Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 175. évfordulója alkalmából rendkívüli kiállítást rendez az Arad Megyei Múzeum a ’48-as Ereklyemúzeum gyűjteményéből.
A 13 vértanú ritkán vagy soha nem látott relikviáit állítják ki egy kamarakiállításon. Az ereklyemúzeum a hétvégén ingyen látogatható, a Kölcsey Egyesület pedig tárlatvezetést is tart az érdeklődőknek.
A 131 évvel ezelőtt alapított ereklyemúzeum – a mai aradi múzeum elődje – a harmadik legnagyobb 1848–1849-es gyűjtemény a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyaga után, és értékét növeli, hogy civil összefogás eredményeként jött létre. Több mint 17 ezer dokumentumból és tárgyi emlékből áll, amelynek csak töredéke látható az aradi Kultúrpalota második emeleti kiállítótermeiben.
A múzeum munkatársai – az aradi Kölcsey Egyesülettel együttműködve – rendhagyó tárlatot szerveznek október 6., a 13 honvédtábornok aradi kivégzésének 175. évfordulója alkalmából: az osztrák császári hadbíróság által halálra ítéltek olyan személyes emléktárgyait állítják ki, amelyeket még nem láthatott a nagyközönség, vagy csak ritkán kerültek közszemlére.
Pénteken, szombaton és vasárnap 9–17 óra között az ereklyemúzeum ingyen látogatható a Kultúrpalotában, továbbá szombaton 11 órától, illetve vasárnap 13.30-tól a Kölcsey Egyesület ingyen tárlatvezetésre is várja az érdeklődőket.
A kamarakiállítást egyébként elsőként péntek délután a Kultúrpalota díszlépcsőházában tekinthetik meg azok, akik részt vesznek a Kölcsey Egyesület által szervezett Megtorlások című konferencián, amelyen Babucs Zoltán történész, a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa a vértanúk egyenruháiról, Debreczeni Droppán Béla történész, a budapesti Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, gróf Batthyány Lajos vértanúságáról és titkos temetéséről, Fleisz János nagyváradi történész Szacsvay Imréről – akinek „egy tollvonás volt csak a bűne” –, Zakar Péter szegedi történész pedig az osztrákok által bebörtönzött csanádi egyházmegyés papokról tart előadást. A szimpózium végén bemutatják Ujj János aradi nyugalmazott újságíró és történelemtanár, helytörténész Az aradi vértanúk emlékezete a világban című könyvét.
Október 6. előestéjén két gálaműsort is szerveznek Aradon: szombaton 16 órától a Kultúrpalota hangversenytermében Mága Zoltán hegedűművész ad koncertet, 19 órától pedig a budapesti Nemzeti Színház mutatja be Katona József drámáját, a Bánk bánt a Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
Az előadás érdekessége, hogy majdnem napra pontosan 150 évvel ezelőtt, 1874. október 3-án nyílt meg a közönség számára az új aradi nagyszínház – amely akkor Nemzeti Színház rangú volt, és amelyben 1948-ig működött hivatásos magyar társulat –, és akkor is a Bánk bánt játszották. A nemzeti gyásznapon, október 6-án a vesztőhelyen kezdődik a megemlékezések programja, 16 órától áhítatot és koszorúzást tartanak a 13 vértanú obeliszkjénél. 17 órakor a minorita templomban tartanak gyászmisét a 13 vértanú tiszteletére (főcelebráns Udvardy György veszprémi érsek), 18.30-kor pedig a Szabadság-szobornál kezdődik a megemlékezés és koszorúzás, amit fáklyás felvonulás követ.
Kiemelt kép: Pataky Lehel Zsolt / Krónika
