Nemzetközi jogilag is nonszensz az izraeli vezetők elleni nemzetközi elfogatóparancs. Ifj. Lomnici Zoltán írása.
2023. október 7-én hajnalban a Hamász fegyveresei, általa vezetett militáns csoportok behatoltak Izrael állam területére, ennek során szándékosan megölték civilek százait, továbbá több tucat túszt is ejtettek a Gázai övezetben, köztük fogságba taszítva nőket, gyerekeket, időseket és fogyatékkal élőket.
Ezen cselekmények a nemzetközi emberi jogi jog, illetve a humanitárius jog súlyos megsértését jelentik, ezenkívül háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek. Ezek nem elszigetelt vagy szórványos események, hanem részei az atrocitások széles körben elterjedt gyakorlatának (amelyet egyes kormányok vagy de facto hatóságok tolerálnak, elnéznek, esetleg valamilyen formában akár támogathatnak is – pl. Irán felelősségének kérdése).
Ezt követően a példátlan módon elfogató parancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, illetve Joáv Galant volt védelmi miniszter és egyébként egy „magas rangú Hamász-tisztviselő” ellen, a Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC).
A szervezet azzal vádolja őket, hogy háborús bűnöket követtek el az Izrael elleni, 2023. október 7-i támadások alatt és azt követően. Az ICC szerint „reális alapja” van feltételezni, hogy Netanjáhú felelős többek között „az éheztetés mint hadviselési módszer” alkalmazásáért, valamint „az emberiség elleni bűncselekményekért, mint gyilkosság, üldöztetés és más embertelen cselekedetek”.
Az ítélkező szerv egy 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével – az agresszió bűntette felett azonban jelenleg nincs hatásköre – vádolt személyek ügyeinek lefolytatására.
A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.
Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezik joghatósággal, hogy fórumot biztosítson a súlyos nemzetközi bűncselekmények, köztük a népirtás, a háborús bűncselekmények és a genfi egyezmények megsértése miatti büntetőeljárás alá vonáshoz.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútum nem vonta joghatósága alá a terrorista bűncselekményeket, annak ellenére, hogy az államok több javaslatot tettek ilyen típusú bűncselekmények felvételére. 1963 óta a nemzetközi közösség 19 nemzetközi jogi egyezményt dolgozott ki és fogadott el a terrorcselekmények megelőzésére, ezenkívül 2006. szeptember 8-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a terrorizmus elleni globális stratégiát.
A szervezet nem keverendő össze a Nemzetközi Törvényszékkel (a köznyelvben gyakran hágai Nemzetközi Törvényszék), amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy szerve, és amelyet a volt Jugoszlávia területén a konfliktusok során elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetésükkel gyanúsított személyek elleni bírósági eljárások lefolytatása céljából hoztak létre.
A Törvényszék egy eseti, nem állandó bírói fórum, amely szintén Hágában található.
A főbíró hangsúlyozza, hogy Izrael – többek között az USA és Oroszország mellett – nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és nem fogadta el az ICC joghatóságát, így a bíróság eljárásának jogalapja erősen kérdéses, egyúttal pedig sérti Izrael szuverenitását. További aggály, hogy a bíróság nem adott lehetőséget Izraelnek arra, hogy maga indítson nyomozást vagy büntetőeljárást az ügyben, amely sérti a Római Statútumban foglalt előírásokat.
Nemzetközi Büntetőbíróság alapító okmányát, a Római Statútumot 1998. július 17-én fogadták el Rómában, és 2002. július 1-jén lépett hatályba. A Statútum határozza meg többek között az ICC joghatóságát és működési elveit, amelyeknek minden esetben érvényesülniük kell a Bíróság eljárása során.
A Statútumban lefektetett elvek azonban a gyakorlatban már kevésbé érvényesülnek, a politikai manipulációtól való félelem sok országot aggaszt, köztük az Egyesült Államokat is.
Az ICC-vel kapcsolatos 1998-as albizottsági meghallgatáson elnökölve Rod Grams volt szenátor megjegyezte:
„Most, bár megkönnyebbültem, hogy a kormány a római szerződés ellen szavazott, meggyőződésem, hogy ez önmagában nem elegendő nemzetünk érdekeinek védelméhez. Az Egyesült Államoknak agresszívan kell elleneznie ezt a bíróságot minden egyes lépésnél, mert a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó szerződés nem csak rossz, de szerintem veszélyes is.”
Gram külön megjegyezte, hogy az ICC eljárása nem nyújtana „hatékony szűrőt a politikai indíttatású vádemelés ellen”. Dianne Feinstein szenátor 1998-ban ugyanezen a meghallgatáson hozzászólva megjegyezte:
„Osztom azokat az aggodalmakat, amelyek végül az Egyesült Államokat arra az elhatározásra juttatták, hogy nem támogathatják a Rómában született statútumtervezetet. Egyikünk sem szeretne egy olyan bíróságot látni, amely komolytalanul vádol amerikaiakat, vagy amely nem az igazságszolgáltatás, hanem a politika motivációjával jár el.”
Ezek a megállapítások egyértelműen rámutatnak arra, hogy a bíróság politikai manipulációnak lehet kitéve.
Emellett az amerikai döntéshozók aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy az ügyészek széles körű jogkörrel rendelkeznek, de „nem tartoznak elszámolással egyetlen kormánynak vagy intézménynek sem”.
A szerző a CÖF-CÖKA szóvivője és az EuCET főtitkára.
Kiemelt kép: Civilek.Infó
