Gyűrűzik az ELTE-botrány, mutatjuk a részleteket.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a doktori címének megvédésére készül az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. A politikai igazgató A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései címmel írt PhD-értekezését december elején védheti meg, akkor lesz a monográfia nyilvános vitája.

Úgy tűnik azonban, a Tudományági Doktori Tanácsban nem volt egyértelmű, hogy Orbán Balázs számára megindítják a doktori védési eljárást állam- és jogtudományból. Az egyetem által nyilvánosságra hozott dokumentumokból (a 20. oldalon található az érdekes rész) ugyanis az derül ki, hogy a 8 tagból álló testületből csupán öten szavaztak igennel, ketten nemmel, míg egy fő tartózkodott.

A szükséges szavazatot megkapta a kormányfő politikai igazgatója, azonban az előbb említett dokumentumból is látható, hogy mindenki másnál egyhangú döntést hozott a bírálóbizottság.

A „kisfőni” és a kormány „mocskos talpa”

Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője kemény hangvételű Facebook-bejegyzésben ment neki a magyar kormánynak és a doktori megvédésére készülő politikai igazgatónak.

Orbán Balázs kisfőni az ELTE ÁJK-n védi a PhD-dolgozatát. Tényleg mindent, de mindent megérdemlünk. A kormány minden nap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be

– írja a tanszékvezető a posztjában. Majd azzal folytatja, szerinte Európa legrosszabbul finanszírozott egyeteme az ELTE, amelynek a diákjait, oktatóit és minden munkatársát megalázza a magyar kormány. „Hankó Balázs és bandája minden hazug hadoválása ellenére minden nemzetközi rangsorban és megmérettetésben még mindig az egyik legjobb magyar egyetem [az ELTE]” – fogalmazott Polyák, aki ezután rátért külön is Orbán Balázsra.

„És a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki ’56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? Miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példaként a jövő értelmiségének? Miért hányjuk arcon magunkat?” – folytatta a tanszékvezető, aki a bejegyzését azzal a mondattal zárta:

Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot.

Összefoglalva tehát:

Szakmai szempontból rendben volt Orbán Balázs doktori disszertációja, de politikai okokból mégis az elkaszálása mellett szavaztak az ELTE-n, amelynek tanszékvezetője önmaguk „arcon hányásáról” posztolt, amiért Orbán Balázs egyáltalán náluk doktorizhat.

Mégis, mi folyik itt?

Ami a tényeket illeti: Orbán Balázs még politikai pályafutása előtt kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n – egyébként summa cum laude itt is diplomázott 2009-ben –,

disszertációját a megfelelő módon és formában benyújtotta, azt egy viszonylag nagyobb közönség előtt egy úgynevezett szűkebb körű munkahelyi vitán pedig sikeresen megvédte.

A problémás disszertációkat jellemzően ezen a szinten szokták kirostálni; doktori iskolája válogatja, de ahol problémát látnak a dolgozatban, azt általában itt szokták jelezni.

Orbán Balázs munkahelyi vitáján érdemi kifogást senki sem emelt, kizárólag támogató véleményeket kapott, a tanszék egyöntetű véleménye az volt, hogy a doktori disszertáció megfelelő, Orbán Balázs doktori fokozatszerzési eljárásba léphet.

Mindezt egyébként úgy, hogy információink szerint a doktori iskola egyébként kiemelt figyelmet fordított arra, hogy minden téren elkerülje az összeférhetetlenséget, a bíráló bizottság névsorát böngészve pedig még Unger Anna, a Partizánnál és a Szabad Európa Rádiónál is szakértőként megjelenő politológus neve is szemet szúrhat – vagyis Orbán Balázs munkahelyi vitájának bírálói nehezen lennének pozitív elfogultsággal vádolhatóak.

Mindezzel együtt a védés sikeresen lezajlott, számos szóbeli és tucatnyi írásbeli támogató hozzászólással, az opponensi vélemények is kedvezőek voltak.

Ezután következett az említett doktori tanácsi határozat. Ez a lépés ilyenkor általában merőben formális, adminisztratív, ezért furcsa, hogy itt nem egyhangú volt a döntés, hanem kettő nemleges szavazat és egy tartózkodás volt.

Reakciók

Mutatjuk, kik és hogyan vélekednek az elméletben tudomány emberének politikailag vakon elfogult posztjára.

