Turbulens esztendő volt a tavalyi az európai és amerikai választások és ezen belül a jobboldal politikai erői számára.
A június 9-ei európai parlamenti választásokat követően létrejött a Patrióták Európáért pártcsalád (PfE), megalapítva ezzel az európai törvényhozás harmadik legnagyobb frakcióját. November 5-én pedig a republikánus elnökjelölt, egyebek mellett az ukrajnai háború lezárásával kampányoló Donald Trump korábbi elnök pedig az amerikai elnökválasztáson aratott győzelmet, továbbá a jobboldal többséget szerzett a kongresszus alsó- és felsőházában.
Elmondható tehát, hogy jelentős győzelmeket arattak az idén a szuverenista erők a kollektív Nyugat országaiban.
A nagy felhatalmazás egyúttal nagy lehetőségekkel és küzdelmekkel is jár, mindezek pedig a politikai mozgósítás új típusú eszközeinek bevetését igénylik. Ezekről a lehetőségekről és további politikai küzdelmekről is beszélt a hirado.hu-nak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője, aki a tavalyi választások legfontosabb tanulságait értékelte.
Orbán Viktor miniszterelnök hosszú évek óta beszél egy átfogó jobboldali áttörés lehetőségéről. A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte a Patrióták Európáért (PfE) pártcsalád létrejöttét, amely szerinte új irányt adott a kontinens jobboldali pártjainak, és erősítette a nemzeti szuverenitás védelmét célzó összefogásokat.
„A PfE-frakció létrehozása lehetőséget biztosít a baloldali és liberális politikai szövetségekkel szembeni hatékony ellenállásra” – hangsúlyozta Lajkó Fanni,
aki arról is beszélt, hogy az erejét az egyes tagpártok közötti politikai összhang és kompromisszumkészség határozza meg, biztosítva ezzel az egységes fellépést az Európai Parlamentben. A PfE mozgásterét azonban befolyásolja a balliberális erők európai mozgása is, a szakértő erre említette az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, valamint a Renew-frakció megállapodását, miszerint kölcsönösen támogatják egymás javaslatait a 2029-ig tartó ciklusban.
„Ennek az átfogó liberális paktumnak magyar vonatkozása is van, ugyanis a gyakorlatban ez Magyar Péterék és Gyurcsány Ferencék európai összefogását jelenti” – tette hozzá a szakértő.
Megalakulásakor a PfE az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciójává vált, a terv pedig a második erővé válás. Ez további bővítéssel és szövetségkötésekkel lehetséges, ebben a kérdésben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával a szorosabb szövetség több szempontból is valószínűbbnek tűnik, mint korábban, aminek a politikai irányvonallal kapcsolatos egyetértési pontokon túl szervezeti vetületei is vannak.
„Az ECR és a Patrióták Európáért közötti szoros együttműködés továbbra is garantált, hiszen a két csoport közötti politikai szövetség erős alapokon nyugszik”
– hangsúlyozta Lajkó Fanni.
December 15-én Giorgia Meloni olasz kormányfő és az Olasz Testvérek (FdI) párt vezetője lemondott az ECR elnökségéről, helyét a korábbi lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki veszi át, akinek pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szintén tagja az ECR-nek.
A szakértő szerint Meloni egyrészről azért dönthetett így, mivel olyan személynek kellene átvennie a vezetést, aki teljes munkaidőben képes ellátni az elnökségi feladatokat. Másrészről ebben közrejátszik az a tény is, hogy Meloni pártja, az FdI az európai parlamenti választásokon jelentős eredményt ért el, hiszen 24 képviselőt delegált az ECR-be, ezzel Olaszország a legnagyobb delegációval bíró ország a frakcióban.
E sikernek köszönhetően Meloni politikai befolyása megerősödött, és most lehetősége nyílik arra, hogy hazai politikai prioritásaira összpontosítson.
Az egységes európai jobboldali fellépés pedig, ha csak közvetett módon is, de nagyobb mértékben találhat megértésre Washingtonban, mint korábban, köszönhetően Donald Trump novemberi győzelmének. A szakértő kifejtette, az Egyesült Államokban Donald Trump győzelme újra megerősítette a jobboldali irányzatokat, és jelezte, hogy a konzervatív, nemzeti szuverenitásra építő politikák továbbra is kulcsszerepet játszanak a nemzetközi politikában.
„Trump győzelme nemcsak az amerikai politikát alakította át, hanem globálisan is inspirálta a jobboldali mozgalmakat, erősítve a konzervatív értékek iránti keresletet”
– tette hozzá.
Mindez együtt pedig azt mutatja, hogy 2024 egy globálisan is meghatározó politikai esztendő volt, amelynek során elkezdett kialakulni egy, a nemzeti szuverenitás és a konzervativizmus védelmét hangsúlyozó, globális jobboldali politikai irányvonal.
A jelenlegi politikai történések rávilágítanak arra, hogy külföldről folyamatosan támadják hazánk szuverenitását. Ennek egyik példája a migráció kérdése, ami egyre élesebben megosztja Európát. Brüsszel és számos nyugati politikai erő továbbra is erőlteti a migrációt, annak ellenére, hogy a gyakorlatban mind a migráció, mind az integráció kudarcnak bizonyult. A magdeburgi támadás is ennek tragikus példája, hiszen újfent bebizonyította a nyugati integrációs politika gyengeségeit és kudarcát.
Épp ezért értékelődnek fel azok a kezdeményezések, amelyek szembeszállnak a nemzeti szuverenitást aláásni igyekvő, globalista politikai tendenciákkal.
A december 1-jén létrejött Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) is hasonló kezdeményezésnek tekinthető, aminek alapításában Lajkó Fanni is részt vett. A szakértő szerint a mozgalom „egy forradalmi válasz a globális elit kényszerítő ereje és az európai politikai centralizálás ellen”. Céljuk, hogy a digitalizáció eszközeit felhasználva felrázzák a társadalmat, és a digitális aktivizmus erejét kihasználva mobilizálják azt a nemzeti szuverenitás védelmére, hogy a nemzeti ellenállást szervezettebbé és hatékonyabbá tegyék.
A mozgalom fontos eszköze a közösségi médiában való kiterjedt jelenlét. A szakértő hangsúlyozta:
saját készítésű videós anyagokkal, tartalmakkal bárki hozzájárulhat a NEM ügyeihez és céljaihoz.
A végső céljuk, hogy a polgárok véleményeit és javaslatait becsatornázzák egy közös platformra, ahol ezek a hangok valódi politikai és társadalmi változásokat eredményezhetnek.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Santiago Abascal, a spanyol Vox párt elnöke (j2), Afroditi Latinopulu, a görög Logika Hangja (Foné Logikés) párt elnöke (j), Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke (b2) és Gál Kinga, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport első alelnöke (b) a Patrióták Európáért pártcsoport vezetõinek találkozóján a brüsszeli Magyar Házban
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
