Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók, számos külföldi értelmiség áll ki Orbán Balázs és a tudomány, a kutatás, illetve a szakmai teljesítmény védelme mellett.
Nemrégiben privát közösségi oldalán írta ki magából Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, miként érzi magát azután, hogy a 444 megírta, a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amelyet a Tudományági Doktori Tanács (TDT) nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására.
Magyarország, 2024, egyetemi kórkép: Ha fideszes vagy, nálunk nem doktorálhatsz!
Aztán gyorsan kiderült, a nem egyhangú döntés mögött politikai okok állnak, nem pedig szakmaiak.
Az egyetem közben elhatárolódó közleményt adott ki, amelyben leszögezték, hogy
„elhatárolódnak minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson. A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE”.
Mire Polyák később már azzal védekezett, dühös, de nem kirekesztő, politikai alapon diszkrimináló – hozzátéve: „Orbán Balázs nem egy egyszerű Fidesz-szavazó, nem egy egyszerű Fidesz-képviselő, hanem ő a miniszterelnök politikai tanácsadója. Személyesen felelős az egyetemünk sorsáért, és mi, egyetemi polgárok közössége, önként részt veszünk a játszmáiban”.
A magyar kormányfő politikai igazgatójának doktori disszertációvédése körüli ügy nemzetközi fórumokon is témává vált.
Doug Stokes neves brit professzor a The European Conservative-ban ír minderről, leszögezve, hogy Orbán Balázs ELTÉ-s ügyénél a tét nagyobb, mint egyetlen ember tudományos előmenetele:
a szellemi szabadság van veszélyben.
Stokes aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet, amely nemcsak az Egyesült Királyságot, de Európa más részeit is érinti. Olyan támadások érik az akadémiai szférát, amelyek meglátása alapján a globális cenzúra- és „cancel culture”-kultúra részét képezik. Az angol nyelvű szájt bejegyzését rengetegen osztották meg, egyetértve a Stokes által megfogalmazott gondolatokkal.
Habsburg Eduárd német-magyar írót, forgatókönyvírót egyáltalán nem lepi meg, hogy valaki politikai alapon próbál megfúrni egy patrióta politikus által jegyzett doktori értekezést.
Miklos Lukacs de Pereny ugyancsak az X-en írja, ugyan nem olvasta Orbán Balázs szakdolgozatát, de biztos abban, hogy az szakmai alapokon nyugszik, s képes az abban foglalt állításait megvédeni.
Rob Roos, holland jobboldali politikus, egykori európai parlamenti képviselő a következőket jegyzi X-oldalán:
„balliberális egyetem Magyarországon – ahol az »erkölcs« azt jelenti, elhallgattatjuk az eszméket, a személyeket, amiket, akiket nem kedvelünk”.
Ballester Esquivias Rodrigo María spanyol jogász, Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhely vezetője, miniszteri biztos Peter Boghossian filozófus bejegyzését osztja meg saját oldalán – hasonlóképpen Roos kommentárjához –, Boghossian egyébiránt azt írja, eddig csak az USA intézményeire volt jellemző ideológiai kirekesztés. Eddig.
Stephen R. Nagy a politika és a nemzetközi tanulmányok professzora vonatkozó posztjában kitér rá, globális problémáról van szó, amikor ideológiai, politikai alapon skatulyáznak be hallgatókat, szakmunkákat.
David P. Goldman, a befolyásos The Asia Times publicistája is posztot szentel az ügynek, jelezvén: a tudomány szabadsága veszélyben van.
Kiemelt kép: Szollár Zsófi / Index
