Emellett Gyurcsánynak az égvilágon semmi erkölcsi alapja nincs felháborodni, ha külhoni magyarokról van szó.
A Kárpátalja elleni orosz támadás után Gyurcsány Ferenc egy Facebook-poszt alatt üzent Szijjártó Péternek amiatt, hogy szerinte a kormány nem eléggé kritikus Oroszországgal szemben.
Mint korábban írtuk, vasárnap hajnalban Kárpátalját rakétatámadás érte, a háború kezdete óta második alkalommal.
A Demokratikus Koalíció vezetője Szijjártó Facebook-posztja alá kommentelt, és a hozzászólását egy újabb posztban is megosztotta. „Szijjártó oldalán hasítok beléjük, mert Orbánnal párban egy árva mukk nélkül tűrik, hogy Putyin Kárpátalját támadja. Árulók!” – írta az oldalán.
A hozzászólásban konkrétan úgy fogalmazott:
Menjetek a pokolba! Olyan átkozottul nagy magyarok vagytok, hogy majd belegebedtek, döngetitek a melleteket állandóan, hogy »így a magyar érdek, meg úgy a magyar érdek«, ilyenkor meg kussoltok.
„Mert a gazdátokra, Putyinra egy rossz szót se mertek írni. Nem meritek leírni, hogy az oroszok támadtak rá Kárpátaljára” – írta Gyurcsány Ferenc, arra utalva, hogy Szijjártó a saját posztjában úgy fogalmazott, hogy „ma rakétabecsapódások történtek Kárpátalja megyében”.
Pocsék, áruló bagázs vagytok. Nyomorult társaság az egész, Orbán főnököddel az élen
– tette még hozzá a DK vezetője.
Na most, egyrészt a háborúkban lőni szokás, bombázni, és egyéb csúnya dolgokat művelni. A háborúzó felek márpedig azért teszik ezt egymással, hogy felülkerekedjenek a harctéren, azaz fegyverrel kényszerítsék akaratukat ellenfelükre. Mondhatni, a háború a diplomácia csődje;
innen üzenjük minden hőbörgőnek, akik Orbánra fújnak, amiért békekörútra indul, meg leül tárgyalni az ellenféllel, hogy komplett idióták.
Amit ugyanis az Európai Unió és a magyar ellenzék művel az ügyben, azt diplomáciai barbarizmusnak hívják.
A barátainkkal nincs szükség diplomáciára, velük lehet kvaterkázni bármikor, ezért barátok. A diplomáciát az ellenfeleknek szokás tartogatni.
Remélhetőleg Trump győzelmével az uniós hatalmasságok is leszállnak az undorítóan álságos és képmutató erkölcsi magaslóról és a béke érdekében hajlandóak lesznek kommunikálni az oroszokkal. El lehet felejteni a „minek beszélgetni, ha gyilkolni is lehet” szemléletmódot.
Minden józanul gondolkodó ember számára világos, méghozzá a lassan három éve tartó háború első napjától kezdve, hogy Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni a fronton, még nyugati segítséggel sem. Ezért kell mielőbbi tűzszünet, majd tárgyalás.
Mert lassan eljutunk oda, hogy sikerül végleg elüldözni vagy kiirtani az ukrán lakosság aktív részét, ami azt jelenti, hogy ebből a demográfiai sokkból sosem áll fel az ország. Lesz majd ott valami, ma még ismeretlen határokkal, amit Ukrajnának hívnak, és bizonyára lesznek benne ukrán állampolgárok is, de hogy a többségük nem ukrán lesz, az egészen biztos.
Egyesek gennyesre keresik majd magukat az újjáépítésen, ahogy gennyesre keresték magukat a gyilkoláson is.
És az is biztos, hogy ez a háború nem úgy kezdődött, hogy Putyin egy ködös februári reggelen felébredt, s azon tűnődve, mit is csináljon aznap, a homlokára csapott, majd kiszakad belőle a felismerés: megtámadom ezeket a kedves, békés ukránokat, akik olyan barátságosak a népemmel és sosem fenyegettek semmivel.
És akkor jöjjön a másrészt!
Az az ember, aki levezényelte a szégyenletes 2004-es népszavazást, az az ember, aki ahol csak tudta, támadta a határon túli magyarokat, semmiféle erkölcsi alappal nem rendelkezik hivatkozni a kárpátaljaiakra. Semmilyennel.
Persze Gyurcsány sosem tudta, mikor bölcsebb hallgatnia, a Tisza feltűnése pedig kétségbe ejti. Értjük. És végső soron mosolygunk: Magyar Péter meneteléséről sok jó nem mondható, de legalább a DK-t is padlóra küldte.
Kiemelt kép: Karnok Csaba / Délmagyarország
