A kiadvány hosszú időre leköltheti a kicsik figyelmét.
A Kárpát-medence magyar népi dallamait és hangszereit ismerhetik meg a gyerekek a nemrég megjelent, Kodály és a cifra palota című zenélő könyvben. Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművésze, énekes szólistája a friss és korábbi kötete céljáról, a népművészeti összefogással megvalósult, többek között kalotaszegi és székelyföldi népdalokat is tartalmazó mesekönyvről beszélt a Krónikának.
„Szerettem volna kicsit közelebb hozni a gyerekekhez a magyar népzenét, hiszen nem lehet elég korán kezdeni a zenei nevelést. Bartók Béla és Kodály Zoltán országában nem sok szó esik arról, hogy mennyit köszönhetünk nekik, amiért lelkiismeretes kutató- és gyűjtőmunkáikkal milyen sokat megmentettek a későbbi nemzedékeknek.
Bár a világon mindenki ismeri nevüket, klasszikus és zeneszerzői munkásságukat, népzenegyűjtői tevékenységük nincs kellően hangsúlyozva. Emellett egy kis segítséget is akartam nyújtani, hogy a gyerekek kicsit betájolhassák magukat. Az első kötetben Bartók vezeti körbe a kis erdei madárkákat Magyarországon, ahol elmennek a Rábaközbe, Palócföldre, Szatmárba, Hortobágyba, Dél-Alföldre, Sárközbe” – mesélte a szerző.
Tapolczai-Zsuráfszky Lilla második kötete még messzebbre kalauzol: a Kodály és a cifra palota című könyv már az egész Kárpát-medence magyar népi hangszereit bemutatja.
– Az első kötetben az egész mesének a keretét a Házasodik a tücsök kezdetű dal adta, amely Bartók Béla egyik gyűjtése. Erre felfűztem egy aranyos kis történetet, miszerint a tücsök és a szúnyoglány házasodni készül, csak még nincs zenekar. Az erdei madárkák megígérik, hogy majd ők megtanulnak zenélni az esküvőre, és Bartók Béla segítségét kérik abban, hogy merre induljanak. Kapnak tőle egy térképet, és a fentebb említett tájegységeken megtanulnak különböző hangszereken játszani, majd a legvégén összeáll a zenekar, és fölcsendül a jól ismert nóta – beszélt a kezdetekről a szerző, aki
szeretett volna a második kötethez is egy ugyanilyen kerettörténetet találni, viszont nehéz volt olyan Kodály-gyűjtésre bukkanni, amely gyermekbarát szövegű, fiúknak és lányoknak is szól, könnyen énekelhető.
„Végül a Cifra palota kezdetű magyar népdalra esett a választás, a cifra palota számomra mögöttes jelentéssel is bírt arra vonatkozóan, hogy a népművészet, a saját hagyományaink ismerete mennyire megszínesítheti mindennapjainkat, és mennyivel többé teheti az életünket. A történet szintén egy problémával indul: az erdei állatok találnak egy üres házikót, amelyben mindenféle zene szól, csak magyar népzene nem, és az arra kiránduló Kodály Zoltán azt mondja a madárkáknak, hogy menjenek el olyan helyekre, ahol a leggyönyörűbb magyar virágok élnek, mert ők ismerik a legszebb népdalokat” – mondta el a szerző, aki azért fűzte föl virágmotívumokra ezt a történetet, mert az alapkoncepció szerint a cifra palota a végén kivirágzik.
„Így megkerestem a Kárpát-medencében azokat a településeket, tájegységeket, ahol a legdominánsabbak a virágmotívumok a díszítőművészetben. Így választottam ki Somogy, Kalocsa, Matyóföld, Székelyföld, Kalotaszeg, Moldva, Felvidék, Délvidék településeit. Nagyon fontosnak tartottam, hogy például egy budapesti kisgyerek is tudja, több száz kilométerre a magyar fővárostól is magyar dalok szólnak. Ezáltal kissé az összetartozás érzését is próbáltam becsempészni” – mesélte el a kötet alakulásának körülményeit.
A frissen megjelent kötetben 19 nyomógomb van, mindegyiknél 15 másodpercnyi zenét lehet meghallgatni dalszövegekkel együtt.
– Míg az első kötetet én énekeltem föl, a másodiknál már mindenképpen szerettem volna, ha az adott néprajzi táj „hangján” szólalnak meg a népdalok, prominens énekesek előadásában.
Én a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben táncolok, így a felvidéki kollégáimat – Juhász Zsombort, Csicsmann Dánielt és Juhász Sándort –, illetve Benedek Attila székely munkatársamat kértem fel az éneklésre, valamint meghívott előadóként a Gyimesekből Sára Veronikát, Kárpátaljáról a Népművészet Ifjú Mestere díjas Pál Esztert, Délvidékről a „Fölszállott a Páva” győztesét, Csizmadia Annát és Kalotaszegről pedig Mezei Balázst. Ugyanakkor a dalokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarával vettük fel, amelynek zenekarvezető prímása a kolozsvári születésű Papp István Gázsa. Így minden egyes dallam olyan ízes tájszólásban szólal meg, hogy a gyerekek érezhetik az autentikusságot, hitelességet. Természetesen az adott tájakra legjellemzőbb hangszerekkel is megismerkedhetnek a gyerekek, mint a harmonika, tárogató, hegedű, koboz, gardon, klarinét – árulta el a műhelytitkokat Tapolczai-Zsuráfszky Lilla.
A frissen megjelent kötetet nagy érdeklődés övezi, nemrég egyedüli mesekönyvként kikerült a Libri könyvesbolt sikerlistájára.
„Egy fantasztikus Kárpát-medencei összefogás eredménye, hiszen ennyi különböző helyről érkező hang együttes erejével végül kiszínesedik ez a ház, és egy cifra palotává változik. Nagyon boldoggá tesz, hogy Budapesten is erdélyi népdalokat énekelnek, Kárpát-medencei dallamok járják át a játszótereket, óvodákat, iskolákat” – mondta el Tapolczai-Zsuráfszky Lilla, aki számára elképesztően sokat jelent, amikor látja, hogy az anyukák nem mobiltelefont adnak a gyerekük kezébe, hanem ezt a könyvet nyomogatják a kicsik.
„Kaptam olyan visszajelzéseket is, hogy a kötettel egyedül tudják hagyni a gyereket, például amíg az anyuka a konyhában főz, hallja, hogy a nappaliban mit csinál a gyerek, mert szól a zene. A zenélőkönyv hosszú időre leköltheti a kicsik figyelmét akár már nulla éves kortól, de bármely korosztály tud tanulni belőle. Kis Anna illusztrátor csodálatos fantáziával megáldva megrajzolta az adott táj legjellegzetesebb motívumait, így belecsempészve olyan apró részleteket, hogy tényleg órákig lehet nézegetni ezt a könyvet” – tette hozzá.
Tapolczai-Zsuráfszky Lilla elmondta, hogy már a harmadik könyv is kezd összeállni a fejében és tervben van egy negyedik is.
„Viszont jelenleg szeretném látni a visszajelzéseket az első két kötetről, még több idegen nyelvre lefordítani, még több helyre eljuttatni a világba. Most angol, német és japán nyelven kapható, és készül a török változat is. Remélem, hogy ezáltal is tudjuk terjeszteni a nagyvilágban, hogy mennyire csodálatos és sokszínű a magyar kultúrkincs” – tette hozzá.
Borítókép: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla az összetartozás érzését is próbálta becsempészni az új kötetbe
Forrás: Kronika.ro/Cseke Csilla
