Közel négy évtizedes hagyománnyal szakítva a Washington Post sem a republikánus, sem a demokrata jelölt mellett nem foglal állást a november 5-i elnökválasztás előtt. A pénteken közölt döntés hullámai több nap után sem ültek el, a lap olvasói tömegesen mondják vissza előfizetésüket.
„Visszatérünk gyökereinkhez, miszerint nem támogatunk elnökjelölteket” – jelentette be a Washington Post pénteki számában William Lewis vezérigazgató. A lap véleményrovatában közzétett írásában a kiadó vezetője elismerte: elkerülhetetlen, hogy az újság döntését sokféleképpen értelmezzék, mint az egyik jelölt hallgatólagos támogatását vagy a másik elítélését. Hangsúlyozta azonban, hogy a Post gesztusa nem a felelősségtől való menekülést jelenti, hanem „kiállást olvasóink saját döntéshozatali képessége” mellett – szemlézte a Maszol.ro.
A november 5-i választás előtt tizenegy nappal bejelentett döntés heves reakciókat váltott ki a szakma, politikusok, a közönség és nem utolsó sorban a szerkesztőség részéről. A lap újságírói azért találták különösen megrázónak a döntést, mert az újság két szerzője mindössze egy nappal korábban vette át New Yorkban a Pulitzer-díjat: David Hoffman Az autokrácia évkönyvei című cikksorozatáért, Vladimir Kara-Murza pedig a moszkvai börtönben született írásaiért.
Robert Kagan, a Post vélemény rovatának külsős szerzője tiltakozásként bejelentette lemondását, „korai kapitulációnak” titulálva a döntést. Ezzel arra utalt, hogy a lap milliárdos tulajdonosa, Jeff Bezos állíttatta le a Kamala Harris demokrata elnökjelölt melletti állásfoglalás közlését. „Bárki, aki annyira szervesen beépült az amerikai gazdaságba, mint Bezos… nyilvánvalóan jó viszonyban akar lenni a hatalmon lévőkkel. (…) Ez az epizód betekintést nyújt Donald Trump következő elnökségébe” – nyilatkozta a publicista emlékeztetve, hogy Trump megtorlást helyezett kilátásba politikai riválisai ellen. (Robert Kagan amúgy a férje annak a Victoria Nulandnek, aki a neokonzervatív Dicki Cheney nemzetbiztonsági kabinetjében kezdte a karrierjét, majd a Biden-kormányzat külügyminiszter-helyettesi tisztségéből vonult vissza idén tavasszal, miután fontos szerepet játszott az ukrajnai válságban.)
Az Amazon és a Blue Origin űrkutató vállalat tulajdonosa által 2013-ban megvásárolt Washington Post 1976-tól rendszeresen állást foglalt valamelyik elnökjelölt mellett, kivéve 1988-at, amikor az idősebb George Bush elsöprő győzelmet aratott a demokrata Michael Dukakis fölött. A hagyománnyal való szakítást az NPR értesülése szerint „feszült” gyűlésen ismertették az alkalmazottakkal. Előzőleg a lap többi részétől függetlenül, gyakorlatilag külön szerkesztőségként működő vélemény rovat már előkészítette a Harrist támogató állásfoglalást, és David Shipley rovatvezető jóvá is hagyta a szöveget. „Ez gyávaság, a sötétség pillanata, amelynek a demokrácia lesz az áldozata” – nyilatkozta a közszolgálati rádiónak Martin Baron, aki Trump első elnöksége idején irányította a Post hírszerkesztőségét, utalva a Washington Post híres jelmondatára, miszerint „a demokrácia meghal a sötétben” (Democracy Die sin Darkness).
Belső ellentmondás
Néhány órával a bejelentést követően a Washington Post véleményíróinak 11 fős csoportja közös cikkben határolódott el a finanszírozó döntésétől. Azt írták: a jelenlegi helyzetben, amikor rendkívül szoros a verseny a két elnökjelölt között, a lapnak pláne egyértelművé kellene tennie elkötelezettségét a demokratikus értékek, a jogállamiság és a nemzetközi szövetségek mellett, valamint rá kellene világítania a fenyegetésre, amelyet Donald Trump jelent ezekre az értékekre. „A Post pontosan ezt tette, amikor támogatta Trump ellenfeleit 2016-ban és 2020-ban” – mutattak rá a cikkben, amelyet hétfő délutánig 20 publicista írt alá.
Kit büntet az olvasó?
A szerkesztőséget elárasztották a dühös olvasók panaszai. A közösségi oldalakon sokan kilátásba helyezték az előfizetésük lemondását. Hogy mennyien váltották be a fenyegetésüket, azt érthető okokból nem árulta el a kiadó szóvivője, viszont a szerkesztők – akik hozzáférnek a weboldal statisztikáihoz – láthatják, hogy megugrott az előfizetési űrlapot tartalmazó oldal látogatottsága.
A Post a második jelentős amerikai lap, amely egy héten belül lemondott Kamala Harris nyílt támogatásáról. A Los Angeles Times tulajdonosa, Patrick Soon-Shiong milliárdos állítólag azért vétózta meg a demokrata alelnök melletti állásfoglalást, mert Harris támogatja Izrael gázai háborúját.
A teljes cikk ITT olvasható
Címlapkép: Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnök (b) és Kamala Harris demokrata párti amerikai alelnök az elnökjelölteknek az ABC amerikai tévécsatorna közvetítette elsõ televíziós vitáján Philadelphiában 2024. szeptember 10-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
MTI/EPA/The Washington Post pool/Demetrius Freeman
