Az első békemisszióhoz képest decemberre sokat változott a helyzet, Trump megválasztásával pedig a nyugati világ legerősebb országa is a békében lesz érdekelt.
Sokat változott a diplomáciai környezet az első és a második békemisszió között, azonban további kihívások elé nézhet a magyar diplomácia és konnektivitási stratégia a januárban kezdődő lengyel soros elnökség és a hivatalba lépő amerikai elnöki adminisztráció prioritásai hatására. Mindezek fényében
a magyar soros uniós elnökség legnagyobb eredménye, hogy Orbán Viktor képes volt letenni az asztalra az európai mainstream politikai erők által képviselt békepolitikai elképzelések alternatíváját.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! péntek reggeli adásában beszélt a magyar soros elnökség békemissziójának szerepéről és eredményeiről. A miniszterelnök kiemelte, hogy magyar kezdeményezésre az asztalon van egy ajánlat, ami arról szól, hogy legalább karácsonykor ne haljon meg senki a frontvonalon.
Orbán Viktor a béke alternatíváját tette le az asztalra a soros elnökség során – erről már Kiszelly Zoltán beszélt, aki a hirado.hu számára értékelte a miniszterelnök által elmondottakat.
A politológus az első és a második békemisszió eredményeinek értékelésénél arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős mértékben befolyásolta Magyarország politikáját a nemzetközi környezet, mivel az első misszió idején Donald Trump újraválasztása még messze volt, ezért a kollektív Nyugathoz tartozó országok között Magyarország egyedül volt béketörekvéseivel, szinte kizárólag a Vatikánra támaszkodhattunk.
Az első békemisszióhoz képest decemberre sokat változott a helyzet, Trump megválasztásával pedig a nyugati világ legerősebb országa is a békében lesz érdekelt.
Mindez a januárban kezdődő lengyel elnökség fényében lesz fontos, amely szavakban a békéről fog beszélni, miközben a háború folytatásában érdekeltek valójában. Ugyanis Lengyelország számára Oroszország veresége esetén jöhetne el a béke, viszont ez a lehetőség egyben veszélyes eszkalációt is rejthet magában.
A küszöbön álló lengyel elnökség miatt pedig Magyarország diplomáciai lehetőségei is átalakulhatnak a jövőben, hazánknak ezért az Unión kívüli szereplőkkel kell kapcsolatban maradnia, ha azt akarja, hogy meghallják szavát a békefolyamatokban. Továbbá Washington fontos támasz lehet a háborúpárti, globalista erők feltartóztatásában a hazai belpolitikában.
Egy lehetséges amerikai-kínai diplomáciai szembenállás a magyar konnektivitási stratégiát is kihívások elé állíthatja, ez Amerika változó külpolitikai prioritásai miatt is fontos, mivel Washington az ukrán válságot minél gyorsabban szeretné lezárni, hogy utána ereje nagyobbik részét az ázsiai térségre fordíthassa. Azonban bizonyos megállapodások a felek között új lehetőségeket is teremthetnek.
Borítókép: Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója
Forrás: MTISzigetváry Zsolt
