Az új szerveződés közös alapjait a migráció elutasítása és az unió szuverenista irányba fordítása jelentheti.

Orbán Viktor georgiai útja az EU keleti partnerség és a magyar–grúz gazdasági együttműködés erősítését segíti, míg a magyar miniszterelnök csütörtöki bécsi látogatásának fő célja a Fidesz–KDNP és a két vezető osztrák jobboldali erő, a parlamenti házelnököt adó Szabadságpárt, illetve a kancellárt delegáló Osztrák Néppárt közötti kapcsolatok, továbbá a közép-európai migrációs politika erősítését szolgálja – fejtette ki Kiszelly Zoltán.

A Századvég politikai elemzési igazgatója igyekezett elmagyarázni, miért esik olyan nehezére az EU balliberális politikusainak elfogadni a georgiai demokratikus választás eredményét:

„Elsősorban azért, mert a választás nem azt az eredményt hozta, amire számítottak. Két nagy tömb van, a nyugat-balkáni térség és a keleti partnerség, ami 26 országot jelent. Azt látjuk, hogy Brüsszelben mindenhol ugyanazzal a »színes forradalom« vagy »rezsimváltó« recepttel dolgoznak, ami nem működik. Tehát a rövid válasz a kérdésre az, hogy kevésbé működik ez a demokrácia. Sokszor láttuk ezt az elmúlt hetekben, ahol az emberek szabadon dönthetnek – mint legutóbb Georgiában vagy azelőtt Észak-Macedóniában –, ott nem a nyugatos irányzatot választják. Másrészt

az úgynevezett nyugati, globalista alternatíva sokat veszített a vonzerejéből, az ugyanis napjainkban akár a háborúba sodródást is jelentheti, és a grúzok erre nemet mondtak. Nem akarnak egy »második Ukrajnává« válni” – mutatot rá Kiszelly.

Az elemző szerint annak a brüsszeli vádnak, miszerint Oroszország befolyásolta volna a georgiai választások eredményét, annyi az alapja, hogy minden ország, minden regionális hatalom érdekelt abban, hogy lehetőleg minél több szövetségese legyen.

„Georgia esetében is érvényes, hogy amit mondanak az egyik oldalra, az ugyanúgy érvényes a másik oldalra is. Példa erre, amikor hétfő este a grúz államelnök asszony magához rendelte az uniós nagyköveteket, vagy az, hogy Orbán Viktor – az EU soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke – Tbiliszibe látogatott. Ahogyan tehát láthattunk nyugati beavatkozást a »guruló dollárokon« keresztül a magyarországi választásokba, úgy nem zárható ki, hogy az oroszok is megpróbáltak valamilyen módon beavatkozni Georgiában.

De amennyire az oroszok, legalább annyira az amerikaiak és Brüsszel is igyekezett érvényesíteni a saját akaratát, elképzeléseit” – mutatott rá.

Orbán Viktor minapi georgiai látogatása kapcsán Kiszelly megállapította: Georgia egy olyan ország, amely régóta és hatékonyan együttműködik Magyarországgal.

„Fontos az is, hogy Magyarország támogatja az egész térség, a keleti partnerség országainak uniós csatlakozását. Emellett Azerbajdzsánból fog kiindulni egy áramvezeték, amely Grúziát, a Fekete-tengeren keresztül Romániát érintve Magyarországra szállít majd zöldáramot. A georgiai miniszterelnök rendszeresen látogat Budapestre, tehát kiváló a kapcsolat a két kormány között. A miniszterelnököt több magyar miniszter is elkísérte Tbiliszibe. A grúzok megerősítették, hogy a jobboldali, békepárti álláspont mellett tették le a voksot 53-54 százalékos arányban, miután a magyar miniszterelnök is békepárti, a mostani látogatás is egyfajta megerősítése annak, hogy a grúzok jól döntöttek”.

A magyar miniszterelnök csütörtökön Bécsbe látogatott, ahol fogadja az osztrák parlament nemrég kinevezett házelnöke, továbbá tárgyal Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjével.

Kiszelly ennek kapcsán rámutatott: a parlament alsóházának elnöke, Walter Rosenkranz az FPÖ, tehát a szeptemberi választásokon a legerősebb párt jelöltje. „A Patrióták nevű európai parlamenti (EP-) frakció, amelynek a Fidesz és az FPÖ is tagja, szintén Bécsben alakult meg júniusban. Orbán Viktor bécsi látogatása tehát egyrészt az Osztrák Szabadságpártnak szól, de ugyanúgy üzenete van Ausztriának, mint szomszédos országnak is. Fontos vonulat az is, hogy az Osztrák Néppárt vezetői – köztük Karl Nehammer mostani kancellár – ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják hazánkat a migrációs politikában, a schengeni határellenőrzés visszaállításában”.

– Azzal, hogy Orbán Viktor az Osztrák Szabadságpárt meghívásának tesz eleget, egyúttal megerősíti Ausztriának a migrációt korlátozó álláspontját is. A miniszterelnök látogatása fontos üzenet abban a vonatkozásban is, hogy ha Kickl lenne a kancellár – bár most nem őt jelölték, de hogyha az FPÖ kapna kormányalakítási megbízást –, akkor kialakulna a V2+ tengely, amelyben a magyarok, a szlovákok és a szerbek, valamint az osztrákok vehetnek részt.

Sőt, ez a politikai érdekközösség újabb taggal, Bulgáriával bővülhet, ugyanis Szófiában is megbukott a dollárbaloldal által létrehozott szivárványkoalíció, ami alapján válószínű, hogy a választópolgárok ott is helyesen döntenek majd.

A most formálódó V2+ közös alapját, a közös minimumot a migráció elutasítása az unió szuverenista irányba fordítása jelentheti, továbbá a háborúból való kimaradás, a békepárti opció erősítése. Ezeknek az országoknak a szavazói többségében emellett állnak, ezt mutatják a Századvég Európa-projekt 2024-es felmérésének számai is – emelte ki Kiszelly Zoltán.

Híradó.hu

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j3) és Walter Rosenkranz, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képviselõje, az osztrák parlament újonnan megválasztott elnöke (b3) plenáris megbeszélést folytat a parlament épületében Bécsben 2024. október 31-én. A magyar kormányfõ mellett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j4), Schaller-Baross Ernõ, a Fidesz európai parlementi képviselõje (j5) és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója (j2).
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán