Lengyelországban a kiskorúak gyóntatását korlátoznák egy megosztó kezdeményezéssel, persze szigorúan „a fiatalok védelmében”.

Petíciót nyújtottak be egyházellenes keresztények Lengyelországban, azt követelve a parlament alsóházától, hogy tiltsák be a kiskorúak gyóntatását – adta hírül a zarándok.ma portál cikke alapján a hirado.hu. Bár a támogató aláírások aránya minimális (a 36,7 milliós országban mindössze 13 ezer szignót sikerült összeszedni), a meglepő kezdeményezés fiatalokkal szimpatizáló álcája mögött az intézményes egyházat rongáló, a vallásszabadságot csorbító és kifejezetten képmutató szándékok húzódnak meg.

Noha a katolikus egyház lejáratására Lengyelországban is nagy erőket mozgósítanak (elsősorban a médiában, gondoljunk csak a Szent II. János Pál pápa emléke ellen a közelmúltban elkövetett kirohanásokra), a tavaly ősszel indított, a napokban a Szejm elé kerülő petíció mégis különös – és jelzésértékű. A kezdeményező, bizonyos Rafał Betlejewski színész és aktivista azt szorgalmazza, hogy állami-jogszabályi keretek tiltsák a szentgyónás lehetőségét a 18 éven aluliak számára.

A döntés felérne a vallásszabadság csorbításával…

Ha az egyébként a katolikus értékrenddel szemben politizáló jelenlegi parlamenti többség netán rábólintana az indítványra, az a vallásszabadság rendkívül súlyos csorbítása lenne,

hiszen a kiengesztelődés szentsége a katolikus egyház tanításának és gyakorlatának központi részét, egyben a lelki élet és állandó megújulás alapját képezi.

Az állam ráadásul aránytalanul és indokolatlanul avatkozna be az egyház életébe (az ezt támogatók persze hangosan jajveszékelnek, ha egy egyházi szereplő erkölcsi alapokra helyezné a politikát…), ami a sokszor és sokféleképpen hangoztatott szekularizáció ellenpéldája. (Kevesen tudják, hogy a szekularizációt éppen az egyház “találta ki” és éppen ilyesféle kísérletek miatt – az elmúlt kétezer év tanulsága alapján ugyanis jellemzően éppen az egyházat és a hitgyakorlás szabadságát kell megvédeni az államtól, nem pedig fordítva.)

Mi a jó és mi a rossz?

A petíció megfogalmazóinak és támogatóinak érvei sajnos nagyon kétszínűek. Szerintük a kiengesztelődés szentsége (amely gyógyít, nagyon erőteljesen gyógyítja lelkünket, ez szintén majd’ kétezer év tapasztalata) ugyanis idejekorán szembesíti a fiatalokat olyan fogalmakkal, mint jó és rossz.

Igen, ők úgy érvelnek, hogy

példának okáért 17 évesen még nem szükséges elgondolkodni arról, mi jó és mi rossz, hogy létezik objektív igazság és létezik bűn, hogy szeretetre lehet gondoskodó társadalmat építeni, nem hedonizmusra.

Pedig a jóra és rosszra tanítás szükségességéről az juthat eszünkbe, amit Kodály Zoltán a zenei nevelésről mondott, hogy tudniillik azt a gyermek születése előtt kilenc hónappal érdemes elkezdeni. A felelős szülő már kisgyermekének lelkiismeretesen tanítja, mi helyes és mi helytelen, de talán felesleges is csodálkoznunk azon, ha a mammon világa nagy erőkkel szeretné elmosni a határokat. Az ördög legagyafúrtabb húzása, hogy elhiteti önmagáról, hogy nem is létezik…

De nehéz lenne szó nélkül elmenni a kezdeményezés képmutatása mellett, amely egyszersmind rámutat arra is, hogy valójában szó sincs itt a fiatalok odaadó védelméről, sokkal inkább az egyházba rúgnának egyet. A kezdeményező kör ugyanis csak azt rosszallja, ha a szentgyónását végezné el egy fiatal lengyel, ugyanakkor semmi kifogása nincs az ellen, ha ugyanő adott esetben szélsőséges szektához csatlakozik, ha a pszichologizmus hálózza be, ha erőszakos tartalommal találkozik az online térben vagy a médiában, ha már tizennégy éves korában szexuális életet él, ha keleti hiedelmek szellemeket idéző gyakorlatát végzi, vagy ha gender-okításon vesz részt valamelyik jólpénzelt liberális közösség szervezésében.

Azt mind szabad, természetesen, akkor is, ha teste és lelke kárát látja, csak élet központi fogalmaival ne kelljen dolgoznia, önnön hibáival szembesülnie, azok kijavításán fáradoznia…

Nem arról van szó tehát, hogy a gyónás idejekorán szembesíti a fiatalt a jó és a rossz fogalmával, nem. Arról van itt szó, hogy a jót elvegyék tőle, de a valóban rossz dolgok nyugodtan elragadhatják. Fordítva ülnek a lovon. Nem Jézustól kell félteni a fiatalokat.

Fotó: Pixabay