Visszás azonban, hogy míg a német határellenőrzést elnézi az EU, hazánkat ugyanezért elmarasztalja. Ifj. Lomnici Zoltán írása.
A németországi belső határellenőrzés bevezetése egyértelműen azt jelzi, hogy a külső határok védelme nem volt elégséges a közbiztonsági kihívások kezeléséhez. A német kormány döntése, amely ideiglenes határellenőrzést vezet be valamennyi szárazföldi határán, arra utalhat, hogy a kapcsolatot van az illegális migráció és a terrorfenyegetettség között. Ahogyan azt Nancy Faeser belügyminiszter is kijelentette: „Megerősítjük a belső biztonságot, és folytatjuk az illegális migráció elleni kemény fellépést.”
Elemzők és politikusok is visszásnak tarják azonban, hogy a német határellenőrzést elnézi az EU, hazánkat pedig elmarasztalják szintén azért, mert védjük határainkat.
„Nem helyes, ha az EU elmarasztalja a brüsszeli migrációs politikával szembeszálló Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, miközben a német határellenőrzés bevezetését az uniós szervek elnézi”
– mondta Bartlomiej Sienkiewicz lengyel EP-képviselő.
A Schengeni határellenőrzési kódex 25. cikke alapján a belső határokon történő ideiglenes határellenőrzés visszaállítása akkor engedélyezett, ha egy tagállamban olyan komoly veszély fenyegeti a közrendet vagy a belső biztonságot, amely indokolja ezt a kivételes intézkedést. Ez a jogi alap szolgálja a jelenlegi német határellenőrzési intézkedés jogszerűségét.
A biztonsági szolgálatok információi szerint a német hatóságok most 483 iszlamista fenyegetést tartanak számon Németországban. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) összesen 27.480 olyan személyt tart számon, aki úgynevezett iszlamizmus-potenciált jelentett 2022-ben (ez 2,9 százalékkal kevesebb, mint a 2021-es 28.290 fő volt). Legnagyobb arányban szalafistatörekvésűek (11.000). A BfV-nek nincsenek megbízható adatai az Iszlám Államról és az Al-Kaidáról Németország kapcsán.
A terrorizmus helyzetéről szóló, 2021-es Europol-jelentés szerint 2020-ban az EU27-ben összesen 57 terrortámadási kísérletet regisztráltak, ideértve a sikeres, a megakadályozott és a sikertelen támadásokat is, míg 2019-ben ez a szám 55 volt (2019-ben terrortámadás következtében 10 ember vesztette életét és 27-en sérültek meg).
2020-ban 10 dzsihádista támadást jelentettek, melyek Ausztriában, Franciaországban és Németországban történtek; habár a támadások csupán hatodát követték el dzsihádisták, a halálesetek több mint feléért (12) és majdnem minden sérülésért (47) ők felelősek. A legnagyobb valószínűséggel halálesetet eredményező terrortámadásokért tehát a dzsihádista iszlám szélsőségesek felelősek.
2009-ben 4,2 millió, 2015-ben 4,5 millió, míg 2020-ban már 5,5 millió muszlim hátterű ember élt a több mint 80 millió lakosú Németországban. Az antiszemita jellegű németországi incidenseket 2017 óta monitorozó szervezet, a RIAS szerint 2023-ban több mint 80 százalékkal nőtt az antiszemita incidenek száma: összesen 4 782 ilyet regisztráltak, ami az eddigi legtöbb egy évben. Az incidensek között 7 olyan eset is volt, amit „szélsőséges erőszakként” definiált a RIAS, azaz olyan támadások voltak, ami akár az élet kioltására is alkalmasak lehettek volna – például egy berlini zsinagóga elleni támadás, amikor egy elkövető Molotov-koktélokat dobott az épületre.
A német népességstatisztikákban nem látható („hiányzó”) külföldiek, mint biztonsági kockázat:
Németország lakossága 82,7 millió volt az idén közzétett 2022-es népszámlálási adatok szerint, 1,4 millió lakossal kevesebb, mint azt korábban feltételezték, ez a hiány különösen a külföldi lakosság esetében volt szembetűnő
– jelentette be a német Szövetségi Statisztikai Hivatala.
Több az arra utaló jel, hogy a választók megelégelték a migrációs hátterű személyek által sorozatosan elkövetett erőszakos bűncselekményeket, valamint a kormányzat migrációpárti hozzáállását, utóbbit jól mutatják a szeptember tartományi választási eredmények. 2024. szeptember 1-jén két tartományban is választást tartottak: Szászországban 2. lett a bevándorlásellenes, radikális jobboldali AfD, 1,3 százalékkal lemaradva a CDU-tól (31,9-30,6 arányban), Türingiában pedig toronymagasan, 32,8 százalékot szerezve nyert az AfD (a 2. a CDU lett 23,6 százalékkal).
Kiemelt kép: ifj. Lomnici Zoltán / Fotó: hirado.hu
