Manapság újra felerősödött a liberális oldal hangja, mert látszólag objektív adatokra hivatkozva azt harsoghatják, hogy megbukott a kormány demográfiai programja, hiszen idén kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. Mi a véleménye erről az állításról Fűrész Tündének, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökének?

– Az elmúlt évtized családpolitikája kiemelkedő segítséget nyújtott a gyermeket vállaló családoknak. Ezt bizonyítja, hogy a családalapítási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám a 2011-es mélypontot követően 2021-ig Európa-rekord mértékben emelkedett, ahogy nőtt a házasságkötések száma is, miközben a válásoké csökkent. Ezek tények. Azt is mindenki tudja, hogy az utóbbi években jelentősen megváltozott a külső környezet, és előbb világjárvány, majd a háború és energiaválság sújtotta Európát. Az utóbbi kettő mind a mai napig jelen van, és ezek hatása minden európai országban érezhető. Miközben a Covid éveiben, 2019-2020-ban számos országban drasztikusan visszaesett a születésszám, hazánkban a családtámogatási intézkedéseknek, így a Babaváró támogatásnak is köszönhetően ebben az időszakban is emelkedett a megszületett gyermekek száma, 89 193-ról 93 ezer fölé.

– Az egy régóta ismert jelenség, hogy válságok idején, a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság hatására az emberek gyakran elhalasztják a családalapítást, így a rendszerváltás, a Bokros-csomag, vagy éppen a 2008-as gazdasági válság is jelentősen visszavetette a születésszámot. A magyar kormány azonban a mostani nehézségek közepette is támogatja a családokat, sőt évről évre tovább szélesíti a családtámogatások körét.

– Logikus, hogy ha kevesebb a szülőkorban lévő nő, arányaiban kevesebb gyermek is születik. Ugyanakkor tény, hogy bármilyen hasznos intézkedéscsomag ösztönzi a nőket a gyermekvállalásra, annak haszna (mármint az ösztönző lépéseknek) legalább két évtized múltán éreztetheti a hatását. Mit gondol a kormány legújabb terveiről? Milyen lépéseket tart már most kiforrottaknak illetve vannak-e olyan tervek, amelyeken még érdemes lenne finomítani?

– Miközben a 20-39 éves nők (ennél a korosztálynál születik a legtöbb gyermek) létszáma 2010 és 2023 között több mint 322 ezer fővel csökkent, a születésszám változása ezt nem követte, hanem egészen az utóbbi évekig szinten maradt. Ez már önmagában jelentős eredmény, hiszen ezzel szemben 1997-ig hiába emelkedett a szülőképes korban lévő nők száma, a születések száma ezzel egyidejűleg folyamatosan csökkent, a családpolitika hiánya, és a Bokros-csomag családokat ellehetetlenítő intézkedéseinek köszönhetően. Pedig éppen abban az időszakban lépett családalapítási korba a Ratkó-unokák generációja, amitől nem kevesebb gyermeket, hanem éppen ellenkezőleg, kiemelkedő születésszám emelkedést vártak. Ez azonban elmaradt.

– Habár a családbővítés valóban egy hosszútávú döntés, és az elhatározást követően is legalább kilenc hónapig kell várni egy kisbabára, azonban ez nem feltétlenül jelent két évtizedet.

A családbarát kormányzás elmúlt évtizede jó példa arra, hogy bizonyos intézkedések, már néhány éven belül is éreztethetik hatásukat.

A kormány folyamatosan figyeli ezek hatását, és ha szükséges, akkor a megváltozott környezethez igazítja őket. Idén január 1-től vehető igénybe a CSOK Plusz, a vidéken élő családok bölcsődei támogatása pedig 2024. szeptember 1-től újra igénybe vehető, és 2026. január 1-jére két lépésben megduplázódik a családi adókedvezmény is. A KINCS felmérései szerint ezek az intézkedések széles körű társadalmi támogatottságot élveznek, hiszen a bölcsődei támogatással a magyarok 80 százaléka, a családi adókedvezmény megduplázásával 86 százaléka egyetért.

– A KINCS igazi kincs, mert ilyen családcentrikus, a hagyományos, tehát egyedül észszerű elvek mentén tevékenykedő szervezet tudtommal sehol Európában nem létezik. Munkájuk példaadó, de eredményes is? Hogyan mérhető a siker az Önök tevékenységében?

– A KINCS reprezentatív kutatásai, elemzései, kiadványai hozzájárulnak ahhoz, hogy minél részletesebb képet kapjunk a magyarok családpolitikáról, családról vallott véleményéről.

