Karácsony Gergely benyújtotta, a közgyűlési többség pedig a Magyar-Gyurcsány paktumnak köszönhetően elfogadta Budapest Főváros Önkormányzata 2025. évi költségvetés tervezetét, bizonyítékkal szolgálva ezzel arra a sejtésre, hogy ezek az erők egy politikai akolból valók, írta elemzésében az Alapjogokért Központ.
A javaslatot a főpolgármester az „Önrendelkezés védelmének költségvetése” címmel illette, az azonban Budapest önrendelkezését kevéssé védi, sokkal inkább az elmúlt 5 év felelőtlen gazdálkodását és a sok esetben értelmetlen költségvetési kiadások okozta tátongó űrt mentegeti vagy tömi be a Tisza Párt odaadó asszisztenciájával, mutat rá az elemzés.
„A büdzsé részleteinek felfedése előtt érdemes tisztázni: a tervezettel Karácsony Gergely jogszabálysértő költségvetést fogadtatott el, ugyanis deklaráltan nem kívánja megfizetni a Fővárosi Önkormányzat a szegényebb településeknek járó 50 milliárd forintot, az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást. A hatályos jogszabályok előírják azonban, hogy egy önkormányzat a költségvetésében nem tervezhet a törvény által előírtnál alacsonyabb adómérték megfizetésével” – emlékeztet az Alapjogokért.
Szükséges leszögezni, hogy nem minden, hanem csak a tehetősebb – idén 848 – önkormányzatok fizetnek szolidaritási hozzájárulást. Számszerűen ez a hazai települések egynegyedét jelenti, melyet figyelembe véve meglehetősen sajátos, a szolidaritást élből elutasító hozzáállás, hogy pont az ország leggazdagabb városának, a fővárosnak jelent problémát a szegényebb települések támogatása.
Az Alapjogokért elemzése szerint a főpolgármester megközelítése annak fényében válik igazán felháborítóvá, hogy az előző ciklusban évente, átlagosan 40 tanácsadót foglalkoztatott, 2024 nyarán majd 200 millió, az azt megelőző évben 300 millió forintnyi prémiumot fizetett ki, és a baloldalhoz köthető ügyvédek százmilliókat vettek fel – készpénzben – az úgynevezett hídpénzbotrányban.
Ráadásul Karácsony Gergely nem támogatta az új Fővárosi Közgyűlés kormánypárti frakciójának azon előterjesztését sem, ami a bizottságok, a bizottsági helyek és a kifizető helyként szolgáló pozíciók számának csökkentésével járt volna.
Az elemzés hangsúlyozza: ami a 2025. évi költségvetés részleteit illeti, az elfogadott javaslat alapján 422 milliárd 544 millió forint bevétellel számol a fővárosi vezetés, amelyen belül 5,5 százalékkal nagyobb támogatásban részesül a Fővárosi Önkormányzat a központi költségvetésből 2024-hez képest. Ezzel szemben 426 milliárd 269 millió forint kiadással tervez Karácsony Gergely a 2025-ös évben. Helyesebben Kiss Ambrus, aki a főpolgármester elmondása szerint is elengedhetetlen személy Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi tervezéséhez és megegyezés hiányában jelenleg a főigazgatói pozíció keretében látja el főpolgármester-helyettesi feladatait. A jövő évet tehát 3 milliárd 724 millió forintos hiánnyal tervezi a budapesti vezetés, amelyet az előző évekhez hasonlóan a még megmaradt, kevés maradvány igénybevételével és a korábban lekötött bankbetétek megszüntetésével kívánnak fedezni.
„Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy Tarlós István főpolgármesterségének hagyatéka (»csekély« 220 milliárd szabad felhasználású magyar forint) már rég a múlté, annak ellenére is, hogy Karácsony Gergely sokkal nagyobb bevétellel gazdálkodik, mint elődje. Budapest költségvetési bevétele 2019-ben 266 milliárd forint volt, míg 2025-ben a tervek szerint ez már 422 milliárd forintra rúg, ami 53 százalékos emelkedést jelent”.
Mindezek ellenére Budapest Főváros Önkormányzata 2025-ben már 46 milliárd 780 millió forintot kíván a személyi juttatásokra fordítani, ami 19,5 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – mutat rá az elemzés, hozzátéve: mindeközben az elfogadott tervezet szerint 2025-ben nem emelkedik a budapesti cégek árbevétele, a Karácsony Gergely vesszőparipájának számító klímavédelmi feladatokra fordított összeg pedig már a 2024-ben is – a költségvetés méretéhez képest – elhanyagolhatónak tekinthető 164 millió forintról 2025-ben 112 millió forintra csökken.
A fővárosi közösségi költségvetés a 2020-as indulása óta csak ballag az öt éve elképzelt utópikus megvalósítása után. Az elmúlt 4 év során 3 turnusban írta ki a Fővárosi Önkormányzat a közösségi költségvetést, ahol az előzetesen rendelkezésre bocsátott 3 milliárd forint helyett, eddig mindösszesen 1 milliárd 140 millió forint értékben valósították meg a terveket.
A költségvetés hiányosságait pedig tetőzi az a 60 milliárdos folyószámla-hitelkeret fenntartásáról szóló közgyűlési döntés, amellyel kapcsolatban korábban maga Kiss Ambrus nyilatkozta: amennyiben a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta volna meg a hitelkeretet, Budapest bankszámlájáról már január 2-án elfogyhatott volna az összes pénz. A kamatbevételek és az elhelyezett bankbetétek összegei évről évre csökkenek, míg a kamatkiadások és a hitelek törlesztésére fordított összegek évről évre nőnek. 2025-ben 7 milliárd 446 millió forintot fordít Budapest Főváros Önkormányzata a hitelei törlesztésére, amellett, hogy az általános tartalék nem változik a 2024-es 2 milliárd forinthoz képest. Ez a csőd költségvetése – zárul az Alapjogokért elemzése.
Borítókép: A Fõvárosi Közgyûlés ülése a Városháza dísztermében. Szemben Karácsony Gergely főpolgármester (k), mellette Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója (b) és Számadó Tamás főjegyző (j).
Forrás: MTI/Hegedüs Róbert
