Svédországban, Norvégiában és Finnországban is figyelmeztetéseket adtak ki egy lehetséges háború, valamint válsághelyzet miatt – nagyjából egyidőben azzal, hogy Vlagyimir Putyin változtatott Oroszország nukleáris doktrínáján.
A skandináv országok néhány tisztviselője azt is elismerte, hogy Oroszország fenyegetése miatt tettek így.
Mint ismeretes, az orosz elnök kedden hagyta jóvá a frissített nukleáris doktrínát, amely szerint Oroszország fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás éri őket. Az orosz elnök alá is írta a dokumentumot.
A doktrína változtatásáról már az utóbbi hónapokban is tárgyaltak, de Putyin mostani lépése válasznak tűnik arra, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy a tőlük kapott nagy hatótávolságú fegyverekkel hajtsanak végre csapást Oroszország területén.
Vlagyimir Putyin lépésével párhuzamosan a skandináv országokban több millió családot figyelmeztettek arra, mit kell tenni, ha az adott ország háborúba vagy valamilyen válsághelyzetbe keveredne.
Svédország már korábban is figyelmeztetést adott ki a lakosságnak ezzel kapcsolatban, és most ismét megkezdték egy friss tájékoztató kiküldését (ez egyébként mindössze az ötödik ilyen jellegű tájékoztató lesz a második világháború óta).
„Az ország minden háztartása, összesen 5,2 millió háztartás kapja meg két hét alatt a tájékoztatót” – írta a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB). Közölték, hogy a közlemény online formában már október óta elérhető, és eddig nagyjából 55 ezer alkalommal töltötték le.
A friss tájékoztatóban számos témára kitértek, és a különféle válsághelyzeteken belül nagyobb hangsúlyt fektetnek kifejezetten a háborúra való felkészülésre. Konkrét tanácsokat adnak benne arra vonatkozóan, hogy miként kell felkészülni egy válságra vagy háborúra, és mit kell tenni, ha bekövetkezik egy súlyos incidens.
Új témaként jelentek meg a tájékoztatóban az alábbiak:
– Evakuációval kapcsolatos tanácsok;
– A vérzés elállításának módjára vonatkozó tanácsok;
– Tanácsok azoknak az embereknek, akiknek különleges támogatásra van szükségük;
– Tanácsok a szorongás kezelésére;
– Tanácsok a háziállatok felkészültségéről;
– Tanácsok arról, hogyan beszéljünk a gyerekekkel a válságról és a háborúról.
A kiadvány elsősorban a 16. évüket betöltött személyeknek szól, és összesen 32 oldalas lett – ami duplája a hat évvel ezelőtt, 2018-ban kiadott hasonló tájékoztató terjedelmének.
Ezen kívül figyelemre méltó újdonság az is (mint arra a The New York Times felhívta a figyelmet), hogy rögtön a tájékoztató első oldalán az alábbi mondat található:
„Ha Svédországot megtámadja egy másik ország, mi soha nem adjuk meg magunkat. Minden olyan információ, amely szerint az ellenállás megszűnik, hamis”.
Ez a mondat már a 2018-as változatban is szerepelt, de akkor még csak a 12. oldalon, a hamis információk azonosítására vonatkozó tippek és az otthoni felkészüléshez szükséges ellenőrző listák alatt kapott helyet – amihez képest jelzésértékű, hogy most rögtön a tájékoztató elején szerepel.
„A nemzetbiztonsági helyzet drasztikusan megváltozott, és mindannyiunknak meg kell erősítenünk ellenálló képességünket a különböző válságokkal és végső soron a háborúval szemben” – mondta Mikael Frisell, az MSB főigazgatója, utalva ezzel vélhetően az ukrajnai háborúra.
