Az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen, és Manfred Weber bejelentette, meg akarja buktatni a magyar kormányt. Gondoltam, hogy ez az álláspontjuk, de nem hittem volna, hogy nyíltan kimondják. Szokatlan ennek a nyíltsága, főleg, hogy azt is elmondták, kikből álljon ez a kormány – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában adott rádióinterjúban péntek reggel. 

Szerdán mutatta be a soros elnökség programját Orbán Viktor – erről kérdezte a műsorvezető a kormányfőt. Elsőként az EP-vitát érintették. Mint mondta,  a vitához hozzászólók a magyar kormányt és a programját támadták.

Orbán Viktor a rádióinterjú során elmondta, egy érdekes helyzet közepén találta magát: van egy programunk, egy kiváló szakmai munka. Megjelent a Draghi-jelentés is, tehát Európa bajaival mások is foglalkoznak – hangsúlyozta.

Mint mondta, egy színvonalas vitát rendezhettünk volna arról, hogy miért van bajban az európai gazdaság. Hozzátette, a migrációról is lehetett volna beszélni, továbbá a zöld átmenet problémáiról, többek között arról, hogy miért fizetnek két-háromszor többet az Európai Unió vállalkozói az elektromos áramért, valamint négy-ötször többet a földgázért.

A miniszterelnök elmondása szerint ehelyett egy politikai pofozkodást, csihi-puhit láthattunk.

Ha tizen jönnek az emberre, az a rock n’roll

– hangsúlyozta.

Orbán Viktor azt mondta, nehéz helyzetben volt, hiszen a magyar udvarias nép. Meghívták, volt egy téma, arról szeretett volna beszélni, de sokan támadták.  Úgy gondolta, elengedi a füle mellett, de végül úgy döntött, bele kell állni a vitába. A miniszterelnök úgy fogalmazott, azt hihettük, hogy európai színvonal lesz, színvonalas lesz a politikai vita, de ennek az ellenkezője történt.

Kultúrsokk-szerű állapotban voltam. Tényeket mellőzve, gyűlölködve, az európai emberekkel nem törődve vitáztak velem a politikusok

– fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen, és Manfred Weber bejelentette, meg akarja buktatni a magyar kormányt. Gondoltam, hogy ez az álláspontjuk, de nem hittem volna, hogy nyíltan kimondják. Szokatlan ennek a nyíltsága, főleg, hogy azt is elmondták, kikből álljon ez a kormány – mondta el Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint megnevezték a két személyt, akikből elképzelnék a következő magyar kormányt: az európai szocialisták Dobrev Klárát akarják delegálni, a Néppárt meg a Tisza pártot Magyar Péterrel, a miniszterelnök szerint. Világossá tették, hogy ez az a koalíció, aminek a szerződése tulajdonképpen, vagy házassága, ott meg is történt a szemünk előtt, és amelyet papként vagy anyakönyvvezetőként von der Leyen celebrált és Manfred Weber volt a tanú.

A két érintett fél pedig világosan megmondta, hogy ők készen állnak arra, hogy teljesítsék azt, amit Brüsszel követel Orbán Viktor szerint.

A kormányfő úgy véli, ez négy súlyos dolgot jelent, és mind a négyet el is fogadták.

Az egyik, hogy beszállunk a háborúba, Ukrajnának fogunk fegyvert szállítani és adunk pénzt nekik a magyar költségvetésből. Illetve támogatják a brüsszeli migrációs politikát.

Tehát be kell engedni a migránsokat, a családvédelmi gyermekvédelmi törvényeket el kell törölni, és végül bele kell szállni a gazdasági, kereskedelmi, hidegháborúba, ha a „megállapodás” szerinti kormány lenne és ami „a szemünk előtt jött létre”, a miniszterelnök szerint.

Brüsszel célja, hogy egy szocialista és egy néppárti delegálással Magyarországnak „brüsszeli kormánya” legyen. A miniszterelnök szerint ez az értelme annak, ami történt Strasbourgban.

