Ma lenne 99 esztendős a valaha volt egyik legjobb labdarúgó, Puskás Ferenc. A csodálatos pályafutása során mindössze két klubban, a Kispestben (később a Bp. Honvédban), illetve a Real Madridban futballozó, a magyar válogatott mezét 85 mérkőzésen viselő, évtizedek múltán a nemzeti együttest szövetségi kapitányt is irányító Öcsi bácsiról a Magyar Labdarúgó Szövetségben és Kispesten is megemlékeztek.
Kispesten legenda, Madridban úgyszintén, de nincs olyan pontja a világnak, ahol ne ismernék a nevét.
Természetesen Puskás Ferencről van szó, akit határon innen és túl is minden idők egyik legjobb futballistájaként emlegetnek. Sőt a világ egyik legismertebb embereként is. A kiváló rugótechnikájú, egyedülálló cselezési készséggel rendelkező, veszélyes bal lábáról híres csatár, a legendás magyar Aranycsapat balösszekötője 1927. április 1-jén született Kispesten. 16 évesen, a Kispesti AC játékosaként lépett először pályára a magyar élvonalban, majd egy hónappal a 18. születésnapja előtt, 1945. március 2-án a magyar válogatottban is bemutatkozott, és rögtön gólt szerzett Ausztria ellen. Utoljára 1956. október 14-én volt tagja a magyar válogatottnak ugyancsak Ausztria ellen, és akkor is betalált, keretbe foglalva azt az egyedülálló 11 és fél évet a magyar labdarúgás történetében, amelynek a során a válogatott egyszer sem szenvedett vereséget hazai pályán.
Ebben az időszakban a magyar közönség által Öcsinek becézett világklasszis csatár a Kispesttel (későbbi Bp. Honvéddal) öt bajnoki és négy gólkirályi címet, a válogatott csapatkapitányaként pedig olimpiai aranyérmet (1952, Helsinki) és világbajnoki ezüstérmet (1954, Svájc) nyert; 1953 novemberében a Wembley Stadionban kétszer talált be a híres 6:3-as mérkőzésen.
1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt ért el, míg a válogatottban 85 találkozón 84-szer volt eredményes. Miután 1956 őszén nem tért haza a Kispest dél-amerikai túrájáról, eltiltása okán közel kétéves szünet következett a pályafutásában. Majdnem 32 évesen, jelentős túlsúllyal került a Real Madridhoz, ahol a kemény edzéseknek köszönhetően az 1958–1959-es idényben bemutatkozott a nagyközönség előtt. A közönség azonnal megszerette, és gyorsan ráragadt a Pancho becenév. Az 1959–1960-as évadban ismét gólkirály lett: 24 mérkőzésen 25 gólt szerzett, a BEK-ben pedig 39 meccsen 49-szer volt eredményes. Az 1960-as BEK-döntőn, a glasgow-i Hampden Parkban a Real Madrid 7:3-ra verte az Eintracht Frankfurtot Puskás négy góljával.
Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott, a görög Panathinaikoszt BEK-döntőbe vezette, szövetségi kapitányként négy összecsapáson a magyar válogatottat is irányította. 2002-ben az 1953-ban felavatott Népstadion felvette Puskás Ferenc nevét. 2006. november 17-én, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyta le szemét örökre a magyar labdarúgás ikonikus alakja.
Életút
Született: 1927. április 1. Kispest Eredeti neve: Purczeld Ferenc Válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol) Posztja: balösszekötő Klubjai játékosként: 1942-49 Kispesti AC, 1949-56 Bp. Honvéd (magyar bajnokságban összesen: 349 mérkőzés/358 gól), 1958-67 Real Madrid (spanyol bajnokságban összesen: 179/154) Klubjai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América és Cerro Porteno (paraguayi), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja (1993. április-július, 4 mérkőzés)
Legnagyobb eredményei játékosként:
A magyar válogatottal: – olimpiai bajnok (1952, Helsinki) – világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc) – Európa-kupa-győztes (1953) A Budapest Honvéddal: – ötszörös magyar bajnok (1949-50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955) – négyszeres magyar gólkirály (1947-48: 50 gól, 1949-50: 31, 1950 ősz: 25, 1953: 27 gól) A Real Madriddal: – háromszoros BEK-győztes (1958-59, 1959-60 – a döntőben négy gólt szerzett, ami máig rekord, 1965-66) – kétszer a BEK-sorozat gólkirálya (1959-60: 12 gól, 1961-62: 7 gól – holtversenyben) – Világkupa-győztes (1960) – hatszoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67) – kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes (1958, 1962) – négyszeres spanyol gólkirály (1959-60: 28 gól, 1960-61: 27 gól, 1962-63: 26 gól, 1963-64: 20 gól) – Világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965) – az Aranylabda-szavazáson 2. (1960), 4. (1956), 5. (1961), 7. (1959)
Legnagyobb eredményei edzőként: – BEK-döntős – Panathinaikosz (1971) – háromszoros görög bajnok – Panathinaikosz 2 (1970, 1972), AEK Athén 1 (1979) – egyszeres ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990) – Panhellenic
Címlapkép: Bohár Dániel Facebook-oldala