció szinten is.
Szállodák terén hogy áll a magyar főváros? Mit kellene erősíteni?
Jelenleg megfelelő számú brand és megfelelő számú hotel található a piacon. A következő három-öt évben, amikor a most elindult projektek befejeződnek, akkor azt lehet mondani, hogy kínálati oldalról rendben vagyunk. Azonban az üzleti turizmus területén még sok fejleszteni való van. Arra hívnám fel az ágazat szereplőinek a figyelmét, hogy az úgynevezett meetings, incentives, conferences, and events sector, – amelyet magyarul üzleti turizmusnak hívunk – a versenytársainkhoz képest kisebb mértékben van jelen. Ennek az egyik oka, hogy nincs elegendő konferencia, és nincs megfelelő konferenciaközpont sem, tehát nincs olyan infrastrukturális háttere Budapestnek napjainkban, amivel meg lehetne tartani akkora vagy olyan típusú konferenciákat, amelyeket például Bécs megvalósít. A januári, februári és márciusi holtszezonban is sokat segítene, ha több üzleti turista látogatna a városba.
Hogy lehet egyensúlyt találni az élmények és a szolgáltatások között?
Azt kell megértenünk, hogy kinek mi az élmény. Nyilván sokan vannak, akik nyitottak és kíváncsiak azokra az élményekre, amelyek grandiózusak, látványosak és szenzációsak. De ugyanakkor mindig lesznek olyan turisták, akik inkább egy komolyzenei élményre vágynak, vagy a városban egy kulturális eseményre. Minden korosztálynak és minden szegmensnek megvan a saját élménye. Nem lesz mindig mindenki egy csoportból kíváncsi a Madame Tussauds-ra, de lesz, aki igen.
Az utazóknak azt a megfelelő mixét kell megtalálni, akik ennek a városnak jót tesznek.
Akik ennek a városnak az egyéb szolgáltatóit, az éttermeit, a szállodáit, a múzeumait egyébként látogatják. S itt értem az egyensúlyt: nem szabad elmenni afelé, hogy túl sok szenzációhajhász esemény legyen, mert akkor csak abból a szegmensből fognak érkezni. Valami módon mindenkire figyelni kell. Szerintem sok új attrakció van már a városban, erre jó példa a Városligetben a hőlégballon, ami nagyon népszerű a turisták körében.
A gyermekeim is abba a korba értek, hogy egyre többet tudunk turisták lenni Budapesten. Élmény számukra bemenni a belvárosba, egyenesen várják, hogy megnézzük a Parlamentet, de egyre többet járunk színházba, a hétvégén pedig azt tervezzük, hogy megnézzük a 360 Design kiállítást.
Így azt vallom, hogy arra is figyelni kell a város kultúra- és programkínálatának kialakításakor, hogy a családoknak is legyen elég lehetőség.
Az immerzív színházi világban látom egyébként még a hiányt. Ha valaki elutazik Londonba vagy New Yorkba, akkor könnyű Broadway-on elmenni a színházi előadásra, hiszen angolul nagyjából mindenki ért. Ők megtehetik például, hogy Az oroszlánkirályt játsszák a gyerekeknek, míg a felnőtteknek musicaleket kínálnak. Mivel a magyar nyelvet csak megközelítőleg 15 millión beszélik, ezért némileg „hátrányban vagyunk”, de a táncszínházzal, egy újcirkuszi előadással vagy immerzív kiállításokkal sokkal nagyobb teret nyithatunk arra is, hogy ezeken a turisták részt vegyenek. S ez akkor is megvalósítható, mikor nincs mód az időjárás miatt szabadtéri programokra.
Az elmúlt napokban többet lehetett hallani a turai kastélyról. Miként alakulnak át a szolgáltatásai?
A turai egykori Schossberger-kastély üzemeltetése kapcsán egy nagy kihívással szembesültünk már a kezdetektől. Érzékelni lehetett azt a patthelyzetet, hogy mi történik akkor, ha egyszerre két különböző szegmenset próbálunk kiszolgálni. Mert teljesen más élményre vágyott az, aki egy rendezvényt vitt oda, mint az, aki egy lefoglalt egy vagy két szobát, a kettőt egyszerre kiszolgálni pedig különösen nehéz, vagy megoldhatatlan volt egy olyan épületben, ahol kevés szoba áll rendelkezésre. Ezért úgy döntöttünk, hogy ez a konfliktus ne álljon fenn, és mostantól vagy különleges eseményekre adjuk ki a kastélyt vagy csoportos foglalásokra, ahol összegyűjtünk több, hasonló élményt kereső vendéget, és ők egyszerre jönnek el a szállodába. Az eredeti alapkoncepció is az volt, hogy rendezvényekre fókuszálunk, de mivel pont a Covid kellős közepén tartottunk nyitáskor, amikor megborult a piac, ezért ahhoz próbáltunk alkalmazkodni. Most három-négy évvel a Covid után azt látjuk, hogy
újra a rendezvények felé érdemes menni.
Visszatérve Budapestre, mi lesz a következő nagy fejlesztés?
A fejlesztéseink e pillanatban is folynak. A belváros szívében található Dorothea Hotelben nyitjuk meg hamarosan a tetőn található BiBo skybar-éttermet. Talán ez a legközelebbi. A Gellért Hotelnél is felgyorsultak az események, a napokban indul el a többéves komplex műemléki felújítás első fázisa. A beruházás célja, hogy visszaadja a szálloda egykori fényét, megőrizve az ikonikus épület történelmi örökségét. A szálloda üzemeltetője a nemzetközileg elismert, felsőkategóriás hoteleket üzemeltető Mandarin Oriental Group lesz.
Célunk, hogy a budapestiek is ismét büszkén magukénak érezhessék az épületet,
amely éttermeivel, ahogyan régen is, elsősorban a helyiek igényeit szeretné majd kielégíteni.
Kiemelt kép: BDPST Koncept
