Csakhogy a megrontásról készült cikkek sosem jelenhettek meg, pedig a legfiatalabb gyerek 14 éves volt. Füssy Angéla írása.
Az áldozatok mindent elmondtak arról, ami velük történt, ketten azt, hogyan tette tönkre az egész életüket az orgonaművész, akivel mint idollal, példaképpel kerültek kapcsolatba, és aki aztán megrontotta, szexuális játékszerként, eszközként használta őket. A legfiatalabb közülük alig 14 éves volt. A HVG újságírójának vallottak, nem most, 7 évvel ezelőtt, de a megírt cikkek soha sem jelenhettek meg.
A HVG 7 évvel ezelőtt megállíthatta volna fiatalkorú fiúk szexuális kizsákmányolását, de mindent elhallgattak, pedig még Varnust is nyilatkoztatták, aki azzal hárított, hogy mivel a fiúk túl voltak a beleegyezési korhatáron, kvázi magánügy, hogy mi történt, mert az nem bűncselekmény, nem pedofília. A Magyar Jelen birtokába nemcsak a hét éve, az áldozatok nyilatkozatai alapján íródott, aztán meg nem jelent cikkek kerültek, hanem az egyik áldozat főszerkesztőnek írt levele, amelyben felfoghatatlannak nevezi, amit velük, áldozatokkal tettek, annak ellenére, hogy a nyilatkozataikat már a végtelenségig finomították és a megszólalók már a nevüket is vállalták volna.
Előzmények: 2017, metoo-ügyek, a csellista borít
Bár Varnus Xavér másságága kapcsán hosszú ideje keringenek történetek, szóbeszédek, 2017-ben a Hit Rádióban szólalt meg először név nélkül Mérei Tamás csellóművész, a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar korábbi igazgatója. Arról beszélt, hogy 15 éves korában Varnus szexuális ajánlatot tett neki, amit ő visszautasított, majd akaratlanul tanúja volt az orgonaművész és egy másik férfi aktusának. Mérei úgy vélte, más áldozatai is lehetnek az orgonaművésznek. Bár ő nem nevezte meg Varnus Xavért, az visszavágott és néven nevezte vádlóját, azt állította, hogy hazudik. Mérei és Varnus napokon át vívtak nyilatkozatpárbajt, amelynek részleteit most nem idézzük fel. Aki akkoriban nem olvasta, pótolhatja, minden visszakereshető a világhálón.
Két fontos dolog történt ezt követően. Mérei Tamás agyvérzést kapott, és három évvel később, 47 éves korában meghalt. Közeli barátai szerint ehhez a Xavér-botrány nagyban hozzájárult. A események azonban egy olyan kaput is kinyitottak, amit már nem lehetett visszazárni, pedig ahogy látni fogják, ennek érdekében mindent elkövethettek.
Elindul a lavina, de a lapnál, amely megkapja sztorit, elhallgatják
A vitára több áldozat is felbátorodott, és megkereste Mérei Tamást, illetve a Hit Rádió műsorvezetőjét. Végül három férfi vállalta a nyilvánosságot, akik fiatalkorúként kerültek kapcsolatba az orgonaművésszel. Ami ezután történt, az az egész életükre rányomta a bélyegét. Hogy miért és miként lett éppen a hvg.hu a választott médium, az nem teljesen tiszta, de talán nem is ez a lényeg. Az addigra családos férfiak rejtett sebeiket tárták el a lap újságíróinak, gyakorlatilag értelmetlenül. Megtagadták tőlük a nyilvánosságot. A cikkek soha nem jelentek meg.
Bár ki fog derülni, hogy az egyezkedés során végül már inkognitójukat is feladták volna, és nevüket vállalva álltak bele az ügybe, csakis azért, hogy véget vessenek Varnus ragadozásának, ez sem volt elég. Az áldozatok hitüket veszítve elengedték a harcot, és eltemették magukban az átélteket, azzal a tudattal, hogy nem kaptak segítséget – nemhogy az igazság helyrebillenéséhez, ahhoz sem, hogy közöljék az ő szemszögükből is a történeteket az orgonistáé mellett, hogy az olvasó dönthessen, kinek hisz végül.