Ment a szívecske például Vásárhelyi Mária szociológustól, Parászka Boróka újságírótól; de támogatás/egyetértés/ jeléül érkezett interakció Ungváry Krisztián történésztől, Lukácsi Katalin mindenhol megforduló politikustól, Majtényi László egyetemi tanártól, a ferencvárosi polgármestertől: Baranyi Krisztinától, a napokban a nyugdíjasok halálával kalkuláló címlapra kerülő Raskó Györgytől, Balavány Györgytől, a Transparency International Magyarország több munkatársától: Gadó Gábortól, Martin József Pétertől, valamint Konrád Miklóstól (Konrád György fiától), Fleck Zoltán jogász-szociológustól, vagy éppen Hargitai Miklós újságírótól.

Akadtak azonban kritikusabb hangok is.

Ceglédi Zoltán politikai elemző, publicista annak a véleményének adott hangot, hogy

az ELTE belement az ügyben egy olyan csörtébe, ahol a szakmaiságot felülírja a politikai hovatartozás. Ceglédi szerint az egyetem lényegében elismerte, hogy náluk nem a tartalom és a forma, hanem a szerző politikai szerepvállalása a döntő szempont.

Demeter Szilárd vitriolos írásban reagált az esetre:

(…) Polyák tanszékvezető docens úr csak a szokásos libnyaf hangszerelésben harcos aktivistaként és nem a tudomány képviselőjeként kéri számon a kollégáin egy szakmai kérdésben a „jogászi szakmai ethoszt és állampolgári tartást”, Polyák tanszékvezető docens úr veretes ellenzékiként rongyol neki a kormánynak vélt vagy valós sérelmek alapján.

Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a todományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne, ha a todományról szólna az ELTÉ-n doktorálni. Ezek szerint nem arról szól.

Lesz ebből még pedigrévizsgálat, kulák-e vagy, mifene, kit lájkoltál, kit nem, ott voltál-e a tüntin, ha nem, akkor nem doktorálsz, munkatáborba veled. Láttunk már ilyent, amikor Polyák tanszékvezető docens úr szellemi felmenői voltak hatalmon, nem volt jó. (Zárójel: szokás szerint a függetlenobjektív sajtó is elkezdte utaztatni Polyák tanszékvezető úr filippikáját – és szokás szerint hallgatólagos helyesléssel. Nem bírnak felülemelkedni a legvidámabb barakk beszűkült tudatállapotán, hőseszményük a stencilgép fölé hajló ellenzéki újságíró, aki mindent vörös ködön keresztül lát. Tényleg komolyan gondolhatják, hogy ki kell nyomtatni az internetet a vidék elbódított népének.)

Ugyanebben a cikkben olvasom, idézem: „A 444 korábban azt írta, információik szerint Orbán Balázs munkája szakmai szempontból rendben volt, elvi problémák merültek fel vele kapcsolatban. A nemmel szavazók ugyanis erkölcsi összeférhetetlenség miatt ellenezték, szerintük az ELTE kiszolgáltatott egy ilyen hatalmú politikussal szemben, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet”.

Nahát. Én eddig úgy gondoltam, hogy a todomány nem nagyon tud kompromisszumot kötni, merthogy ott van a nagybetűs szakma, ami eltekint mindenféle hétköznapi lehetséges következménytől, a szakmaiság éppen ezt jelenti.

Ha például egy villamosvezető doktorálna, akkor nem lennének tekintettel villamosvezetőségére, pedig egy kettes alá ezen logika szerint emberéletekbe is kerülhetne.

Én Orbán Balázs helyében ezek után meggondolnám, hogy akarok-e olyan egyetemen doktorálni, ahol ennyire mellőzik a szakmaiságot. Még a végén megvádolhatják azzal, hogy a doktori címet nem a tudományos-szakmai teljesítményéért, hanem politikai alapon ítélték oda neki, és kezdheti elölről az egészet valami rendes egyetemen, ahol nem keverik az aktuálpolitikát a todománnyal.

Az ELTE állásfoglalása

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát. Ez tudományegyetemi működésének, valamint a nemzetközi mércével is mérhető kutatási és oktatási kiválóságának alapja.

A tudomány szabadsága elválaszthatatlan részének tekinti azt is, hogy a tudományos műveket és tudományos teljesítményeket kizárólag azok minősége, és ne a szerző személye alapján ítélje meg. Az ELTE vallja azt az intézményi alapelvet is, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek. Az ELTE elhatárolódik minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson.

A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek.”

Kiemelt kép: ajk.elte.hu