Vannak primitív vallások, amelyekben a vallás gyakorlása és a mindennapi élet közt semmi kapcsolat sincs. A hívő elmond egy varázs-imát vagy bemutat valamilyen áldozatot, és ezután nyugodtan hazudik, lop, csal, paráználkodik, esetleg gyilkos is abban a tudatban, hogy istenét lekötelezte maga mellett, az őt meg fogja védeni.
Az iszlám a másik végletet képviseli. A muszlim embernek szinte minden lépését – napkeltétől napkeltéig – meghatározza a vallása. Az ő vallásgyakorlásában viszont alig van szerepe az önkéntes elhatározásnak, valamiféle kreativitásnak vagy akár a szabad akaratból fakadó szeretetnek. Az iszlám kolhoz-vallás, amelynek eszménye az uniformizált, a tömegbe beilleszkedő, sorbaálló „igazhitű” ember. Az erények csúcsán nem a – szabadságot feltételező – szeretet áll, hanem a hit és a hitből fakadó feltétlen engedelmesség. Az engedelmességet megkönnyíti az imám (vagy ajatollah) szuggesztív prédikációja, amely bizony a hívek fanatizálására is képes.
Azért azt nem mondhatjuk, hogy a Jézus által megfogalmazott főparancsolat az iszlámban nem érvényes. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből” – „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!” (Mk 12,30-31). Tulajdonképpen elfogadják az ún. aranyszabályt is: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” (Mt 7,12).
A probléma ott van, hogy az „emberek”, illetve a „felebarát” fogalmába nem mindenki fér bele. Nem férnek ide a káfírok (a nem muszlimok), de a rabszolgák és (a szó teljes értelmében) a nők sem. A káfír kigúnyolható, megtéveszthető, akár meg is ölhető, a rabszolganő szexuális élvezeti cikknek tekinthető, a feleség – bizonyos esetekben – meg is verhető.
A „politikailag korrekt” szakértők természetesen – az iszlám etikáról vagy erkölcstanról értekezve – ezekről a tényekről szemforgató módon megfeledkeznek. – Azt persze mi sem állíthatjuk, hogy egy kereszténynek egy muszlim nem lehet jótevője, akár jó barátja is, de az biztos, hogy ehhez sem a Korántól, sem a szunnáktól nem kap ösztönzést. „A hívők ne fogadják barátaikul a hitetleneket a hívők helyett! Akik mégis ezt teszik, elvesztik Allah védelmét” (K 3,28; vö. 4,144).
Meghódolás Allah előtt
Ezt jelenti maga az „iszlám” szó, legalábbis annak első értelmezése. (A második a „meghódítás”.) – Ez a meghódolás összhangban van a főparancsolat első részével, illetve a tízparancsolat első három parancsával. – Az Allah előtti hódolat megkívánja az ún. öt oszlop előírásainak megtartását. Ezek közé tartozik a zakát, az alamizsnálkodás is, mert ez is az Allah iránti önátadás kifejeződése.
Saháda = a hit megvallása
Ennek hivatalos szövege így hangzik: „Tanúsítom, hogy nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az Ő Küldötte.” Ezt a mondatot minden apa újszülött gyermeke fülébe súgja, és az a cél, hogy a haldokló is ezt hallja utolsó szóként. Ezt kell elrecitálni minden kötelező imádság végén. És ha valaki áttér az iszlám hitre, az ő átvétele (vagy ahogy a muszlimok mondják: visszavétele) is e hitvallás elmondásával történik.
Forrás: iszlam.com
Sazlát = napi ötszöri ima
Ez egy pontosan kidolgozott imádság, amelynek időpontjai: napkelte – dél – délután (dél és napnyugat közt) – napnyugat – este (napnyugta után pár órával). Helyszíne: a mecset. Amennyiben nincs lehetőség elmenni a mecsetbe, bármely, tisztátalannak nem minősülő helyszín megfelel, de ilyenkor ajánlatos imaszőnyeg használata. – Az imádságok előtt rituális mosakodást kell végezni tiszta vízzel, amely – szükség esetén – homokkal is pótolható. (Ebben bővelkedik a vízhiányos Arábia és Szahara…) – Az imára a mecset melletti vagy azzal egybeépült minaretből a müezzin hívja a hívőket. (Ma már a müezzint hangszóró helyettesítheti). A Mekka felé fordulás kötelező, miként a közösséghez csatlakozás is, amennyiben ez lehetséges. Az imát az imám vezeti, akinek szerepét bármelyik muszlim férfi betöltheti.
Az egyes imádságok meghatározott számú egységből (rakából) állnak. Reggel 2, este három, délben, délután és napnyugta után 4-4 rakát kell elvégezni. Mindegyik rakán elhangzik a takbír: Allahuakbár! (Allah a leghatalmasabb), a fatiha (a Korán első szúrája), a „Dicsőség a Mindenható Allah-nak” imádság különböző Korán-idézetekkel és egyéb imákkal együtt. – Eközben pontosan meghatározott mozdulatokat kell végezni a karok kiterjesztésétől a meghajlásig és a teljes földre-borulásig, amikor a test több részének is érintkeznie kell a földdel (homlok, orr, tenyerek, térdek, lábujjak).
A péntek déli főimának helyszíne a dzsámi, a főmecset. A főimán mindig elhangzik az imám prédikációja is, amely általában jóval több Allah magasztalásánál, illetve egyszerű jóra buzdításnál. Ezek gyakran politikai témájú, mozgósító jellegű beszédek is. Nem véletlen, hogy Julia Gillard, Ausztrália miniszterelnök asszonya – dacolva a muszlimok és az ultraliberális médiumok tiltakozásával – 2016-ban elrendelte a mecsetek lehallgatását.
