A napokban Cannes-ban Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel bemutatásra kerülő Hunyadi történelmi filmsorozat román szomszédaink szerint a kulturális kisajátítás vérlázító példája.
Érdekes írás jelent meg a nagymúltú Adevărul című napilap portálján Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza tollából A Hunyadi Jánosról készült film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel.
A szerző szerint
a film idegen tollakkal, azaz a román történelemből és kultúrából megfújt elemekkel fog ékeskedni az októberi Cannes-i bemutatón.
Blănaru feltételezi, hogy a mű, amely Hunyadi János gyermekkorát is bemutatja, és amelyben a szereplők saját anyanyelvükön beszélnek, mindenképpen mellőzni fogja a román nyelvet, holott köztudomású, hogy a főhős román volt. Mert hát, ha az apa kiléte körül merülnek is fel kétségek (egyes történészek szerint Hunyadi Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyermeke volt), az anyja minden kétséget kizáróan román, ergo:
az anyanyelve csak román lehetett.
A film azonban magyar anyanyelvűként fogja ábrázolni – íme, a kulturális kisajátítás vérlázító példája. Akárcsak az, hogy „magyar hadvezérként” mutatja be, holott – bár a románok, a szerbek és a magyarok is a maguk hősének tartják – Hunyadi János nem volt magyar. Nyilván lesznek itt még egyéb tolvajlások is (ahol van kettő, ott lesz három is alapon) – írja a szerző, de azokra majd az ősbemutatón derül fény – emeli ki az írásból Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének cikkében.
A fentiekből pedig rövid út vezet azon megállapításához, hogy az Orbán-kormány ellenérzéseket táplál a román nyelv iránt, innen pedig egy még rövidebb ahhoz, hogy ennek eredményeként – a román döntéshozók asszisztálásával –
a romániai magyar fiatalok nem fogják megtanulni a román nyelvet, ez pedig súlyosan veszélyeztetni fogja mind a jövőjüket,
mind a román munkaerőpiacon való érvényesülésüket. Lám, miként növelheti egy játékfilm a munkanélküliségi rátát! – állapítja meg Lakatos Mihály.