Drámájuk talán soha nem kerül nyilvánosságra, ha Ábrahám Róbert nem vág bele a magyarországi pedofilhálózat leleplezésébe, nem indulunk közös csatába, és miután a gyermekotthonok körüli visszaélések kapcsán egy orgonaművész neve is előkerült, nem landoltak volna postaládánkban a soha meg nem jelent cikkek, levelek, elhallgatott sorstragédiák.
Három tanú, két megrontott áldozat, 14 és 16 évesek
Három áldozat, három élettörténet – ezt mutatta volna be a hvg.hu 7 éve, ha valami, vagy valaki nem szól közbe.
Mindhárom férfi egyértelműen alá-fölé rendeltségi viszonyról, hatalmi visszaélésről beszélt, ami akkor is büntetendő, ha az áldozat elmúlt 14 éves.
Mindhárman a zenén keresztül ismerkedtek meg az idollal, a példaképpel, a mesterrel. Állításuk szerint ezt a rajongást használta ki Varnus Xavér, aki viszont szexuális játékszereket látott a nála 16-20 évvel fiatalabb fiúkban.
Az egyik fiú tizenöt éves volt, amikor egy koncertet követően Varnus felhívta magához. Nyílt szexuális ajánlatot kapott és Méreihez hasonlóan neki volt lélekjelenléte nemet mondani. Visszautasította a közeledést. Máig kellemetlen emlék, minden kapcsolatot megszakított vele
– áll a soha meg nem jelent cikkben.
A ma harmincas éveiben járó Miklós (így nevezték volna a cikkben az eleinte még anonimitást kérő áldozatot – a szerk.) története sokkal drámaibb – fogalmazott a hvg újságírója.
Tizennégy éves voltam, amikor megismertem Xavért orgonista testvéremen keresztül. Akkoriban működött egy lelkes fiatalokból álló csapat, amely a zenészt segítette, szórólapozás, koncertek előtti pakolás és CD-árusítás tartozott a feladataik közé. Egy vidéki koncert előtt „együtt bandáztunk”, ekkor tett mellbevágóan egyértelmű szexuális ajánlatot Xavér
– idézte fel a történteket az áldozat, egy akkoriban orgonistának készülő fiatal művészpalánta öccse.
A fiúnak addig nem volt semmilyen szexuális kapcsolata. Elmondása szerint Xavért lázba hozta, hogy ő veheti el a szüzességét. Eldicsekedett egy korábbi „trófeájával”, aki végül miatta lett homoszexuális.
Az akkor 14 éves fiúnál ezt nem sikerült elérni. Ma boldog családapa, de az akkor szerzett sebek sosem gyógyultak be.
Dühös vagyok Varnusra, mert láthatóan sportot űzött abból, hogy tapasztalatlan, szexualitásukban még bizonytalan fiatalokat hálózzon be
– mondta a nyilvánosságot nem kapott interjúban.
Varnus Kanadában bújt el a 16 éves fiúval
A kiskamasz két évvel idősebb bátyja hosszabb időre került az orgonista bűvkörébe. Az akkor 16 éves orgonistának tanuló fiatalt Kanadába vitte, ahol két évig éltek élettársi kapcsolatban. Az áldozat nyilatkozata alapján semmiképp sem egyenrangú, boldog kapcsolatban.
A két év alatt persze mások is voltak. Szemtanúja volt, hogyan hódítja meg fiatal és tapasztalatlan partnereit az orgonista.
Orgonálni tanultam, Varnus Xavér pedig az intézmény öregdiákjaként érkezett az év végi záróvizsgákra. A vizsga után egy névjegykártyát kaptam tőle, és arra kért, hogy hívjam fel. Családommal együtt azt gondoltuk, hogy csak a tehetségem miatt érdeklődik utánam, ezért felhívtam. Többször találkoztunk, mígnem valamiféle barátság alakult ki közöttünk. Ekkor még nem tett szexuális ajánlatot, de az egész család bizalmát elnyerte. Édesanyámat is teljesen levette a lábáról, rengeteg történetet mesélt, sokszor nálunk ebédelt – mesélte a férfi, akinek végül egy közös vidéki utazás során tett szexuális ajánlatot Varnus
– áll az ominózus, „fiókban maradt” cikkben.
