Ettől tartott a világ.

Lecsapott Izrael: rakétatámadásokat hajtott végre a zsidó állam Iránban, Teheránt találat érte. A beszámolók szerint az izraeli támadás egyelőre elkerülte az iráni nukleáris létesítményeket és energetikai infrastruktúrát, de Irán így is egy még nagyobb válaszlépést helyezett kilátásba. Az Egyesült Államok értesült a támadásról, de nem vett részt benne.

Válaszul az iráni rezsim Izrael Állam elleni, hónapok óta tartó folyamatos támadásaira, az Izraeli Védelmi Erők jelenleg csapásokat hajtanak végre iráni katonai célpontok ellen

– közölte az izraeli hadsereg szombat hajnalban, közép-európai idő szerint 1:41-kor az X-en. A közleményben hangsúlyozták:

„Mint a világ bármely más szuverén országának, Izrael Államnak is joga és kötelessége válaszolni”.

A Bild információi szerint a védelmi és támadóképességek „teljes mértékben mozgósítva vannak”.

Daniel Hagari katonai szóvivő a légicsapásokról készült videóban kijelentette:

„Mindent megteszünk, ami szükséges az izraeli állam és Izrael népének megvédéséhez”.

Az izraeli katonai források szerint a támadások során az energetikai infrastruktúrát egyelőre elkerülték. Az NBC egy izraeli illetékesre hivatkozva azt írta, hogy nukleáris létesítményeket és olajmezőket sem vettek célba. Az izraeli hadsereg hajnali 5:15-kor jelentette: „Repülőgépeink épségben hazatértek. A megtorló csapás befejeződött, a küldetés teljesítve”. Továbbá arról számoltak be, hogy „korlátozott károkat” okoztak, és eddig nem érkezett jelentés áldozatokról.

Az iráni média néhány perccel az izraeli támadás bejelentése után robbanásokról számolt be Teherán közelében. Az állami televízió szerint több légvédelmi rendszer is aktiválódott. Jelentések szerint katonai célpontokat ért találat Karajban és Meshedben is, de az izraeli hadsereg kezdetben nem reagált ezekre a hírekre. Egy teheráni lakos a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy szombat hajnalban „távoli robbanások hangjára ébredt”. Több, az X-en megosztott videón füst és lángok is láthatók, de az események pontos helyszínét és időpontját még nem lehetett megerősíteni.

Az iráni hatóságok korábban figyelmeztették Izraelt egy esetleges támadásra, és keményebb megtorlást helyeztek kilátásba. Az iráni kormány egyik névtelen forrása a Tasnim hírügynökségnek így nyilatkozott:

nincs kétség afelől, hogy Izrael megfelelő választ fog kapni bármilyen akcióra”.

A feszültségek hátterében az áll, hogy október 1-jén Irán mintegy 200 rakétát lőtt ki Izrael irányába, amelyek többségét az izraeli légvédelem megsemmisítette. Irán szerint ez a lépés válasz volt a Hamász-vezető, Haszán Naszrallah elleni merényletre.

A támadások idején Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Tel-Avivban található Kirja katonai bázison tartózkodott, ahol többek között Joáv Gallant védelmi miniszterrel egyeztetett.

Az Egyesült Államok nem vesz részt az izraeli hadsereg Irán elleni támadásaiban  – erősítette meg a CNN Sean Savett, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivőjének nyilatkozatát idézve:

„Megértjük, hogy Izrael az önvédelemhez való jogával élve és válaszul az Izrael ellen október 1-jén végrehajtott iráni rakétatámadásra, célzott csapásokat hajt végre iráni katonai célpontok ellen. További információkért az izraeli kormányhoz kell fordulni.”

A CNN szerint Izrael előre tájékoztatta a Fehér Házat a támadások tervéről, Joe Biden elnök pedig wilmingtoni otthonában tartózkodik, és nem tervezi, hogy emiatt visszatér Washingtonba.

***

Izrael és Irán egészen 1979-ig jó kapcsolatot ápolt egymással. A perzsa államban jelentős zsidó kisebbség élt, akik közül sokan még a zsidó állam megalapítása után sem hagyták el Iránt. Az 1979-es forradalom azonban mindent megváltoztatott. David Menashri egyetemi professzor a témában írt esszéjében leírja, hogy a forradalom egyik legmaradandóbb tana az Izrael iránti gyűlölet. Ez az az ügy, amely összeköti a különböző politikai csoportokat. „Az iszlamista rezsim szemében Izrael továbbra is Irán és az iszlám ellensége, és fenyegetést jelent az emberiségre” – írja az elemző a Wilson Center oldalán.

Irán tagadja Izrael létjogosultságát teljesen függetlenül a konkrét határoktól.

Menashri hozzáteszi: mély vallási küldetéstudatot kevernek bele az Izrael ellenességbe és a palesztin ügy támogatásába. Ennek alapjait a forradalom atyja Ruholláh Homeini ajatollah fektette le.

Homeini az „Iszlám kormányzás” című könyvében a következőt írta a zsidókról:

„Az iszlám történelmi mozgalomnak kezdettől fogva meg kellett küzdenie a zsidókkal, mert ők voltak azok, akik először hoztak létre iszlámellenes propagandát, és különböző fondorlatokat folytattak, és mint láthatjuk, ez a tevékenység a mai napig folytatódik.”

A Wall Street Journal témában írt cikke szerint az ajatollah a zsidókról úgy írt, mint akik „elferdítik a Koránt, halmozzák a pénzt és a Nyugat ügynökei.” Ez a fajta antiszemitizmus jellemezi az ajatollah követőit is. Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt elnök, az ajatollah egyik legfőbb tanítványa azt állította, hogy

a zsidó állammal szembeni ellenállás „minden muszlim és minden olyan ember szent kötelessége, aki hisz Allahban.”

Irán jelenlegi vezetője is ezt vallja.

Mandiner

Kiemelt kép: Izraeli katona imádkozik egy dél-izraeli gyülekezési ponton, a Gázai övezet határának térségében 2023. november 24-én, miután életbe lépett a négynapos tűzszünet Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson