Civil Akadémia: Trump győzelmének hatása a világra (videóval)

A Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége rendezésében a „Látszik a Marsról!” címmel címet viselő legújabb Civil Akadémia vendége hétfőn Magyarics Tamás Amerika-szakértő, házigazdája Ferkó Dániel.

A Polgárok Házában tartott rendezvény elsődleges témája az Egyesült Államok, ahol néhány héttel ezelőtt zajlott le az elnökválasztás. Mint ismeretes, az előzetes felmérések demokrata előnyt mértek, mégis hihetetlen fölénnyel nyert Donald Trump, a republikánusok jelöltje, aki január 20-án lép hivatalba. Addig azonban, úgy tűnik, Joe Biden mindent megtesz, hogy kirobbantsa a III. világháborút.

Donald Trump hivatalba lépését nagy várakozások előzik meg, ezek közül az egyik, hogy visszahozza a vallást az iskolákba. Arról, hogy ez mit jelenthet,  Magyarics Tamás Amerika-szakértő a beszélgetés elején elmondta: Trumpnak nehéz dolga lesz ebben az ügyben.

Magyarics Tamás volt a Civil Akadémia vendége

„Trump meg akarja szüntetni az oktatási minisztériumot. Ugyanis a republikánusok véleménye szerint az oktatás tagállami, nem pedig szövetségi kompetencia, s ha ezt érvényesíti, nem fogja tudni keresztülvinni, hogy az iskolákba a kötelező imát, az egy perces néma csendet vagy bármilyen, a valláshoz kapcsolódó rendelkezést bevezessen, hiszen az egyes tagállamok fogják meghatározni, hogy milyen szabályokat léptetnek életbe. A republikánus vezetésű tagállamok esetében ez megtörténhet. Az 50 tagállamból 27 republikánus kormányzó irányítása alatt áll. Azonban ha Trump, ígéretéhez híven megszünteti az oktatási minisztériumot, nem lesz eszköze, amivel bevezetheti a kötelező imát az egész állam területén” – mutatott rá az elemző.

A műsorvezető emlékeztetett, hogy a média a választásokat megelőzően igencsak negatív színekkel skiccelték Trump portréját, ennek azonban nem volt hatása.

Magyarics szerint a nagy hagyományos médiumok hitelessége jelentős módon lejáratódott, a CNN hírműsora már csak néhány százezer fős nézettséggel bír, nem nézik, mert hihetetlenül egyoldalúnak találják. A CBS, amely régebben etalon volt, ugyancsak visszaesett. „A hagyományos média hitelessége visszaesett. A New York Times olvasóinak is csak 30 százaléka tartja hitelesnek a lapot. A választásokat megelőzően három nagy blokk volt: az egyik, hogy Kamala Harris a legszebb, legokosabb jelölt, a másik, hogy Trump halálos fenyegetést jelent a demokráciára, a harmadik pedig a transzneműség és az LMBTQ-tematika. A CBS híradásai 94 százalékban voltak pozitívak Harrissel kapcsolatban, 7 százalékban Trumppal kapcsolatban. Ebből is látszik az elfogultság” – sorolta Magyarics.

Az elemző emlékeztetett, hogy ugyanekkor a polgárok számára az elsődleges fontosságú téma a gazdaság, az életszínvonal volt, a második a bevándorlás, illetve az illegális migráció.

„A  választást bizonyos mértékig az döntötte el, hogy a latinóknak mintegy fele Trumpra szavazott, s a 19-39 évesek között is jelentősen javított a megítélésén. Az egyetlen választói csoport, ahol 2020-hoz viszonyítva Harris javítani tudott, az a fehérbőrű nők csoportja. Ez azonban a győzelemhez nem volt elég. A hagyományos média szerepe ugyanakkor korlátozott ma már, nem innen tájékozódik az emberek zöme, hanem az online portálokról, a közösségi médiából. Így aztán az, hogy a New York Times mit ír, az meglehetősen korlátozott számú embert ér el” – mondta Magyarics, aki azt is felidézte, hogy a nagy hagyományos lapok újságíróinak egy része hevesen reagált Trump győzelmére, volt, aki még azt is belengette, hogy emigrál.

A szakértő arról is beszélt, mennyire kampányolt Hollywood Trumppal szemben. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a demokraták legnagyobb donorai között a stúdióvezetők és a producerek is ott vannak, így aztán elképzelhető, hogy saját jól felfogott érdekükben nem mentek szembe a színészek potenciális munkaadóik politikiai állásfoglalásával.

A műsorvezető felidézte a Notre-Dame hétvégi újraavatását, amelyen jelen volt Donald Trump is, aki itt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Zelenszkij a minap arról beszélt, Ukrajna területeinek egy részét átengedné az oroszoknak.  Elemzők ebből arra következtetnek, hogy Zelenszkij már „tud valamit”, tudja, mire számíthat Trumptól. Magyarics Tamás ennek kapcsán emlékeztetett: a Notre-Dame avatásán nem volt jelen Joe Biden, akinek éppen Angolában akadt fontos dolga.

„Remélhetőleg tényleg változás lesz az orosz-ukrán háború ügyében. A republikánusok jelentős része már eddig sem szavazta meg a nagy anyagi támogatásokat Ukrajnának. Köztük volt Marco Rubio kijelölt külügyminiszter is, mondván, az Egyesült Államok túl sok kötelezettséget vállalt a világban, s hogy az amerikaiak számára az igazán fontos térség Kína, nem pedig Ukrajna. Az amerikaiak ügyesen körbevették Kínát katonai szövetségeseikkel, Kína egy gyűrűben áll egyedül. Az amerikaiak erőkivetési képessége egyedülálló, Kínának nincs ilyen. Kína a saját szomszédságában még lehet erős, de nemzetközi színtéren nincs szövetségesi rendszere. Az adó- és vámpolitikát illetően is Kínának van központi szerepe az amerikaiak szemében, Ukrajnát Trump szeretné »lepasszolni« az európaiaknak. Ahogyan azt is szeretné Amerika, hogy az európaiak növeljék a védelmi kiadásra szánt költségvetési összegeiket.

Trump a hétvégén az NBC-nek nyilatkozva elmondta: a sorsára hagyná a NATO-t, ha az európaiak nem nyúlnak mélyebben a zsebükben, hiszen az európaiak elég gazdagok ahhoz, hogy saját biztonságukat finanszírozzák. Ilyen szempontból Magyarország jó helyzetben van, de több uniós állammal nem ez a helyzet. Az európaiak rendkívüli módon le vannak maradva, s ez elsősorban a németekre vonatkozik” – mutatott rá Magyarics.

A szakértő hangsúlyozta: Amerika Európára fogja áttolni Ukrajna ügyét. „Trump meg fogja mondani az ukránoknak, hogy több fegyvert nem kapnak. Vagy ellenkezőleg, nagyon felfegyverzi Kijevet, de korlátozza a fegyverek használatát, miközben Moszkvát figyelmezteti, hogy engedélyezni fogja az ukránoknak az átfogó fegyverhasználatot, ha Oroszország nem lesz együttműködő. Ezek a lehetőségek”.

Magyarics szerint többre lehet következtetni Trump Ukrajnával kapcsolatos szándékairól az alelnöke J.D. Vance szavaiból.

„Ő úgy gondolja, hogy adott esetben a jelenlegi állapotában lehetne befagyasztani a frontvonalat, amely két oldalán különleges státuszú területeket létrehozni és erős biztonsági garanciákat lehetne adni Ukrajnának. Bizonyos szempontból ez az egész kérdés Achilles-sarka, hiszen az oroszok nem arról híresek, hogy be is tartják azt, amit ígérnek. Azt viszont mindenki kerek-perec kizárta, hogy Ukrajna NATO-tag legyen” – szögezte le a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy gondot jelent a korrupció nagy mértéke is Ukrajnában.

„Az oroszok erőegyensúlyi alapon szemlélik a világot, nem tetszik nekik, hogy esetleg Moszkva közelében megjelenik a NATO. Számos orosz vörös vonalat lépett át a NATO, Moszkva azt látja, hogy alig néhány száz kilométeres távolságban már NATO-katonák vannak, s ez számára biztonsági szempontból elfogadhatatlan, ezért ragaszkodik Oroszország ahhoz, hogy Ukrajna ne csatlakozzon az Észak-atlanti Szövetségnek. Állítólag ez volt az isztambuli tárgyalások alfája és omegája is, ahol majdnem megszületett a megállapodás, aztán Boris Johnson belépett és arra biztatta az ukránokat, hogy ne fogadják el a megállapodást. Az ukránok számára viszont csak a NATO-tagság az elfogadható. Ezek az alapálláspontok, erre kellene megoldást találni” – vázolta a helyzetet Magyarics.

A szakértő szerint az amerikaiak nagyon jól állnak katonai erő tekintetében és az amerikai hatalmi jéghegy láthatatlan részében: az NGO-k ügyében, illetve a soft power ügyében. „Mindenki amerikai futballt, baseballt néz, kínai sportokról nem nagyon tudni. Amerikai szórakoztató zenét hallgat mindenki, nem kínai popot. A soft power ügyében tehát jól áll az Egyesült Államok. A legnagyobb tíz bank között csak egy-két kínai van, a többi amerikai. Szabadalmak terén már kezdenek felzárkózni a kínaiak. De amíg Amerika fenn tudja tartani a kulturális-társadalmi vonzerejét, addig erősebb lesz. Persze, egy idő múlva a már meglévő gazdasági változás politikai-katonai változásba is átcsaphat” – mondta el Magyarics, aki arra is emlékeztetett: az oroszokat aggasztja, hogy Szibériában már több százezer kínai él.

Amerika és Magyarország viszonylatában is várható változás Trump hivatalba lépésével. Mindannyian tudjuk, hogyan viszonyult hazánkhoz David Pressman regnáló nagykövet. Remélhető, hogy egy olyan nagykövet érkezik, aki megbecsüli hazánkat és méltóképpen viszonyul Magyarországhoz.

„A Bécsi Szerződés kifejezetten tiltja, hogy a fogadó ország belügyeibe avatkozzon egy nagykövet. De tudni kell, hogy a nagykövet nem önálló személy, a külügy utasítja, hogyan és mit csináljon. Anthony Blinkennek, az USA jelenlegi külügyminiszterének már a szülei is kritikusan nyilatkoztak a Fideszről, évtizedekkel ezelőtt. A Blinken-család tehát előítéletes hazánkkal szemben, ráadásul olyan családról van szó, amely bőkező adományozója a CEU-nak. Ebből is látszik, milyen családról van szó. Pressman meg kissé olyan, mint a stréber diák, túl akar teljesíteni. Etikailag is, diplomáciailag is, a protokoll szempontjából is túllépett minden határt. Ugyanakkor egy szuverén ország nem engedheti meg magának, hogy nyilvánosan beolvassanak neki, kénytelen reagálni, így aztán egy spirálba is kerültek a kétoldalú kapcsolatok”.

A szakértő szerint „Trump színre lépésével bízhatunk egy »David Cornstein2«-ben, akinek, ha van gondja, azt zárt körben rendezi. Gazdaságilag nem lesz mindenképpen diadalmenet Trump elnöksége, s ennek az lesz az oka, hogy uniós tagok vagyunk. Ha Trump bevezeti a vámokat az európai országokra, akkor az bennünket is érinteni fog. Azt sem biztos, hogy jó szemmel fogja nézni, hogy a kínaiak a második legnagyobb befektetők Magyarországon” – mutatott rá Magyarics.

Az Amerika-szakértő szerint Trump visszahozza a kettős adóztatás tilalmát, más lesz a kétoldalú kapcsolatok légköre is.

Magyarics Tamás elmondta: több elnök is megpróbálta már lecsapolni a washingtoni mocsarat, de sikertelenül. Az érdekcsoportok, a média és a bürokrácia hihetetlen befolyással rendelkezik ugyanis. Trump azt ígérte, hogy nemcsak a vezetét cseréli le, de mélyebb, alsóbb szinteken is a mélyállamhoz tartozókat. 

„Meglátjuk, hogy mennyire sikerül neki, hiszen 2.3 millió emberről van szó. A háttérhatalomhoz tartozik a katonai-ipari komplexum is, a katonai beszállítókkal szemben nem lehet politizálni. Ukrajna ilyen szempontból jó piac, hiszen alkalmas arra, hogy kipróbálják ott az új amerikai fegyvereket, illetve azért is, mert az Ukrajnának adott összegek 90 százaléka ezekhez a fegyvergyártókhoz kerül vissza. Hogy ezekkel a fegyvergyártókkal szemben hogyan tud Trump érvényesülni, az kérdéses, hiszen tőlük is kapott jelentős támogatást. Elon Musk a szövetségi költségvetést 30 százalékkal csökkentené. Ez ugyanolyan kijelentés, mint az, hogy Trump 24 óra alatt békét köt. Minisztériumokat kellene megszüntetni, belenyúlni a társadalombiztosításba – ez pedig nem fog menni” – mutatott rá a nehézségekre Magyarics.

A szakértő szerint bizonyos érdekcsoportok inkább ide, mások inkább oda húznak. A többség a demokratákhoz, de a republikánusok is tudják, hogy ezeket a struktúrákat nem lehet felszámolni. Ráadásul a republikánus pártnak is van egy erős internacionalista szárnya, ők úgy gondolják, ahhoz, hogy az USA megtartsa jelenlegi pozícióját Kínával szemben, szükség van egy olyan rendszerre is, arra a jéghegyre, amely nem látható. Ez a mélyállam. A jéghegyet meg lehet fúrni, de nem lehet megszüntetni. Jelen pillanatban ennek a jéghegynek, a mélyállamnak az ereje megvan. Az, hogy Amerika végzetesen hanyatlik, túlzó kijelentés, de az nyilvánvaló, hogy nem mindig lesz az USA a csúcson, az amerikai birodalom sem lesz örök életű. A nagy kérdés, hogyan hat ki az ország megosztottsága az USA külföldi aktivitására” – mutatott rá Magyarics.

A szakértő említette, hogy Trump kilépne a WHO-ból, illetve a párizsi klímaegyezményből is, mondván, ezek nem szolgálják Amerika érdekeit.