A magyar elnökségnek vannak javaslatai is az unió jövőjét illetően

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mint mondta, láttuk ezt a nyílt szerződéskötést, majd úgy folytatta:

„Na, de mi is itt vagyunk, nem oda Buda! Lehet, hogy Brüsszelben ezt szeretnék, de a magyarok meg nem ezt akarják!”

És lehet, hogy ők ide akarnak delegálni egy kormányt a magyar szocialistákból meg a Tisza Pártból, de ehhez a magyaroknak is lesz még egy-két szava és mi ezt nem fogjuk tétlenül nézni – fejtette ki a miniszterelnök, majd úgy hozzátette: ezért kellett beleállnia és vissza kellett vágnia.

„Világossá tettem, hogy én értem, hogy van egy ilyen politikai koncepció, de mi ennek ellent fogunk szegülni és a magyarok majd maguk el akarják dönteni, hogy milyen program mentén milyen kormányuk legyen” – mondta, majd hozzátette: az nem megy, hogy Brüsszelből megmondják nekünk, hogy hogyan éljünk.

Ide küldik nekünk a zsoldosaikat, akik ezt majd végrehajtják meg ránk kényszerítik. Szerinte már volt olyan korszak az ország történetében, amikor kívülről akarták megmondani a magyaroknak, hogy hogyan éljenek.

„Ez nem fog menni, hogy majd legyen a házasság, meg hogy kit engedjünk be az országba, kivel álljunk háborúba, kivel kereskedjünk meg kivel nem. Ez már volt, amikor ezt megmondták, ettől szabadultunk meg 30 éve” – mondta a miniszterelnök majd hozzátette: nem hinné, hogy vissza akarnának menni ide a magyarok.

„Ez a múlt tehát, amit én ott láttam: ez a Brüsszelből Magyarországra delegált állandó brüsszeli a kormány ez ugyanolyan hónaljszagú volt mint a szocializmus, meg a Szovjetunió. Hát ezen már túlvagyunk. Ez már nem akarjuk – mondta.

Ez egy szabad ország, és majd a magyar emberek eldöntik, hogy itt mi legyen, tehát az első és legfontosabb dolog, hogy én bejelentettem az ellenállást

– folytatta Orbán Viktor.

Ezzel a brüsszeli tervvel, amely egy ilyen kormányt akar delegálni Magyarországra, szembe fogunk állni. Lesz, ami lesz, vállaljuk az ezzel járó konfliktust – ezt kellett velük megértetni. S ezt el fogják fogadni, mert látni fogják, hogy ezen a csatán ők rajtavesztenek – fejtette ki.

Nyilvánosság, tények, az őszinteség – sorolta Orbán Viktor – mindez „az ilyen típusú brüsszelita szándékoknak nem kedvez.

A mi legnagyobb szövetségesünk a valóság és a nyilvánosság és én nyíltan fogok beszélni

– szögezte le.

Ha Magyarországot az „oroszbarátság” miatt támadják, „előveszem a tényeket, és elmondom: ti kereskedtek az oroszokkal titokban, hogy ti vagytok azok, akik gázt meg olajat vesztek. Igaz, hogy indiai és török olajfinomítóktól – és ti fizettek ezért.

A kormányfő sürgette: „felejtsük el ezt az egészet és térjünk vissza az európai stílusú politikához”.

Orbán Viktor az előzményeket felidézve, egy kérdésre válaszolva emlékeztetett:

Magyarországnak először a 2008-as pénzügyi válság következményét kellett kezelnie.

„Ekkor voltunk először európai uniós elnökök, 2011-ben. Ekkor jött létre az a sajátos testület, amely az eurózónához tartozó országokat vezető miniszterelnökökből állt.

Ez lett az eurózóna tanácsa. A célja az volt, hogy ne a hagyományos európai vita keretei között, hanem külön egyeztessünk arról, hogy hogyan kell az európai pénzt megmenteni – számolt be a kezdetekről Orbán Viktor.

„Mi nem vagyunk tagja az eurózónának, de néha meghívtak bennünket erre a tanácskozásra. Ez egy nagyon hatékony testület. Először informálisan létezett”, majd megállapodtak róla, jogkörei is legyenek – folytatta.

