Azért erőlteti Brüsszel a rovarból készült termékek fogyasztását, mert egy üzleti lobbi profitérdekeit támogatja – mondta Csíki Sándor gasztronómiai szakértő.
Az uniós parlamentben a gazdasági lobbi azokban a zöldekben találta meg a partnereit, akik a világot akarják megmenteni a szarvasmarha-tenyésztés visszaszorításával. Céljukat úgy akarják elérni, hogy a rovarból készült termékeket más árucikkekhez keverik, így a fogyasztók nehezebben veszik észre, valójában mit juttatnak a szervezetükbe.
Brüsszel a rovarból készült termékek fogyasztásának erőltetésével olyan üzleti lobbi érdekeit szolgálja, amelyik nagy befektetések árán gyárakat épített és óriási profitra tenne szert árucikkeinek az értékesítéséből – mondta Csíki Sándor gasztronómiai szakértő.
Szerinte a zöldekhez köthető, hogy az unió bizonyos berkeiben tapasztalni lehet egyfajta érzékenyítést a rovarokból készült termékek fogyasztására, mivel a zöldek világmentőként tekintenek rájuk.
– Ez olyan, mintha most felépítenénk egy joghurtgyárat és szólnánk a barátainknak az uniós parlamentben, hogy kezdjék el a joghurtevést propagálni, mondván az nagyon egészséges, majd egy kis pénzért cserébe rábólintanak – fogalmazott a szakértő.
Hangsúlyozta, az üzleti érdek a zöld divatjelenségre telepedett.
Arra hivatkoznak, hogy a világ azzal menthető meg, ha nem tenyésztenek teheneket, az viszont furcsa egybeesés, hogy a helyettesítésükre kitalált, rovarból készült termékek népszerűsítése összecseng a gyártók érdekeivel.
– Nem az a dolog lényege, hogy a vasárnapi ebédre sertésszelet helyett rántott tücsök lesz, hanem az, hogy a rovarokból készülő termék valamilyen arányban más termékekbe fog kerülni. Mintegy tíz év múlva, amikor a rovarokból készített árucikkek már szinte mindenhol jelen lesznek, senki nem fog az összetevőkkel törődni, ahogy sokakat most sem érdekel a mai élelmiszerekben található, adott esetben káros anyagok jelenléte – mutatott rá.
Csíki Sándor elmagyarázta: bizonyos cégek fejlesztenek az élelmiszerekhez meghatározott arányban hozzáadható adalékokat, amelyekkel nő az ételek fehérjetartalma. Mivel a rovarok olcsón és gyorsan szaporíthatók, egy tonna rovarfehérje előállítása sokkal kevésbé költséges, mint egy tonna marhahúsé. A napjainkban kereskedelmi termékként megjelenő rovarfehérjék fejlesztését már évekkel ezelőtt elkezdték, mivel egy viszonylag hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson kell átesniük. Ezek a folyamatok most értek be, ezért lett éppen most belőlük kereskedelmi termék. Ezeknek a fejlesztő, gyakran startup cégeknek az áll az érdekükben, hogy minél több helyen terjesszék a termékeiket.
Ha pedig jelentős lobbierejük van, akkor megtalálják azokat a zöldeket az Európai Parlamentben, akik meg akarják menteni a világot, a tehenek bélgázkibocsátását okolva a légköri problémák miatt.
A zöldek ezért azt akarják, hogy az emberek ne egyenek marhahúst, ráadásul közülük sokan vegetáriánusok, ezzel pedig az ügy mellé lehet őket állítani – fejtette ki a gasztronómiai szakértő.
– Mire holnapután észbe kapunk, már esszük a kenyérben a tücsköt, amit észre sem fogunk venni,
mert a pék nem azért rakja bele, hogy tücsökíze legyen, hanem azért, hogy a termék fehérjeértéke növekedjen. Bár az összetevőket fel kell majd tüntetni az árukon és az emberek egy ideig fel lesznek háborodva, egy idő után ugyanúgy rá se hederítenek majd, mint ahogy sokan most sem olvassák el, mit tartalmaznak a boltok polcain található termékek, azt sem tudják, mit esznek.
Fejben dől el, hogy valaki undorodik-e az ilyen árutól vagy sem, de az teljesen normális, ha visszataszítónak találjuk, hiszen így nőttünk fel – jelentette ki Csíki Sándor.
Hozzátette, a világon körülbelül 1200-2000 emberek által fogyasztott rovarfaj van. Ázsiában eddig is ettek rovart és ezután is fognak enni, de Afrikában sokan nem jókedvükből fogyasztják a szúnyoglárvát vagy a hangyát, hanem mert szegények és fehérjehiányos helyen élnek.
– Rovarokat mi is eszünk, mert például a lisztbe óhatatlanul kerül valamilyen rovarmaradvány, ezért a szabványok kis mértékben megengedik ezt.
Amíg viszont marhahús lesz, és aközött kell választanunk, hogy steaket együnk vagy valamilyen nyársra húzott rovart, akkor nagy valószínűséggel a marhahús mellett maradunk.
Az igazi megoldás az lenne, hogy olcsó és jó minőségű húst állítsunk elő Magyarországon, mert már tudjuk, hogyan kell ezt csinálni – vélekedett a gasztronómiai szakértő.
Borítókép forrása: X/Screenshot
