Nagy harcos volt, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa, kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében – hangzott el a néhai író és politikus méltatásakor.
Csurka István író, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, a Magyar Igazság és Élet Pártja életre hívója és elnöke tiszteletére emelt szobrot dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő és Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke leplezte le. Lantos Györgyi szobrászművész bronzból készült alkotását szombaton avatták fel a Hungarikum Ligetben.
A szobor leleplezése és megáldása után Lezsák Sándor köszöntötte a megjelenteket. A házigazda bevezetőként elmondta, hogy a Hungarikum Liget mára eljutott oda, hogy elkészült a keresztény panteon a Szent István-kápolna előtt, amely vértanúinknak, hitvallóinknak, a 20. század mártír sorsú főpapjainak állít emléket – mondta.
Lezsák Sándor kiemelte, hogy a Kölcsey Ház előtt a nemzeti panteon azon személyiségek előtt tiszteleg, akik sokat segítettek abban, hogy a Hungarikum Liget létrejöjjön. Mára elkészült Csurka István író, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítójának mellszobra – hangsúlyozta a politikus.
Dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum alapító elnöke köszöntőjében Csurka István munkásságát méltatta, kiemelve az utolsók között elkészült, A hatodik koporsó című drámáját.
– A hatodik koporsó az egész nyomorult magyar élet végső összegzése. A nép miként élte át a sok nyomorúságot, hazugságot, az ország szétdarabolását. A dráma főszereplője, akár Csurka István is lehetett volna – mondta. Dr. Bíró Zoltán utalt az írót ért folyamatos támadásokra, majd hozzátette: arra kell törekednünk, hogy Csurka István életműve közkinccsé váljon.
Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte: Csurka a rendszerváltoztatás meghatározó alakja volt. Néptribüni elhivatottsággal vívott harcai azoknak az éveknek megkerülhetetlen szereplőjévé teszi. Csurka nagy harcos volt, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa.
Kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében.
Csurkának mindenben túl korán volt igaza. Az életben és a politikában az időzítés a legfontosabb dolog. Ő rossz időzítő volt, ezért ellenszélben találta magát. Kikiáltották a demokrácia ellenségévé. Azok vádolták, akik a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsosfazekak mellől. Csurka a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei azért, hogy ne lepleződjön le foltos múltjuk – sorolta dr. Schmidt Mária.
Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, Csurka István a korát megelőző látnok volt. Lehet, hogy nem volt igaza a maga idejében, de hogy igaza lett, azt egykori ellenfelei sem tagadhatják le. Itt az ideje, hogy Csurka Istvánról, a magyar történelemben betöltött szerepéről méltón emlékezzünk meg.
Csurka István mellszobrát a Nemzeti Fórum és az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület szervezésében, a Csurka Emlékév keretében leplezték le. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Kókai Géza, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.
Borítókép: Hágen Ádám, az alapítvány munkatársa, Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum alapító elnöke, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója, Lezsák Sándor, az Országgyûlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, Bakos István mûvészettörténész, a Lakatielek Népfõiskola Alapítvány korábbi kurátora és Szatmáry Kristóf fideszes országgyûlési képviselõ, a Stefanidák Magyar Közössége a Nemzetért Alapítvány alapítója (b-j) Csurka István író, politikus bronz mellszobrának avatásán Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben 2024. december 7-én.
Forrás: MTI/Ujvári Sándor