„Meghajolunk az idegen akart előtt, vagy ellenállunk neki? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. A válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Millenáris szabadtéri színpadán mondott ünnepi beszédében az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján.
Orbán Viktor az ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy azért gyűltünk ma össze, hogy fejet hajtsunk az 1956-os októberi forradalom hősei előtt.
„Rendhagyó a mai ünnep, mert azok is itt vannak velünk, akik egy hónappal ezelőtt megvédték Magyarországot az árvíztől. Ember feletti munka volt”
– fogalmazott.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: ha veszedelem közeledik, ha bajban van a haza, össze kell fogni.
„Ez a törvény. Büszke, sőt nyakas nép vagyunk, nem tűrjük el, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életünkbe. De az összefogás törvényét betartjuk, mert összefogás nélkül nincs se biztonságunk, se szabadságunk”
– fogalmazott.
Hozzátette: összefogás nélkül idegenek uralkodnak rajtunk. „Előbb-utóbb kiforgatnak mindenből és adósrabszolga sorba juthatnának. Az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg. 1956 januárjában földrengés rázta meg az országot, márciusban pedig jeges ár öntötte el a Duna vidékét, melyben felnőttek és gyermekek haltak meg. Több száz család vált hajléktalanná és több ezer embert telepítettek ki” – sorolta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint felhívó jel volt ez arra, hogy ideje készülni az összefogást követelő, nagy időkre.
„1956 októberében aztán a Duna után a történelem is kilépett a medréből” – fogalmazott
A megáradt történelem ugyanis, akárcsak a megáradt folyó, nem fúj visszavonulót délutánra és nem húzódik vissza éjszakára sem. A folyó végigmegy a maga útján, a saját törvényei szerint.
„Ilyenkor születnek a hősök. Hősök lesznek a cipészlegényekből, a gyári munkásokból, a földművesekből. Mártírrá válnak a könyvelők, az óvónők és az egyetemisták”
– mondta.
„1956 októbere arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nemzet nagy történelemkönyvébe” – szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő emlékeztetett: 1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert „Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást. A magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép, rosszul viseli a zablát. És csak idő kérdése, mikor tör ki a hámból” – fogalmazott.
A magyarokat még soha, egyetlen megszállónak sem sikerült betörnie vagy megszelídítenie. A szovjet birodalmi elnyomás megnyomorított bennünket. Kirabolta, nincstelenné tette az embereket, nemzedékek munkáját (tette tönkre), de mindenki úgy tesz, mintha ezt nem látná.
„Megjelent az írás a falon (…) „Ne mosolyogj, Iljics! Nem lesz ez örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, majd úgy folytatta: „A magyarok nem tűrik a megaláztatást, megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát, egy életre megtanítottuk, hogy ne bántsd a magyart!”
„A következő harmincnégy évben a kommunisták visszafogták az agarakat és hazamentek, ezért csínján kell bánni a magyarokkal! Gloria Victis, dicsőség a hősöknek!” – tette hozzá.
„A történelem ismét kilépni készül a medréből, az elkövetkező évben a történelmet kell a medrében tartani, mivel a szomszédban háború van”
– mondta a kormányfő utalva az ukrajnai háborúra.
Százezrek vesztek oda, az európai gazdaság tüdőlövést kapott, az árak az egekben, a gazdaság szenved, közben Ukrajnába öntik a pénzt, a befektetők Amerikába vándorolnak – sorolta a miniszterelnök, majd hozzátette: folytatódik a vérontás és fennáll a veszély, hogy a háború szétterjed.
„Az elmúlt hetven évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz”
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ideje kimondani, az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot – mondta a miniszterelnök, majd kifejtette: a győzelem reményében a konfliktusra úgy tekintenek, mint „a Nyugat háborúja Oroszország ellen”.
Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Budapesten, a Millenáris Parkban 2024. október 23-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök beszélt még a Zelenszkij ukrán elnök által bemutatott győzelmi tervről is, aminek „a lényege hogy a háború kiterjesztése, Ukrajna azonnali NATO-ba való meghívása, a háború orosz területre helyezésre”.
A tervnek az is része, hogy miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna vállalja, hogy az amerikaiakat helyettesítve egész Európa biztonságát garantálja saját megerősített hadseregével, vagyis mi magyarok egy reggel arra ébrednénk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén.
„Mi ezt nem akarjuk, de a brüsszeli nyomás napról napra erősebb az országon és a kormányon is. Nekünk, magyaroknak is el kell döntenünk mit akarunk, de a politikai ellenfeleink szerint menni kell. Nekik 1956 tanúsága az, hogy harcolnunk kell Ukrajnáért, sőt Ukrajnában” – mondta.
„Nekünk 1956 tanúsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk.
Magyarországért és a magyar szabadságért úgy tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában. Azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem hagyjuk, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országunkat és megőrizzük Magyarország szabadság békéjét és biztonságát. Ne dugjuk homokba a fejünket!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Kiemelte, nézzünk szembe a valósággal, ebbe a háborúba az egész európai gazdaság belerokkan. Családok milliói mennek tönkre, ha hagyjuk, hogy így menjen tovább. Hát ne barátaim! – emelte ki. A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan.
Azt mondta, ezért Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától. Azt is bejelentették, hogy egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni. Ismét itt a régi kérdés – hangsúlyozta. „Meghajlunk az idegen akarat előtt, ezúttal a brüsszeli akarat előtt vagy ellenállunk neki?” – tette fel a kérdést. Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra.
Azt javasolta, hogy
a válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt.
Nem fogunk részt venni – szögezte le. Semmilyen birodalmi versengésben nem akarunk részt venni, mások ellenségeskedése évében nem hiszünk a világboldogító ideológiáknak. Mindegy, hogy keletről vagy éppen nyugatról érkeznek-e, mi csak egyetlen dolgot akarunk.
Úgy folytatta, hogy mi, magyarok már százszor bebizonyítottuk: nem ijedünk meg, ha az „aktuális birodalom” zsarol minket. Tudjuk, hogy háborúba akarnak kényszeríteni bennünket. Tudjuk, hogy ránk akarják sózni a migránsaikat. Tudjuk, hogy genderaktivisták kezére akarják adni a gyerekeinket. Tudjuk, hogy megvan a kiszemelt bábkormány.
„Megvan már a párt, amelyet a nyakunkba akarnak ültetni. Megvan az emberük is rá, igazi aláíró fajta, aki ideális jelölt egy bábkormány élére” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: 1956 Magyarország szabadságharca volt egy világbirodalom ellen. Ahogy Nándorfehérvárnál az ottománok ellen, vagy 1848-ban Bécs ellen, úgy 1956-ban a szovjet csapatok ellen Dávid harcolt Góliát ellen.
Hozzátette: „Aki hazafi, az ma is harcol a magyar szabadságért. De attól 2024-ben még nem lesz hazafi az ember, ha lyukat vág a (magyar) zászló közepébe. Attól még nem lesz ’56-os hős, ha elhajít egy Molotov-koktélt.”
„Nem a ruha teszi a szabadságharcost, és nem a duma teszi a szabadságharcot. Csak a tettek számítanak, a tettek pedig magukért beszélnek”
– emelte ki Orbán Viktor.
Forrás: hirado.hu
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Budapesten, a Millenáris Parkban 2024. október 23-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
