Csizmazia Gábor a Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány és a Szellemi Honvédők közössége rendezésében Csizmadia László CÖF-CÖKA elnökének meghívására érkezett a Polgárok Házába hétfőn, ahol az NKE Amerika Kutatóintézetének munkatársával Szabó Anett beszélgetett.

Január 20-a óta ismét Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. Új világ az új világban – ez is lehetne a mai beszélgetés mottója. Nemcsak tanúi vagyunk, de alakítói is lehetünk az új történelmi korszaknak, amelynek hátterébe Csizmazia Gábor segítségével betekintést nyerhetünk – mondta a beszélgetés kezdetén Szabó Anett.

– Trumpot már az első ciklusa alatt sokan emlegették üzletemberként. Klasszikus szerepeket Trump nem vett fel az amerikai politikában, kívülről érkezett. Nagyon sok ellentmondásosnak tűnő, provokatív gondolata volt már a nyolcvanas években. Ezeket látjuk most visszaköszönni. Olyan dolgokat tud megtenni következmények nélkül, amikbe egy átlagpolitikus belebukna. 2016-ban például ő emelte be a határvédelem kérdését a közbeszédbe. Vagy a legerősebb példa: a szabadkereskedelmi megállapodások átgondolása vagy felrúgása is a nevéhez kötődik, ugyancsak még 2016-ból. Sokan másolják is az ötleteit. Ilyen volt például a borravaló adómentesítése, amit Camala Harris is a magáénak vallott. Inkább nevezhető üzletembernek tehát, mint politikusnak – kezdte értékelését Csizmazia.

A kutató szerint a Republikánus Pártot valójában Biden és Harris egyesítette. „Amerikában a republikánusok és a demokraták sem olyanok, mint ahogyan a pártokat Európában megszoktuk. Inkább gyűjtőpártokként működnek. A demokraták most nem tudták összefogni a sokféle koalíciójukat, ennek pedig az izraeli háború az oka. Az amerikai egyetemeken palesztinpárti tüntetők demonstráltak – ezek a fiatalok pedig korábban inkább a demokratákra szavaztak.  A republikánusok még tavaly áprilisban jóváhagyták a 60 milliárdos támogatást Ukrajna számára – ez egy megosztó kérdés a republikánusok között, mégsem kérdőjelezték meg a nagygyűléseken a párt Ukrajna-politikáját – mutatott rá a különbségekre Csizmazia.

A kutató szerint a republikánusok háromféle ágra oszlanak, az egyik közülük, hogy „az amerikai álomban újra hinni kell”: ők a  konzervatív értékeket valló, kulturális érvelés képviselői.

J.D. Vance karrierje a megtestesült „amerikai álom”, mutatott rá Szabó Anett és Csizmazia teljes egészében egyetértett ezzel az észrevétellel. A kutató felidézte a jelenlegi amerikai alelnök korábbi életútját, önéletrajzi ihletésű kötetét, kábítószer-élvező édesanyját, a globalizáció veszteseit, akiknek köréből Vance érkezett.

„Ő valóban megtestesíti az amerikai álmot, ilyen szempontból a választása az alelnöki posztra teljesen tudatos volt. J. D. Vance esetében még a 2022-es félidős választáson megmérték a népszerűségét és kiderült, hogy nem hordoz hozzáadott értékeket Trumppal szemben. De ő a »bulldog«, aki védelmezi az elnököt, őt lehet beküldeni a vitákba, ahol érvelni kell Trump mellett.  Ez már 2022-ben is így volt. J. D. Vance alelnökként sokkal kifinomultabban tudja megfogalmazni mindazt, amit Trump kijelent” – mondta Csizmazia, hozzátéve: kérdéses, hogy a következő négy évben felépítik-e Vance-t az elnöki tisztségre.

Elmondása szerint kérdéses az is, hogy mi lesz a feladata Washingtonban a következő négy évben.

Trump egyszer már vezette az Egyesült Államokat, második ciklusát megkezdve pedig látjuk, hogy rendkívüli energikusság jellemzi. Eddig 78 korábbi döntést vont vissza, számos intézkedést foganatosított.

„Trump első elnöksége volt az egyik legtranszparensebb az USA történetében, ugyanis rengetegen szivárogtattak a dolgairól. Ezért az első megfontolás a második elnöki ciklus kezdetén az volt, hogy az elnök köré csak bizalmi embereket engedjenek. Igazából nehéz nyomon követni mostani rengeteg intézkedését. Ez nem véletlen. A mélyállamnak nevezett, lényegében bürokratikus rendszert Trump szerint nem lehet sebészi pontossággal végezni, hanem fűnyíróelvre van szükség. Ezt látjuk az USAID-dal kapcsolatban is. Diktálja a tempót, mindenki ehhez kénytelen igazodni” – mutatott rá a kutató.