A nyilatkozatkor már meglett férfi azt mondta, hiába nem volt homoszexuális, rendkívüli módon imponált neki, hogy egy igazi sztár, a példakép az ő társaságát keresi.
Úgy voltam vele, hogy ha ez – a homoszexuális viszony – az ára, hogy vele maradhassak, akkor legyen
– fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy későn érő típus volt, kisfiús külseje miatt legfeljebb 14-nek nézett ki.
Varnus tartott attól, hogy baja lehet a viszonyunkból, ezért arra kért, hogy menjek ki vele Kanadába, ahol jobban el tudunk bújni, és kevesebben ismerik. Itt szerettem bele egy lányba, és akkor jöttem rá, hogy mit is tett velem az orgonista. Ma már több éve házasságban élek, és nagyon dühös vagyok, úgy érzem, hogy a kamaszkorom lényegét vette el Varnus azzal, hogy olyan tapasztalatlan és befolyásolható koromban kerített hatalmába, amikor nem volt lehetősége kibontakoznia a saját nemi identitásomnak
– magyarázta.
Varnus szerint a fiatalkorúakkal folytatott szexuális viszonyt elítélni 19. századi erkölcsökön nyugvó morális hagyomány és melegellenesség
Ha mindez nem lenne elég, két év után a világsztár orgonista úgy dobta el, mint egy használt zsebkendőt. A fiúnak annyi pénze nem volt, hogy hazautazzon Magyarországra – de ez már abból a számon kérő levélből derül ki, amit az áldozat a hvg.hu főszerkesztőjének írt a több heti hitegetés után, hogy kifejezze csalódottságát, amiért cserben hagyták őket.
Hosszú időn át ment a huzavona, mi legyen a sztorival. Persze Varnust is megszólaltatták. Birtokunkba került az a cikktervezet is, amelyben az orgonista gyomorforgató módon hárít, nagyrészt nem is tagadva a fiatalkorúakkal folytatott szexuális viszonyt.
Példaképnek lenni nem hatalmi fölény…
Az első, amit tagadott, a hatalmi fölérendeltséggel való visszaélés. Nyilván annak tudatában, hogy beleegyezési korhatár ide vagy oda, az büntetendő. A hatalmi függőségi viszony egy családtag, szülő, egy tanár vagy nevelő, esetleg edző esetében egyértelműen fennáll. Varnus álláspontja szerint egy példakép, egy idol, aki után minden áldozatot bevállalva megy az érte rajongó, nem tartozik ebbe a körbe.
Miféle hatalmam volt nekem? Nem voltam színházigazgató, befolyásos miniszter, a felettesük vagy a tanáruk. Egy 45 éves koráig viszonylag jóképű, független, tehetséges és ismert művész voltam, aki hatással volt a környezetére, akinek sok rajongója és fanatikusa akadt, s nemigen kellett rábeszélni őket a szerelemre, dehát erről a rockbandák sztárjai regényeket tudnának mesélni. Elismerem, hogy egy bálvány – akár egy popidol – iránt rajonghat az ember adott esetben olyan mértékig, hogy egy tőle érkező ajánlatra ne mondjon nemet
– ezekkel a mondatokkal védekezett hét éve a hvg.hu megkeresésére az orgonista.
Azt is állította, hogy zömében 16-17 éves fiúkkal és lányokkal volt viszonya, fiatalabbakkal nem azért nem, mert törvénytelen lenne, hanem azért, mert állítása szerint más volt az ízlése.
Amikor szembesítették az akkoriban 14, 15 és 16 éves áldozatok történeteivel, a beleegyezési korhatárral érvelt.