Januárban jelent meg a Család – Érték – Tér kötetünk, amely 16 tanulmányban dolgozza fel a családdal, a családi szerepekkel, a házassággal, a családalapítással és vallásossággal kapcsolatos attitűdöket, ehhez kapcsolódóan konferenciát is tartottunk. Februárban műhelykonferencia keretében mutattuk be a Társadalomtudományi ikerkutatások – Válogatás az Ikerkutató Műhely hallgatóinak munkáiból című kötetet. Márciusban Nők, menyasszonyok, anyák – Tervekből valóság?! címmel konferenciát tartottunk a Magyar Nemzeti Múzeumban. Áprilisban bemutattuk a Sorsformálók – Sikeres roma férfiak történetei című interjúkötetet, amely tizenkét sikeres, céltudatos és tevékeny férfi példaértékű életébe nyújt betekintést. Családbarát Települések Expo címmel egész napos szakmai és családi programot szerveztünk Kecskeméten, ahol számos családbarát település és a családok ügye iránt elkötelezett szakmai és civil szervezet mutatkozott be. Májusban bemutattuk a Demográfia és versenyképesség az Európai Unióban című kiadványt, amely 13 fejezetben mutatja be a demográfiai folyamatok és versenyképesség összefüggéseit, és ezt követően is minden hónapra jutott rendezvényünk, vagy fontosabb kutatásunk. Ott voltunk több hazai fesztiválon is, hogy népszerűsítsük az intézetet. Az egyik legutóbbi esemény pedig a Lelki Egészség Világnapja alkalmából „A család, mint lelki orvosság” címmel rendezett műhelykonferenciánk volt a KINCS Közérzet Kutatásáról. November 13-án pedig az Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024 című kötet bemutatóját tartottuk. Ebből a könyvből az uniós tagállamok családpolitikáit ismerhetik meg az érdeklődők. Kiadványaink, amelyek elérhetők a KINCS e-könyvtárában fontos tudományos és szakpolitikai hozzáadott értéket képviselnek a családpolitika alakítása és értékelése során.

– A KINCS nemzetközi színtéren is hozzájárul a magyar családpolitika szempontjainak képviseletéhez:

A Régiók Európai Bizottsága 2024. október 9-én elfogadta az Európai Bizottság által 2023. október 11-én közzétett Demográfiai változások Európában: cselekvési eszköztár című közleményéről alkotott véleményét, amelynek elkészítését szakértőként intézetünk stratégiai és kordinációs elnökhelyettese, dr. Mészáros Árpád József is segítette.

– Sokféle okot sorolhatnánk, miért alacsony a gyermekvállalási kedv Európa-szerte, miért bomlik fel vagy meg sem köttetik a kapcsolatok egy része. Annak ellenére is, hogy éppen Kopp Mária kutatásai bizonyították, a család egészségvédő faktor. Az egyik őrületről azonban beszélnünk kell, mert agresszív módon próbálja lerombolni a hagyományos családmodellt, ez pedig az LMBTQ-ideológia. És sajnos nem csupán ideológia, hanem erőszakos próbálkozás is. Nyugaton már sokhelyütt elérte romboló célját. Mit gondol, meddig lehet kizárnunk Magyarországról ezt a veszedelmet? Kimaradhatunk-e az elmebajból?

– Magyarország gyermek- és családbarát ország, ezt a KINCS kutatásai is alátámasztják.

A felmérések szerint a magyarok 83 százaléka tartja fontos kérdésnek a gyermekek védelmét. Ami a család fogalmát illeti, a magyarok szinte egyöntetűen a tradicionális felfogással értenek egyet,

amit A Család – Érték – Tér kötetünkben bemutatott kutatásról szóló tanulmányok is alátámasztanak. A gyermeket nevelő házaspárokat Magyarországon mindenki családnak tartja, de az egyedülálló szülőket, nagyszülőket vagy gyámokat is, akiket sokkal nagyobb arányban definiálták családként, mint az azonos nemű párokat, akár van gyermekük, akár nincs. Úgy tűnik tehát, hogy az LMBTQ-ideológia médiareprezentációja nagyobb mértékű, mint a valós társadalmi támogatottsága.

– Van-e olyan lépés, amelyet a kormányzat figyelmébe ajánlhatna a demográfiai helyzet további javítása érdekében?

– A kormány kiemelten figyel a demográfiai helyzetre, és a megoldást a családok támogatásában és megerősítésében látja. Éppen ezért

megteremtette azt a stabilitást, amely 2010 előtt nem jellemezte a magyar családok támogatását. Ha szükséges, akkor bátran változtat a korábbi konstrukciókon,

hogy maga az intézkedés hatékony maradhasson, és találkozzon a családok érdekeivel. Ilyen volt például a lakhatási támogatások átalakítása, CSOK Plusz bevezetése, vagy éppen a Babaváró támogatás átalakítása, de erről szól a családi adókedvezmény megduplázása is, amelyre valós társadalmi igény mutatkozik. A megduplázott családi adókedvezmény pozitív hatást gyakorolhat a gazdasági és a demográfiai helyzetünkre is, hiszen azáltal, hogy több pénz marad a családoknál, hozzájárulhat a testvérek megszületéséhez és a gazdaság élénküléséhez is.

– A mostani háborús, külső válságoktól terhelt gazdasági környezetben rendkívül fontos, hogy a családpolitikai intézkedések a lehető legstabilabbak, legkiszámíthatóbbak legyenek.

A 2025. január 1-től életbe lépő munkáshitellel akár 4 millió forintos szabadon felhasználható, kamatmentes összeghez juthatnak a 17-25 év közötti, dolgozó fiatalok, a kedvező feltételek és a hosszú törlesztési idő pedig kiszámítható feltételekkel segíti őket, és minden megszületett gyermekük után törlesztési kedvezményt kapnak, sőt a harmadik gyermek megszületése utána a teljes tartozást elengedik. Bízunk benne, hogy a most bevezetett és tervezett intézkedések kellő biztonságot, stabilitást jelentenek majd a családoknak. Kormányzati háttérintézményként pedig a mi feladatunk a családpolitikai igények feltárása, az intézkedések monitorozása.

Szerző: Ifj. Tóth György

Fotó: KINCS