„A szövetségi kormányzatban mintegy kétmillió ember dolgozik. Sokan azt sem tudják, hogy pontosan ki is tartozik egy-egy minisztériumhoz. A republikánusoknak bántja a szemét, hogy a kinevezettek egy része politikai kinevezett volt, akiket a politikai szint alá süllyesztettek, a bürokraták szintjére. A most látható intézkedések egy része tényleg fűnyíróelvszerűen, vagy légkalapácsszerűen működik. Létszámstop van a szövetségi kormányzatban, jogszabályt sem alkothat szövetségi ügynökség stb. A legellentmondásosabb intézkedés a költségvetési hivatal egyik memoranduma, amely kimondja, hogy minden kifizetést le kell állítani, amelyek nem személyeknek szólnak. Kötelezettségvállalási stopot rendelt el Trump, amit megtámadott egy szövetségi bíró. Ez volt a Trump-elnökség egyik gondja is, nevezetesen, hogy az elnöki rendeletekkel jól lehet kormányozni, amíg azokat valaki meg nem támadja a bíróságon. Most látszik, hogy Trump nagyon durva intézkedéseket foganatosít, de nem tudni még, ennek mi lesz a kifutása. Külön kérdés, hogy Elon Musk és csapatának ténykedésével mi lesz” – vetette fel Csizmazia.

Az elnök egyik feladata gondoskodni arról, hogy a törvényeket maradéktalanul végre kell hajtani. Azonban az elnök mozgásterét az alkotmány korlátozza, ezért ebből a most látható intézkedéscunamiból még nem egyértelmű, hogy mi lesz végül.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Trump vállalta, hogy békét teremt. „MOst úgy tűnik, húsvétig szeretnének tető alá hozni egy tűzszünetet. Érdemes lesz figyelni a jövő heti müncheni Biztonságpolitikai Fórumot, ahol vagy Vance, vagy Trump ukrajnai különmegbízottja előterjeszt egy, Ukrajnával kapcsolatos tervet. A republikánusok megosztottak Ukrajnával kapcsolatban: egy kisebbik részük semmilyen támogatást nem adna Kijevnek, egy nagyobbik részük fegyvert adnának ugyan, de feltételekkel, a többiek pedig továbbra is támogatnák Ukrajnát fegyverrel is, humanitárius segítséggel is. Én azt feltételezem, hogy most az elnökség első száz napja alatt azt fogja megfogalmazni a Trump-kormányzat, hogyan szeretne véget vetni a háborúnak” – mondta a kutató.

Donald Trump első intézkedései nagy vihart kavartak, különösen a migrációval, a deportálásokkal, illetve a migráns szülők Amerikában született gyermekek állampolgárságával kapcsolatos döntések. Ezek ellentmondásosak, mert nem tudni pontosan, mit is szeretne valójában a Trump-elnökség.

„Azt mondják, elsősorban azokat deportálnák, akik bűncselekményeket követtek el. És máris egy ellentmondásba ütközünk, hiszen feltételezhető, hogy ha valaki bűncseleményt követ el, eljárás indul ellene, kiderül, hogy illegálisan tartózkodik az országban, tehát máris deportálhatóak lehetnek. Viszont vannak olyanok is, akik nem követnek el bűncselekményt, »csak« illegálisan tartózkodnak az országban – ez pedig nem feltétlenül számít mindenki szerint bűncselekménynek. A logisztikai kérdések is megválaszolatlanok, nem tudni azt sem, hogy hogyan lehet 11 millió embert deportálni” – sorolta Csizmazia Gábor.

„Trump külpolitikai csomagja a legellentmondásosabb.A múlt héten született egy elnöki rendelet, miszerint Washington kilép az ENSZ Emberi Jogi tanácsából és nem finanszírozza többet a palesztin menekültekkel foglalkozó hivatalt. Miután azonban a vonatkozó törvényeket is megnézi az ember, kiderül, hogy ezen döntések nem mindegyike Trumptól ered, korábban meghozott törvényeket hajt végre. Tehát nem minden arról szól, hogy Trump gondol egyet, tollat fog és aláír egy rendeletet. De most néhány hét alatt olyan sok rendelet jött ki, hogy a sajtó sem foglalkozik azzal, hogy melyik rendeletnek mi az előzménye. Az amerikai alkotmány nagyon keveset mond az elnöki rendeletekről. A rendeletek funkciója igazából az lenne, hogy a kongresszusi döntések gyakorlati elemeit szabályozza. Egy óriási hátránya van: amilyen könnyen meghozható egy rendelet, olyan könnyen vissza is vonható. Trump egyetlen rendeletével Biden 78 rendeletét vonta vissza. A párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatos amerikai csatlakozás ennek a klasszikus példája” – mutatott rá Csizmazia.

Az Amerikában született migráns gyermekek állampolgárságával kapcsolatban várhatóan alkotmánybírósági döntés fog születni. Csizmazia hajlik arra, hogy az elnök szempontjainak megfelelő döntés fog születni, már csak az alkotmánybíróság összetétele miatt is. „A konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság vélhetően Trump javára fog dönteni, de akár vissza is dobhatja az ügyet alsóbb bíróságoknak” – mondta.

A trumpi külpolitika három nagy kihívásokkal szembesül: az orosz-ukrán háború, Kína és a Gázai övezet. „Ha egy kalap alá kellene ezeket vennem, az igazából az, ami már Trump első elnöksége alatt is kezdett megmutatkozni: nevezetesen, hogy az amerikai érdekek mentén tevékenykedik. Az Egyesült Államok egyre jobban kitáncol a nemzetközi rendszerekből. A nemzetközi rendszer számos tényezőből áll, de az egész csak akkor ér valamit, ha van egy hegemón, aki ezt fegyveres erővel alátámasztja.

Trump 1987-ben kezdett a nemzetközi világrend átalakításáról beszélni először.

Trump akkor 50 ezer dolláros teljes oldalas hirdetésekben beszélt arról, hogy a németek, a szaudiak és mások hogyan húzzák le Amerikát. Ez azért érdekes, mert még a szakirodalom is azt mondja: a világrend addig működik, amíg valamilyen kataklizma nem éri vagy ha a hegemón azt mondja, neki ebből elege van, neki ez nem éri meg. Az amerikaiak régóta nehezményezi, hogy az európaiak nem költenek védelemre. Ilyen panaszok jelennek meg republikánus oldalon évtizedek óta. És most egyre többen mondják, hogy az évtizedeken át és az utána következő években ez nagyon jó fegyver volt, a 2000-res években kétélű fegyverré vált, most pedig már kifejezetten hátrányos Amerika számára. Azért bántja Trumpot a külkereskedelmi deficit, mert tulajdonképpen az történik, hogy az amerikaiak vesznek valamit Kínától, akik az irániaktól vesznek olajat, akiknek a drónjai Ukrajnában kötnek ki…

A külügyminiszter, Marco Rubio már Trump első elnöksége alatt megírta azt a törvényt, amely megtiltja a mindenkori elnöknek, hogy kilépjen a NATO-ból. De még ő is azt mondta a szenátusi bizottsági meghallgatáson, hogy a felépített rendszert furkósbotként használják Amerikai ellen az irániak, a kínaiak, az oroszok.

A változásokra szerinte is szükség van. Hogy ez milyen lenne, arról nem beszélt Rubio. Tudjuk, hogy minden építés rombolással kezdődik. Most a rombolást látjuk, de nem tudjuk, mi fog megépülni” – összegezte Csizmazia Gábor.

Hatékonyabb, de határozottabb külpolitikára kell számítani Trumptól Csizmazia szerint.

Trump odahaza semmiképpen sem akar inflációt, ezért a dollár dominanciáját megtartaná, akár a BRICS-országok törekvéseivel szemben is, de a kutató nem hiszi, hogy ezt a dominanciát a BRICS fenyegetné.

Trump barátságosabb a NATO-val, mint az Európai Unióval. „Az EU-t az amerikaiak nem is igazán értik. Ez Trump személyétől független, ő annyival fejeli ezt meg, hogy ő inkább hajlamos baráti államokkal kommunikálni. Szkeptikusak a kapcsolatok egyelőre. Ez azért is érdekes, mert az EU-amerikai kapcsolatok elsősorban kereskedelemről szólnak. Ezért hallunk most sokat a vámokról. Ebben az az érdekes, hogy a transzatlanti kereskedelem elérte a falat. Korábban esett szó esetleges szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről, de ezt a németek nem igazán akarták. Érdekes módon a Trump-elnökség próbálta azt újratárgyalni 2018-2021 között, de ez sikertelen kísérletnek bizonyult. Kereskedelmi-politikai vitákra kell tehát számítani a jövőben. Nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva tervez bevezetni védővámokat. De Trumpnál sokszor nem is a kereskedelem korlátozása a cél a vámokkal, hanem a vámokkal akarja rávenni a szembenállókat valamilyen más tevékenységre” – mutatott rá Csizmazia.