Orbán Viktor úgy vélekedik, a schengeni rendszerben érintett miniszterelnökök kezébe kell adni döntést. Úgy fogalmazott, hagyjuk ki ebből a bizottságot és az egész bonyolult struktúrát. A miniszterelnök szerint migrációval érintett országok miniszterelnökei kell, hogy dönthessenek a kérdésben. Hozzátette: Ez alá kell rendelni a Frontexet, hogy az majd végre az európai határokat megvédő szervezetté váljon.

A kormányfő hangsúlyozta, az emberek egyáltalán nem örülnek annak, ami történik. Mint mondta,

kormányok buknak bele a migrációba.

Orbán Viktor elmondta, az EU-ban az eddig biztonságos utcák már nem biztonságosak, látványos terrorcselekményekkel fenyegetik az embereket. Úgy fogalmazott, az európai ember azt sem nézi jó szemmel, hogy miközben becsületesen dolgozik, azonos vagy a bérét meghaladó összeget kap egy migráns.

Egy fordulat következett a nyugati országok vezetőinél, amelyet üdvözölt Orbán Viktor. Példaként említette, hogy

Olaf Scholznál is fordulat következett, de például Hollandiában is a „patás ördögként” emlegetett párt nyerte a legutóbbi választást.

A miniszterelnök viszont a magyar gazdaság ügyeivel foglalkozik. A „keresztrefeszítési kísérlet” csak egy kitérő volt Strasbourgban – fogalmazott. Elmondta: összerakták a gazdasági akciótervet, körvonalazódnak a konkrét intézkedések. Ez nagy lendületet fog adni a magyar gazdaságnak.

Hangsúlyozta: a gazdasági semlegesség eredményzeni fog egy 3-6 százalékos növekedést, ami a következő év első-második negyedévben fog látszódni. Első a megfizethető lakhatás. A második, hogy jól haladnak a szakszervezetekkel a tárgyalások. A miniszterelnök úgy látja, meg tudnak majd állapodni a minimálbérről. A harmadik nagy beavatkozási pont a kisvállalkozókat érinti. Ott a méretnövekedésben szeretnének segíteni – mondta.

A fogyasztás beindulásával kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban arról beszélt a miniszterelnök, hogy szeptemberben fordulat volt, valamint hozzátette: a fogyasztásról szóló vitát nem tartja egy egészséges vitának.

Hozzátette: a fogyasztás ugyanakkor bíztatóan néz ki a szeptemberi adatok fényében, hiszen egy 10 százalékos reálbérnövekedés történt. Ha a bérnövekedésből levesszük az inflációt, akkor marad 9-10 százalékos bérnövekmény, ami szerinte „Európában is példátlan”.

A gondot az okozza a kormányfő szerint, hogy lelassult az európai járműipar, ami a magyar gazdaságnak is meghatározó területe.

„Három olyan ország van a világon, ahol a nagy német autómárkák mindegyike jelen van: Németország maga, Kína, meg Magyarország” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a járműipar számára az elektromos átállás is komoly kihívást jelent.

Ezzel kapcsolatban Magyarországon óriási fejlesztés indult el a kormányfő szerint, hogy „nehogy az legyen, hogy a hagyományos gyárakat bezárják és akkor itt maradunk 3-400 ezer emberrel állás nélkül”.

A miniszterelnök biztosan tudja állítani, hogy az autógyártók maradnak Magyarországon, mert a szükséges beruházások már folyamatban vannak. Nyilvánvaló lesz a kormányfő szerint,

hogy 2-3 évvel a világ előtt járt Magyarország, amikor átállt az elektromobilitásra, ennek része az akkumulátorgyártás is többek között.

Orbán Viktor szerint a következő év második felétől kaphat lendületet a magyar autógyártás. Megjegyezte: ez összefügg a hazánkban gyártott gépjárművek külföldi értékesítésével, mindez akkor történhet meg, amikor új gyártók lépnek a hazai piacra és ezért meri vállalni azt, hogy a következő évben a 3-6 százalék közötti sávba emeli a kormány a gazdasági növekedést.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. október 11-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher