Egy most vasárnap megtartott választás adná a legjobb cáfolatát annak, amit a baloldali elemzőközpontok publikálnak a Tisza Párt elképesztő erősödéséről – egyebek mellett erről beszéltek a XXI. Század Intézet legújabb podcastműsorának vendégei.
Az elemzők úgy vélték, hogy minden baloldali hamis narratíva építés ellenére is teljesen egyértelmű Magyar Péterék kormányképtelensége, amit például az is jól mutat, hogy az elnökön kívül a párt egyetlen politikusa sem szólal meg rendszeresen a nyilvánosság előtt.
A baloldali közvélemény-kutató intézetek összehangolt működése, valamint a Tisza Párt számára kedvező manipulációi is szóba kerültek a XXI. Század Intézet internetes podcastműsorában.
Mint ismeretes, hat jelentősebb baloldali közvélemény-kutató cég, egy manipulációs kerekasztalt létrehozva, egymással rendszeresen egyeztetve, a valós párttámogatottsági adatokat jelentősen eltorzítva, koordináltan hozza nyilvánosságra „felméréseit”.
A szóban forgó intézetek a Tisza Párt előretöréséről szisztematikusan ütemezve valótlan adatokat tesznek közzé, amivel a közvéleményt megtévesztve lényegében politikai szerepet játszanak.
A Mozgásban: Fordul a szél! című adásban G. Fodor Gábor a jelenséggel összefüggésben közölte: számítani lehetett arra, hogy a balos elemzőközpontok torzított méréseket közölnek Magyar Péter alakulatáról.
– Néhány hónapja beszéltük is a kollégákkal, hogy ősszel fej fej mellett mérik majd a Tiszát és a Fideszt, tavaszra pedig azt hozzák majd ki, hogy már Magyar Péterék vezetnek. Különböző okok miatt azonban kicsit előrehozták ezt a „mérést”. (…) Ez a narratívaépítők nagy csele – jelentette ki a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
A politológus szerint azonban egy választási versenyre épülő rendszerben az elit vezérelte politika nem tudja úgy manipulálni az emberek szavazási hajlandóságát, a szimpátiáit és a rokonszenveit, hogy végül ne szóljon közbe a valóság. Ezt azzal illusztrálta, hogy az egyik baloldali kutatóközpont munkatársai már arról beszéltek a minap, hogy potenciális miniszterelnökként milyen feladatok előtt áll Magyar Péter és a pártja.
– Hiába tesznek úgy ezek a nagy mesemondók, mintha Magyar már kormányra is került volna, ha egyszer nem képes kormányképes alternatívát állítani – mutatott rá a stratégiai igazgató.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója önleleplezésnek nevezte, ahogyan a baloldali think tankek hétről hétre nagyobb támogatottságot mértek a Tisza Pártnak.
– A baloldali sajtó is partnerük abban, ahogy pontról pontra építik a narratívát arról, hogy milyen élesen felívelő tendenciát mutat Magyarék formációja. Olyan címekkel közölnek cikkeket, hogy az emberek már elhiszik, hogy verhető a Fidesz, vagy hogy egy most vasárnapi választáson a Tisza nyerne. Jó, akkor tényleg legyen választás most! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit kezdenének Magyarék, hogyan állítanának jelölteket a 106 egyéni választókerület mindegyikében, amikor még a dombóvári időközi választáson sem indulnak. Sőt, az még hagyján, hogy nincs elég jelöltjük, de Magyar Péteren kívül gyakorlatilag a párt egyik tagja sem nyilatkozatképes – fejtette ki Békés Márton.
A történész arra is emlékeztetett, hogy a baloldalon már hagyománya alakult ki annak, hogy az elemzőközpontok akár kirívóan hamis adatokat közölnek, s példaként említette a Pulai András vezette Publicus 2022 áprilisi fiaskóját, amikor is a cég azt publikálta, hogy a Fidesz és az egyesült ellenzék fej fej mellett áll, ám a kormánypártok kétharmados győzelmet arattak az egy nappal később megtartott választáson.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője azzal érzékeltette a Magyar Pétert a jövő miniszterelnökeként ünneplő baloldali narratíva hiteltelenségét, hogy míg Orbán Viktor történelmi sikereket arat a nemzetközi porondon – például a magyar–amerikai kapcsolatok kiépítése terén, vagy azzal, hogy 40 ország vezetőjét fogadta a minap –, addig
Magyar Péter azzal van elfoglalva, hogy a volt barátnőjével egymásra licitálnak a másik lehallgatásában.
Figyelemre méltó, hogy a balos elemzőközpontok érdemben nem igazán cáfolták a manipulációs kerekasztal létezését. Az intézetek vezetőinek a sajtó küldött kérdéseket a cégek összehangolt működéséről, ám többen egyáltalán nem reagáltak, a beérkezett válaszok pedig jellemzően bagatellizálni igyekeztek a kartellezés tényét.
Borítókép: Magyar Péter
Forrás: Facebook/Magyar Péter