Az lesz érdekes, hogy a NATO-ban fog-e disztingválni Trump az egyes tagállamok között, amikor megpróbálja rávenni a tagállamokat a védelmi források növelésére, tette hozzá a szakember.

Az elmúlt időszakban tapasztalhattuk minden idők legfagyosabb viszonyát a bilaterális kapcsolatokban Amerika és Magyarország között. Csizmazia szerint ez mindenképpen javulni fog. „Majdnem példa nélküli, hogy egy elnöki vitában egy másik ország miniszterelnökére hivatkozik egy jelölt. Ez nagy dolog. Egyelőre nem tudjuk, ki lesz a budapesti nagykövet, ez sokat fog elárulni a várható viszonyokról. Ez egyelőre nem jelent semmit. De arra számítok, hogy a politikai kapcsolatok egyértelműen javulni fognak.

Hogy ez Magyarország megítélésén mennyit változtat, az nem ennyire egyértelmű, hiszen Trumpnak elég negatív megítélése van Európában.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amikor már egyértelmű volt Trump győzelme, sokan igyekeztek ehhez alkalmazkodni. Sokan elfogadják a tényt, hogy őt választották meg az amerikaiak elnöknek, tehát vele kell üzletet kötni a következő négy évben. A presztízsjavításra jó alkalmat fog kínálni a kétoldalú jó kapcsolat.Mondok egy példát: Trump első igazán fontos beszédét nem Washingtonban, hanem Varsóban mondta el. Tehát adódhatnak helyzetek, látogatások, ahol pozícióba tudja Trump juttatni szövetségeseit” – emelte ki Csizmazia.

A kutató szerint van annak jelentősége, hogy Benjamin Netanjahu az első külföldi, akit Trump fogad. „Egyértelműen érződik a Trump-elnökségben, hogy Izraelnek szabadabb kezet fog adni” – tette hozzá. A szakértő emlékeztetett, hogy Trump első elnökségének első külföldi útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol megállapodott Irán elszigeteléséről, majd onnan Izraelbe, onnan pedig Rómába ment – és elnöksége végére megszületett több Ábrahám-egyezmény. „Ilyen értelemben nem meglepő, hogy most első külföldi vendége Netanjahu lesz” – tette hozzá.

Elon Musk hatalomba emeléséről Csizmazia elmondta: a techmilliárdos részben ugyancsak megfeleltethető az amerikai álomnak: csinált valamit, ami az amerikai identitás része volt.

„Biztosan szavazatot szerzett Trumpnak, főleg a fiatal férfiak körében. Musknak személyes oka is van, hogy becsatlakozott a woke-ellenes vonalba, hiszen egyik gyereke nemátalakító műtéten esett át és ő ezt személyes támadásként élte meg. A másik ok, amiért felépítette őt Trump, az az, hogy megreformálja a rendszert. Ő fog javaslatokat tenni arra, hogy mely területekről vonjanak el, csoportosítsanak át pénzeket. Vegyes a megítélése, hiszen ő nem miniszter, csak egy tanácsadó, őt nem hallgatta meg a kongresszus és kérdéses, mikor fogja átlépni a vörös vonalat. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem marad a kormányzat munkatársa négy éven át, de Trump használni fogja az állami adminisztráció lebontásában. Most attól hangos a média, hogy Musk huszonévesekből álló csapatával, mesterséges intelligencia segítségével akarja megítélni, melyik kormányzati szerv mennyire hatékony. Hatalmas felháborodás övezi tevékenységét. Nekem kétségeim vannak, hogy ezt négy évig lehet csinálni, de majd meglátjuk” – mondta Csizmazia.

„Lehet számítani arra, hogy Trumptól nagyon durva retorikát hallunk, de ez a trumpi eszköztár egyik központi eleme, amelynek rendszerint más a célja. Az már önmagában szép eredmény, hogy jelenleg 45 százalékos támogatottsága van. Az meg majd kiderül, hogyan alakul ez a továbbiakban” – összegezte Csizmazia Gábor, hogy mire számíthatunk a 47. amerikai elnöktől a jövőben.