A tudomány 14 esztendősen tekint valakit nemi cselekvésre döntésképesnek, és a magyar jog így 14 éves korban határozza meg azt az úgynevezett beleegyezési korhatárt, amely felett nem büntetendő, ha nagykorúval létesítenek szexuális kapcsolatot, feltéve, ha az illető nem a tanáruk, nevelőjük. Az ön által említettek mindegyike, azok is, akikkel bizonyosan nem volt viszonyom, ezen életkor felett volt, így nem értem, hogy miért akar szigorúbb lenni a jogra rátelepedő, 19. századi erkölcsökön nyugvó, morális hagyomány. Az egészben a magyar társadalom egy részének rejtett melegellenességét érzem, s mivel manapság már politikailag nem korrekt a szexuális másságot szidni, találtak egy rést, ahol még gyalázkodhatnak
– fogalmazott.
Azzal is érvelt, hogy ha jogilag nem áll meg az abúzusvád, akkor mindig előjön a „nemi identitásában bizonytalan” kártya.
Senkivel nem voltam erőszakos, és nem tettem semmi törvényelleneset. Bűnös lenne talán a 29 éves Bartók Béla, aki 16 esztendős növendékét, Ziegler Mártát vette feleségül, vagy a 27 esztendős Paul Verlaine, aki a 17 éves Arthur Rimbaud-ba lett szerelmes, s kapcsolatuk hosszú évekig tartott?
– érvelt.
Végül azt elismerte, hogy a testvérpár idősebb, akkor 16 éves tagjával valóban együtt élt Kanadában, de tagadta, hogy fiatalabb, 14 éves fiúkkal is viszonya lett volna. Végül meg is fenyegette az áldozatokat.
Hogyan is lehet csábításra hivatkozni olyan esetekben, amikor a magukat utólag áldozatnak vallók akár hosszabb-rövidebb időn át szeretői, vagy élettársi viszonyban maradtak azzal, akit utólag alkalmi zaklatónak neveznek? Tudják-e vajon azt, hogy így rágalmazókká válnak, amit súlyos jogi következményekkel jár?
– mondta nyilatkozatában Varnus.
A fenyegetés végül legfeljebb a hvg.hu vezetőségére hatott, az áldozatokat nem tántorította el. A testvérpár idősebb tagja egy idő után, mikor már végképp betelt a pohár, kemény hangvételű levelet írt a lap főszerkesztőjének. Ez is a birtokunkba került, s bár magánlevél, álláspontunk szerint a közérdek felülírja a levéltitkot védő jogszabályt, ezért ebből is idézünk.
„Ez az ember egy ÁLLAT – meg kell állítani”
Imént kaptam – immáron másodszor – a hírt, hogy majdnem lassan egy hete nem jelenik meg a cikk a HVG-ben Xavér gyalázatos viselkedéséről. A cikket már olyan mézesmázosan, bársonyosan finomra írtuk át, ami már az alapvető lényegét is eltorzította. De nem baj, én még ebbe a változatba is beleegyeztem; a nevem vállalásába is beleegyeztem, csak hogy végre induljon el a felismerés az emberekben
– kezdte levelét az áldozat.
Majd feltette a kérdést, hogy amikor már minden szempontból körbebástyázták magukat, minden kényesebb, személyeskedő részt kivettek, mi lehet még mindig a probléma:
Az erkölcsi mérce meghatározása? Nem lehetne Xavér egyértelműen beteges viselkedésének megítélését a drága olvasóra bízni? Nem ezért fordult az Önök lapja hozzám, hogy ráadásul tényekkel támasszuk alá a feltevéseinket? (…) Nem gondolja (vagyis nem látja?) az egyre másra előkerülő információk alapján, hogy ez egy jelenleg is folyamatban lévő tendencia Xavér részéről, ahogy megszerzi magának a fiatal áldozatokat, és hogy nem mi vagyunk az első és utolsó esetek, ahol mind újabb és újabb áldozatokat hagy maga után, akiknek nincs hatalmuk nemet mondani, és ezzel az egész teherrel, amelyet Xavér rájuk ró, magukra vannak hagyva?
