Az amerikaiak 2024-ben helyrehozhatják 2020 tévedéseit – a nyugati világnak szüksége van erre. Gladden Pappin írása.
Az amerikai emberek négy éven át ki voltak téve a politikai fenyegetettségnek. November 5-én arról döntenek, hogy az utóbbi évek rezsimje túl messzire ment-e.
Nézzük meg, hogyan jutottunk ide! 2020 elején úgy látszott, Donald Trump magasan szárnyal az Egyesült Államok politikájában. Aztán néhány hónap alatt az amerikai politika befagyott, utcai zavargások törtek ki, és elterjedt a levélben szavazás a hagyományos voksolás helyett – miközben alig történt nyilvános kampányolás.
A 2021. januári capitoliumbeli események után Amerika baloldali-liberális elitje úgy gondolta, itt a lehetőség örökre eltemetni a konzervatív-nemzeti politikát.
Azóta a balliberális elit mindent megtett azért, hogy nemzeti szinten bebetonozza uralmát. A liberális média úgy láttatta Donald Trumpot, mint aki egzisztenciális fenyegetést jelent az országra.
A demokraták démonizálták a családokat, a férfiakat, a hagyományos kultúrát. A rasszizmust és a szexizmust politikai fegyverként használták, és megosztottabbá tették az országot, mint valaha. Eközben pedig migránsok tömegét engedték be – 2021 óta nyolcmillió belépés történt –, ami átalakítja az amerikai városokat.
Ezzel párhuzamosan globális szinten rombolták az Egyesült Államok imázsát. Éveken keresztül titkolták Joe Biden szellemi hanyatlását – csak hogy végül lecseréljék Kamala Harrisre, bármifajta demokratikus konzultáció nélkül.
Még egyszer behúzták a Nyugatot egy elbukott háborús próbálkozásba, meggyengítve és bizonytalanná téve Európát. Az amerikai választók azonban idővel megérezték a kétségbeejtő helyzetet. Megértették, hogy az életük nem javul már úgy, ahogy a szüleiké és a nagyszüleiké javult. A lakhatási és az élelmiszerköltségek példátlan szintre emelkedtek.
Az előző hónapokban az amerikaiak előtt álló választás egyre világosabb lett. A Harris–Walz-féle mozgósítás megpróbálta elkerülni a tartalmi vitákat, és csak a „jókedvvel” kampányoltak. Ahogy e sorokat írom október végén, az „érzelemkampány” kezd kifulladni.
A liberálisoknak ugyanakkor nem úgy alakult 2024, ahogy tervezték.
Egy éve úgy látszott, Trumpnak kevés esélye van a nagy hatalmú baloldali-liberális apparátussal szemben. De a demokrata rezsim sok tekintetben túllőtt a célon, és nem tudott egy téma mentén kampányolni. Végül a félelemre tudtak csak apellálni – azt hangoztatva, hogy Trump elvenné a nők és a kisebbségek jogait.
Mindezek ellenére Donald Trump az amerikai politika egyik legnagyobb visszatérését mutathatja be.
Ám ha sikerül is neki, a hazai és a globális helyzet miatt nem lesz könnyű dolga. 2020 óta az Egyesült Államok hatalmas összegeket és rengeteg felszerelést öntött egy háborúba, ami nem tisztán amerikai érdeket szolgál. Miközben az Egyesült Államok déli határa romokban van, több milliárd dollár megy el az ukrajnai háborúra.
Ez a helyzet megkérdőjelezi a külpolitika helyes irányvonalát.
Belpolitikailag azonban nem egy hagyományos társadalmi ügy vagy a külpolitika a legfontosabb a választóknak, hanem hogy visszatérhet-e az amerikai rendszer egy nemzeti célokon alapuló politikához, beleértve a nemzeti szuverenitás és a határok védelmét, a nemzeti ipari és gazdasági erő támogatását. Ha újra ez lesz az alap, akkor az amerikai közösségek ismét a családi élet virágzó színhelyévé válhatnak.
Jelenleg az elitintézményeket a politikától a pénzügyeken át a tudományig a liberális baloldal uralja. Amennyiben Harris nyer november elején, újból erőre kaphatnak, és folytathatják Amerika hagyományainak átalakítását.
Ahogy 2016-ban, úgy most is egyetlen lehetőség van arra, hogy a józan útra térjen vissza az amerikai kormányzat. November 5-én kiderül majd, milyen irányt választanak az amerikaiak.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet elnöke