Christina Andersson, az MSB brosúrákért felelős projektmenedzsere pedig úgy fogalmazott, „Svédország azon kevés országok egyike a világon, amely a teljes lakossággal kommunikál a válságokra és háborúkra való polgári felkészültségről, minden háztartásba brosúrát küldve. Az új brosúra fontos üzenetet közvetít arról, hogy fel kell készülnünk a nyitott társadalmunk és demokráciánk védelmére.” Hozzátette azt is, hogy
olyan korban élünk, amikor a különböző kockázatok és fenyegetések tudatosításának és az ezekkel való megbirkózási képességünknek a mindennapi életünk részévé kell válnia.
A brit Metro szerint Finnországban is kiadtak egy hasonló, online tájékoztatót „Felkészülés az incidensekre és válsághelyzetekre” címmel.
Ebben részletezik, hogy miként zavarhatja meg az emberek mindennapi életét egy háború vagy válság, és hogy mit kell tenniük ezekkel kapcsolatban.
A katonai konfliktusokról szóló részletes fejezetben ismertetik, miként reagálna a kormány és az elnök egy fegyveres támadás esetén, hangsúlyozva azt is, hogy a finn hatóságok „jól felkészültek az önvédelemre”.
A dokumentum többek közt utasításokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy vészhelyzet esetén miként tartsák melegen magukat, de tanácsokat adtak arra vonatkozóan is, hogy mivel lehet tölteni az időt egy válsághelyzetben, ha be vannak zárva az otthonukba az emberek.
A BBC szerint a norvég kormányzat is kiadott egy hasonló tájékoztatót, amit szintén papíralapon küldenek ki 2,2 millió háztartásba. A dokumentumban arra ösztönzik a lakosságot, hogy készüljenek fel arra, ha szélsőséges időjárás, háború vagy egyéb fenyegetések miatt akár egy hétig is egyedül kell boldogulniuk.
Listát írtak többek között arról is, hogy mi mindent érdemes otthon tartani egy ilyen vészhelyzetre készülve. E listán szerepelnek többek között tartós élelmiszerek (például babkonzervek, energiaszeletek és tészták), valamint gyógyszerek, köztük jódtabletták is nukleáris baleset esetére (bár azt megjegyezték, ezeket csak a hatóság utasítására szabad beszedni).
A norvég kormány szintén 2018-ban küldött ki előzőleg egy hasonló tájékoztatót, de a kormányzat szerint azóta nemcsak a háború, hanem a szélsőséges időjárási események, például az árvizek és a földcsuszamlások is megnövekedett kockázatot jelentenek.
Bár az új útmutatók egyike sem említi közvetlenül Oroszországot, svéd és finn tisztviselők kedden a The New York Timesnak elmondták, hogy döntésüket Oroszország ukrajnai inváziója is befolyásolta.
„A legnagyobb különbség a háborús készültség fokozott hangsúlyozása – és a figyelmeztetések szigorúbb hangvétele” – mondta Svante Werger, a Svéd Polgári Vészhelyzetek Ügynökségének készültségi tanácsadója. Eriikka Koistinen, a finn belügyminisztérium kommunikációs igazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy „a globális biztonsági környezet kiszámíthatatlanabbá vált”. Megjegyezte azt is, hogy nemcsak az ukrajnai háborúról van szó, hanem a Balti-tengeri üvegszálas kábelek e héten történt szabotálásáról (amely mögött a finnek Oroszországot látják), a közel-keleti konfliktusról és Oroszország Észak-Koreával való egy szorosabb kapcsolatáról is.
„Az ukrajnai háború érinti Ukrajnát, de érinti a mi biztonságunkat is” – mondta kedden Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere.
Mindeközben Tore Kamfjord, az ország polgári felkészültségi kampányának egyik vezetője is azt írta, hogy „a világ jelentősen megváltozott 2018 óta”, és kiemelte, korábban csak háromnapi önellátásra való felkészülést írtak elő az állampolgároknak a mostani egy hét helyett.
A térségünk biztonsági helyzetének tartós romlásával állunk szemben – fogalmazott Kamfjord.
