Európában választásokat dönthet el a migráció, így a pártok nem ignorálhatják a kérdést.
– A most felálló szír kormány nemzetközi legitimációjának erősítése ütőkártya lehet az uniós tagállamoknak a tárgyalóasztaloknál a migrációval kapcsolatban. Látok ebben egy lehetőséget, remélem, hogy az EU és a tagállamok élni fognak vele – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója a szíriai helyzet migrációs vetületeiről.
„Nem indultak el tömegek Szíriából Európa, így Magyarország felé, becsléseink szerint egyelőre nem is fognak. Az uniós tagállamok azt várják, hogy rendeződni fog a helyzet Szíriában, több ország fel is függesztette a szír menedékkérelmek elbírálását. Abban is bíznak, hogy Szíria biztonságos harmadik országgá válik, és vissza tudják küldeni az embereket” – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója.
Mint ismeretes, a szíriai felkelők alig két hét alatt megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét. A volt vezető néhány nappal ezelőtt elhagyta az országot, ezzel véget ért az Aszad család 54 éves uralma. A 2015-ös migrációs válság egyik legfontosabb előzménye a szíriai polgárháború volt, az arab tavasz idején, 2011-ben robbant ki, amikor a szíriai lakosság Bassár el-Aszad rezsimje ellen vonult az utcára, demokratikus reformokat és szabadságot követelve.
A kormány fellépése gyorsan polgárháborúvá fajult, a konfliktust pedig a különböző ellenzéki erők, dzsihadista csoportok és kurd milíciák részvétele, valamint külső hatalmak – köztük Oroszország, Irán, az Egyesült Államok és Törökország – proxyháborúja tette rendkívül összetetté. A konfliktus során több mint félmillió ember vesztette életét, és több mint 13 millióan váltak menekültté, legtöbben az Európai Unió tagállamaiba, valamint Törökországba menekültek.
Marsai Viktor elmondta: sorra állítják le a szíriai állampolgárok menedékjog iránti kérelmének elbírálását az európai országok,
mondván, az Aszad-rezsim bukásával megszűnhet a menekülés oka. Hozzátette: az Európai Unióban a legnagyobb, több mint egymillió fős szír közösség Németországban él. Aszad bukását követően a német kormány úgy döntött, hogy az új menedékkérelmeket nem bírálják el,
arról azonban még nem született döntés, hogy a Németországban tartózkodó szír menekülteknek mi lesz a sorsa.
A szakértő példaként említette Ausztriát is, ahol a belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy visszavonnák a menedékkérelmét azon szír menekülteknek, akik öt évnél rövidebb ideje tartózkodnak az országban. Ausztriában több, mint százezer szír menekült él, közülük negyvenezren veszíthetik el a menekültstátuszukat.
„A most felálló szír kormánynak nagyon fontos célkitűzése lesz, hogy a nemzetközi legitimációját erősítse. Ez erős ütőkártya lehet az uniós tagállamoknak a jövőben a tárgyalóasztaloknál.”
Látok ebben egy lehetőséget, remélem, hogy az EU és a tagállamok élni fognak vele, ugyanis korábban nem látott társadalmi feszültségeket, politikai tektonikus mozgásokat tapasztalhatunk az unióban a migráció miatt – tette hozzá.
A szakértő példaként említette a szélsőjobboldali pártok felemelkedését, és azt is, hogy Finnország felfüggesztette a Szomália felé nyújtott fejlesztési támogatások kifizetését, mert az ország nem fogadta vissza a Finnország által kiutasított állampolgárait.
Az NKE oktatója tájékoztatott: a legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy
a migráció és a bevándorlás, az integráció témája a legfontosabb három téma között van Európában, választásokat dönt el, így a pártok nem ignorálhatják a kérdést.
Marsai Viktor elmondta azt is, hogy a Törökországba menekült szírek nem indulnak el Nyugat-Európa felé, ugyanis zömében elégedettek az ottani körülményekkel. A török társadalomnak azonban elege van a szírekből.
– Recep Tayyip Erdogan török elnök politikai célja az országban élő 3,5 millió szír menekült hazaküldése. A felkelők mostani sikerei mögött ott állt a török állam is, ez nem véletlen. Erdogan nem engedhet be több embert – magyarázta. Az igazgató kifejtette: azok az állampolgárok, akik elhagyták Szíriát, sokan a rezsim ellenségei voltak, a megtorlástól tartva nem mentek haza. Mások az elmúlt évek során nem újították meg a személyi igazolványukat, ezáltal elveszítették a lakásukat, földjüket, egyéb vagyonaikat. Ezeket kiosztották az Aszad-rezsimhez hű embereknek. Most új lehetőségek nyílnak, hogy ők ezeket visszaszerezzék, ám mindez nem fog menni feszültségek nélkül a szakértő szerint.
Borítókép: Törökországból érkezett szíriai menekültek az észak-németországi Hannover nemzetközi repülõterén
Forrás: MTI/EPA/Holger Hollemann