Zakát = adakozás
Mohamedtől kezdve a muszlimok mindig fontosnak tartották, hogy pénzben lévő vagy pénzben meghatározható vagyonuk után adózzanak. A zakátot ma már a legtöbb iszlám államban az állam hajtja be az állampolgári adó részeként. A zakát célja: szegények és betegek tá-mogatása, az iszlám terjesztése, utasok támogatása, foglyok kiváltása, rabszolgák felszabadítása stb. A zakát fizetésétől mentesülnek a szegények, akiknek vagyona nem ér el egy meghatározott szintet.
Szaúm = Ramadán havi böjt
Ramadán: a muszlim holdnaptár 9. hónapja, amely az újhold megjelenésével kezdődik. A mi naptári évünk bármely szakaszára eshet, így télen a napi böjtök rövidebbek, nyáron pedig hosszabbak. Minden nap hajnalhasadástól napnyugtáig tartózkodni kell mindenféle ételtől, italtól, nemi élettől, dohányzástól. (Bor, alkoholos italok és sertéshús fogyasztása máskor is tilos.) Terhes és szoptatós anyák, valamint tartós betegségben szenvedők mentesülnek a böjt alól. Egyébként utazók, betegek, menstruáló nők halaszthatják a böjtöt.
Ez a szent hónap egyébként arra is ösztönzi a híveket, hogy tartózkodjanak mindenféle bűntől, különösen is a hazugságtól, rágalmazástól, pletykálkodástól, legyenek együttérzők a nélkülözők iránt, „hangolódjanak rá Allah-ra”. Ezt a célt szolgálja a 30 részre osztott Korán felolvasása, recitálása is. Van olyan vélemény, hogy 30 nap alatt a menny nyitva áll, a pokol zárva van, és a Sátán meg van kötözve… Napnyugta után természetes, hogy szabad enni és inni, de ajánlatos ekkor is bizonyos mértéket tartani.
Az utolsó böjti nap elmúltával az újhold feltűnésével kezdődik a 3 napos eidal-fitr, az örömünnep. Ilyenkor különleges szalát-ot (imát) végeznek, zakátot adnak közvetlenül a szegényeknek, rokoni-baráti látogatásokat végeznek kölcsönös ajándékozással, ízletes ételek és italok fogyasztásával.
Forrás: Wikipedia
Al-hadzs = zarándoklat Mekkába
Minden felnőtt muszlim (férfi és nő) számára kötelező életében legalább egyszer elzarándokolni Mekkába. Ez alól csak a súlyos szegénység és a betegség mentesíthet. A zarándoklatra a holdév 12. hónapjának 8-12. napjai közt kerül sor. A zarándokok száma az utolsó években már elérte a 2,5 milliót is. Káfírok (nem muszlimok) számára ilyenkor a szent helyek megközelítése szigorúan tilos. A hadzs végzése egyébként szigorú előírások szerint történik. A 4 napos program főbb pontjai:
– A zarándokok már 20 km-rel Mekka előtt rituális tisztálkodást végeznek, és felöltik a zarándokok egyenruháját (gazdag és szegényebb ugyanazt).
– Mekkába érve belépnek a harám-ba, egy 164×108 m-es udvarba, amelyben megtalálható a Zemzem-kút és a Kába (kocka alakú) épülete is, amelynek DK-i falába építették be a híres fekete (meteorit) követ. Itt 7-szer megkerülik a Kábát, és (ha lehetséges), megcsókolják vagy megérintik a fekete követ.
– Ezután felmennek a közelben lévő Marva és Szafa dombokhoz, 7-szer megteszik a köztük lévő (kb. 400 m-es) távolságot – felidézve Ábrahám és Hágár (Hádzsár = Iszmael anyja) emlékezetét.
– Az éjszakát a 8 km-re lévő Minában töltik – jól felszerelt sátortáborban, majd elzarándokolnak a Mekkától 25 km-re található Arafát völgyébe, ahol hosszasan állva imádkoznak és elmélkednek megbánva múltbeli bűneiket és elhatározva magukat egy erényesebb jövőre.
– A következő éjszakát az Arafát völgy és Mina közti Mudzafila völgyben töltik. Innen Minába mennek, hogy 3 ízben is „megkövezzék” a Sátánt szimbolizáló 3 oszlopot, mindegyiket 7-7 kaviccsal. Ugyanezen a napon kerül sor az állat-áldozat bemutatására, a rituális hajvágásra és a Kába ismételt körüljárására. (Az áldozat bemutatása gyakorlatilag ma már a hatalmas mészárszékeknél történő befizetéssel történik. A feláldozott állatok húsából a zarándokok is fogyaszthatnak, nagyobb részük azonban fagyasztva a világ szegény muszlimjaihoz kerül.)
– A harmadik éjszakát ismét Minában töltik, majd a 4. napon harmadszor is körüljárják a Kábát. Ezzel a zarándoklat hivatalos része véget ér. De aki teheti, elmegy Medinában is, hogy imádkozzék Mohamed sírjánál.
Egy-egy zarándoklat több halálesettel is jár, de a muszlimok „kicsire nem adnak”. A lényeg az, hogy teljesítették az előírást, megtapasztalták a világ minden részéről összejött tömeg (umma) erejét, és hordhatják a kitüntető „hadzsi” (női változata: „hadzsa”) jelvényt.
Márfi Gyula