Újfent felidézi, hogy az öccse 14, ő pedig 16 évesen lett megrontva Varnus Xavér által. Őt egy idegen országba menekítette a már gyanakvó családja elől. Ott a számláikra is a fiatalkorú fiúval kerestette meg a pénzt, fűtetlen aluljárókban zenéléssel koldulva, majd kvázi hajléktalanként tette az utcára Kanadában.
Miután végre elutasítottam, magamra hagyott, pénzemet, értéktárgyaimat magával vitte Magyarországra, mondván, hogy „ez a minimum”, azok után, hogy ÉN ŐT ott mertem hagyni
– írta levelében a férfi.
A történtek állítása szerint 10 évvel visszavetették az életét. 26 évesen sikerült érettségiznie, 30 éves korára lett szakmája.
Egyetemről álmodni sem merek azóta sem, mert túl idős voltam, mire bepótoltam a miatta elmaradt tanulmányaimat, és mindig pénzt kellett keressek
– fogalmazott.
És a legdrámaibb rész csak ezután jött.
Megerősítette, hogy nem a bosszú a célja, hanem az, hogy felhívja a figyelmet, figyeljünk jobban a gyerekeinkre. Mert ami vele történt, azért történhetett meg, mert rá nem vigyáztak eléggé.
Egy szó mint száz: ez az ember egy ÁLLAT – meg kell állítani, amit ma is tesz! (…) Számtalan – egyelőre névtelen – elszenvedő várja remegve ezt a cikket, akik csak egy lökésre várnak, hogy egy prominens lap, mint az Önöké, vállaljon részt, és letegye a voksát.
Nem beszélve Mérei Tamásról, akit most ebben az ügyben magára hagynak, és közben – az informálatlanság és tudatlanság miatt – sorra hagyják el őt a tanítványai. Nem ez lenne a célja az újságoknak?
– teszi fel a kérdést.
„Ha önnek nincs tizenéves fia…”
Végezetül csatolta annak a fiúnak a közös képét a celeb orgonistával, akivel akkoriban hét éve sülve-főve együtt volt a nagy mester… És arra utalt, hogy már csak pár hónap, és az a fiú is betölti a 14. életévét, és áldozattá válhat.
Majdnem pont így néztem ki én is, amikor engem megkörnyékezett – 16 évesen
– jegyezte meg.
Majd arra kérte a főszerkesztőt, hogy ha nincs is saját tizenéves kisfia, akit nyugodt szívvel elküldene Xavér mellé kottát lapozni egy vidéki koncertjére (persze esti ottalvással), nyomtassa ki magának a képet, tegye ki egy pár napra az asztalára, és legközelebb, amikor Xavér viselkedésének erkölcsi alapjain morfondíroznak, erre vessen(ek) egy pillantást – jó lelkiismerettel!
***
E-mailben kerestük meg a hvg főszerkesztőjét, hogy megkérdezzük, miért nem közölték annak idején a cikkeket és hagyták cserben ezzel az áldozatokat, akiket szóra bírtak, valamint éreznének-e felelősséget, ha kiderülne, hogy Varnus Xavér az elmúlt hét évben is követett el hasonló szexuális visszaéléseket. Nem okozott-e lelkiismeret-furdalást az áldozatok őszinte vallomásának elhallgatása egy durva szexuális visszaélésekkel megvádolt celebbel szemben?
Megkerestük Varnus Xavért is, akitől azt kérdeztük, elismeri-e a 14-16 éves fiúkkal folytatott szexuális viszonyt. Azóta, esetleg jelenleg is folytat-e ilyen szexuális kapcsolatokat, és érez-e felelősséget korábbi fiatalkorú partnerei személyiségében történt torzulások miatt?
Azt, hogy a fentiekben történtek fényében fennállhatott-e a hatalmi, kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés, ami törvényileg büntetendő, a hatóságokra bízzuk, amelyeknek bejelentés formájában a birtokunkba jutott dokumentumot átadjuk.
Kiemelt kép: Varnus Xavér 2013. május 6-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI