A svájci sztárújságíró szerint Orbánt putyinistázni elmeháborodott dolog.
Interjút adott Ausztria egyik legolvasottabb hírportáljának és online televíziójának, az oe24-nek Roger Köppel, a svájci Weltwoche tulajdonos-főszerkesztője a ma délután Bécsben megrendezett békecsúcsról, melyen az újságíró Orbán Viktor miniszterelnök és Gerhard Schröder volt német kancellár beszélgetését moderálja majd. (Köppel volt az az újságíró is, aki a július eleji békemisszióra is elkísérte Orbánt.)
Köppel a beszélgetés kezdetén elmondta:
„Foglalkoztat Európa békéjének témája, és nagyfokú aggodalomal figyelem, ahogy bekúszik ide egyfajta cancel culture, hogy bizonyos embereket kizárnak a diskurzusból, miközben tapasztalatuk alapján van mit mondaniuk – legyen az Schröder úr vagy épp Orbán úr, aki egy nagyon fontos funkciót tölt be békekezdeményezéseivel úgy a nyári szünet előtt, mint azóta”.
Obszcén dolog egy magyart oroszpártizni
A műsorvezető közbevetésére, miszerint „Orbán Viktor, úgy tűnik, már elfelejtette 1956-ot, és Putyinhoz közeledett”, Köppel világossá tette:
A »Putyin-barátok« fogalma jelképezi a számomra ezt az egész elmeháborodott mai vitakultúránkat.
Ha fél milliméternyit eltérsz a fősodortól, ezektől a hivatalos narratíváktól a jóról és a gonoszról, akkor hirtelen a barátja leszel.” Elmondta azt is, hogy „Magyarország esetében szinte már obszcénnek tartom, hogy valaki egy magyart oroszbarátsággal vádoljon, pláne egy olyat, mint Orbán Viktor.” „Még én is emlékszem, hogy Orbán Viktor a barikádokon állt, hogy a szovjet megszállókat kidobja Magyarországról. Most meg jönnek itt mindenféle, bocsánat, balfékek, és távdiagnózissal megállapítják, hogy ez egy Putyin-barát, csak azért, mert Orbán a kezdetek óta kiáll azért, hogy ezt a háborút Ukrajnában korlátozni és nem eszkalálni kellene”. A svájci sztárújságíró szerint
„az, hogy ezért őt ma ilyen módon becsmérlik, a már nem is létező vitakultúránk nyomorát mutatja”.
Az oroszok és az amerikaiak is az erő nyelvén beszélnek, ha a szaguk nem is ugyanolyan
Trump és az FPÖ is az elégedetlenség tünetei
Szóba került a következő, valószínűleg hárompárti osztrák kormány leendő legkisebb tagja, a liberális NEOS elnöke, Beate Meinl-Reisinger nyilatkozata is, aki súlyosan bírálta Walter Rosenkranz frissen hivatalba lépett osztrák házelnököt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusát azért, mert első külföldi vendégeként Orbán Viktort fogadta. „Ha ma erről megkérdeznénk egy magyart, akár egy Orbán-kritikust is, ő valószínűleg azt mondaná, hogy azért ez egy kissé elnagyolt leírása a magyar viszonyoknak. Tudomásul kell venni, hogy Orbán Viktor egy demokratikusan megválasztott miniszterelnök”, akinek ráadásul
„talán jobb demokratikus felhatalmazása is van, mint bizonyos kormányoknak vagy bizonyos pártoknak, amelyek őt most kritizálják”.
Köppel kifejtette: korunk egyik problémájának látja, hogy
„már nem vesszük komolyan a demokráciát, a polgárok, a választók döntését, és idelibbennek egyesek moralizálva azon, hogy ez itt mindennek a sírásója, ami csak szent nekünk”.
Az FPÖ szeptember végi győzelmével kapcsolatban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy most fel kell tenni a kérdést: „miért tudott most ekkorát erősödni az FPÖ, amelyet alig pár éve még temettek az Ibiza-botrány után?” Szerinte Herbert Kickl pártelnök azért tudott ekkora sikert elérni, mert „Ausztriában láthatólag nagyon sok osztrák – akik szerintem erősen pragmatikus emberek, nagyon tisztelem az osztrák választókat – azt mondták: hiába mondja nekünk az összes újság, a jóakaróink és mindenki, az egyházi körök, hogy ne szavazzatok az FPÖ-re, mégis az FPÖ-re szavazunk”. Ez az ő szemében arra utal, hogy „lennie kell itt egy nagy elégedetlenségnek, amit komolyan kell venni”. Szerinte ilyesfajta elégedetlenség Amerikában is van, ott
Trump az elégedetlenség tünete, úgymond a beszélő Molotov-koktél egy bizonyos establishmenttel szemben”.
Schröder nem szállna be minden háborúba
Az est másik vendégével, Gerhard Schröderrel kapcsolatban elmondta: nagyon becsüli benne, hogy az iraki háború idején francia kollégájával, Jacques Chirac-kal együtt volt elég bátorsága ahhoz, hogy „elmondja az amerikai barátoknak, hogy bocsi, mi nem vagyunk Amerika ellen, de minden háborúba azért nem kell beszállnunk”. Az ukrajnai háborúra vonatkoztatva pedig úgy látja: „észrevesszük, hogy
nem működik az, amit a Nyugat stratégái hittek, hogy Putyint semmi perc alatt szankciókkal úgymond térdre kényszeríthetik. De Putyin is észreveszi, hogy az ő tervei, ahogy ő elképzelte őket, szintén nem működnek.
Egy ilyen helyzetben – hiszen folyamatosan halnak az emberek! – el kell kezdeni beszélni egymással”.
Donald Trump elnökválasztási győzelmére utalva előrevetítette azt is:
„Ha most választások lesznek Amerikában, akkor viszonylag gyorsan fordulhat a geopolitikai helyzet. És akkor kíváncsi vagyok, hogyan pozicionálják majd magukat ezek a moralisták és 150 százalékig hívők ebben az új felállásban. Jobb, ha az ember némi távolságot tart és mindenkivel beszél”.
Kiemelt kép: Mandiner/Ficsor Márton
