Bár „1956 októberében a Duna után a történelem is kilépett a medréből”, az előttünk álló küzdelem, az identitás megőrzéséért folytatott erőfeszítés ismerős politikai mederben zajlik.
A magyarok karakterét rajzolta meg Orbán Viktor egy szabadságszerető, függetlenségpárti és a külső elnyomástól zsigerileg viszolygó nép képében, a „magyarok rosszul viselik a zablát, a magyarokat még soha egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni” – mondta ifj. Lomnici Zoltán a kormányfő október 23-i ünnepi beszédéről.
A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója, a CÖF szóvivője szerint a Millenárison tartott megemlékezés egy erős, szuverén vezető felhívása volt egy erős, szuverén nemzethez – csak összefogással tudunk újra a függetlenségünkre, a kiharcolt jogainkra és javainkra ácsingózó külső erőkkel szembeszállni.
„Ha bajban van a hazánk, össze kell fogni. Ez a törvény. Büszke, sőt nyakas nép vagyunk, nem tűrjük el, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életünkbe, de az összefogás törvényét betartjuk” – hangsúlyozta a kormányfő.
Ismét formálódik Dávid és Góliát harca, Brüsszel és a globalisták újra fenekednek a nemzeti kormánnyal és a józan magyar többséggel szemben.
Góliát, „az Istenellenes hatalom jelképe”, már talált is magának egy új bábot, akit, mint a XX. században számos alkalommal, egy bábkormány élén neveznének ki Magyarország helytartójává, utalva arra, hogy „Dávid és Góliát párharcában ők valahogy mindig Góliát oldalára állnak, de egyet mindig elfelejtenek, a történet végét” – mondta ifj. Lomnici.
Az elemző szerint ennek a történetnek mindig ugyanaz a vége: Góliát veszít, Dávid győz, aztán lehet pakolni és elhúzni a csíkot.
Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe. Bár „1956 októberében a Duna után a történelem is kilépett a medréből”, az előttünk álló küzdelem, az identitás megőrzéséért folytatott erőfeszítés szintén ismerős politikai mederben zajlik.
Ahogy Kövér László fogalmazott, a Tisza pártiak balról próbálnak előzni és kisajátítani ’56 erkölcsi és politikai örökségét, valójában azoknak az oldalán állnak, akik ’56-ban is a nemzeti függetlenségünk, szuverenitásunk ellen törtek, csak most éppen más színekben.
Ne kerteljünk, az Európai Parlamentben két Kádár-kegyenc unoka várja ugrásra készen, hogy Kádár örökébe lépjen és külső segítséggel elfoglalja a végrehajtó hatalom vezetőjének pozícióját. Most éppen az újbalos Magyar Pétert favorizálják, de nem ejtették teljesen Dobrev Klárát sem.
Végül is nekik mindegy, hogy hazánkban ki hajtja végre a reprivatizációt, vezeti be a woke ideológiát, vagy sodorja háborúba hazánkat és nyitja ki a kapukat illegális migránsok tömegei előtt
– fejtette ki az elemző. Ifj. Lomnici Zoltán közölte, a miniszterelnök beszélt arról is, hogy „nemcsak akkor, de most is birodalmi érdekek kiszolgálóival van dolgunk, akik Magyarországon más entitások érdekeit képviselik, például a háborús uszítás terén”.
A kormányfő egyértelművé tette: „Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog nekik sikerülni. Itt nem törnek át. Mi győzünk, ők veszítenek. Mi, magyarok meg tudjuk és meg is fogjuk csinálni. Újra meg fogjuk csinálni. Dicsőség az 56-os magyar hősöknek! 1956-ban megvolt az egység, az akarat, de az erő nem volt elég a szuverén cselekvésre. Ma az egységhez és az akarathoz erő is társul, megvan a szuverén cselekvés lehetősége, és ígérem, hogy mi élünk is vele” – hangsúlyozta a miniszterelnök cselekvő tanulságtételre szólítva fel 1956 valódi szellemi örököseinek, a nemzeti oldalnak a tagjait, itthon és a külhonban egyaránt.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Budapesten, a Millenáris Parkban 2024. október 23-án.
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
