Az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggeszti Ukrajna katonai támogatását – jelentette be a Fehér Ház. Donald Trump elnök döntése szerint addig nem érkezik további amerikai fegyverzet Ukrajnába, amíg az ország vezetése nem bizonyítja elkötelezettségét a békefolyamat iránt. Az elnök azt is megjegyezte, hogy „az a személy, aki nem akar megegyezést, nem lesz jelen túl sokáig, és sokáig már nem fogják meghallgatni”. Mindezeken túl megerősítették, hogy az Egyesült Államok keddtől bevezeti a korábban bejelentett különvámokat Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben.
Egy Fehér Házi tisztviselő a CBS News-nak nyilatkozva elmondta: „Az elnök egyértelművé tette, hogy a békére összpontosít. Szeretnénk, ha partnereink is elhivatottak lennének ebben a célban. Ezért ideiglenesen szüneteltetjük és felülvizsgáljuk a katonai segélyt, hogy biztosak legyünk benne, az valóban hozzájárul a konfliktus megoldásához.”
A források szerint a döntés érinti az összes jelenlegi amerikai katonai segélycsomagot, beleértve a már úton lévő fegyvereket, valamint a lengyelországi raktárakban tartott katonai eszközöket is.
A Pentagon és maga Donald Trump elnök egyelőre nem kommentálta a bejelentést.
A döntés hátterében Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti feszült viszony is állhat.
A múlt héten Washingtonban tartott találkozójukon a két vezető között nyilvános vita alakult ki az Ovális irodában, amely végül Zelenszkij korai távozásához vezetett.
A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai katonai segély szüneteltetése átmeneti, és addig tart, amíg Trump elnök meggyőződik arról, hogy Ukrajna jóhiszemű előrelépést mutat a béketárgyalások terén.
A lépés komoly geopolitikai következményekkel járhat, hiszen Ukrajna egyik legfontosabb katonai támogatója eddig az Egyesült Államok volt. Kérdéses, hogy ez a döntés hogyan befolyásolja majd a frontvonalon zajló harcokat, valamint a nyugati szövetségesek reakcióit.
Az Egyesült Államok nagyobb elismerést vár el az ukrán elnöktől
Donald Trump egy hétfői Fehér Ház-i eseményen az Ukrajnával kidolgozott gazdasági megállapodás jövőjével kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem lehetetlenült el végleg, és nagyon előnyös az Egyesült Államok számára is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megtérüljön az előző években Ukrajnának adott amerikai segítségnyújtás összege.
Donald Trump arra is rámutatott, hogy az egyezmény ritkaföldfémekhez juttatja az Egyesült Államokat, amelyekre iparának felfuttatásához van szüksége. A nyilvános esemény egy 100 milliárd dolláros tajvani beruházás bejelentéséről szólt, amelynek keretében a következő években Arizona államban újabb gyártókapacitásokat és kutatás-fejlesztési létesítményt hoz létre a vezető tajvani chipgyártó, a TSMC.
Az amerikai-ukrán gazdasági partnerségről szóló tárgyalások újraindításának feltételeiről szólva Donald Trump kijelentette, hogy nagyobb elismerést vár el Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől a háború lezárása érdekében tett amerikai lépésekkel összefüggésben.
Azt is hangoztatta, hogy a háború gyors lezárását akarja, majd hozzátette, „nem akarom azt látni, hogy még éveken keresztül folytatódjon”.
Megismételte ugyanakkor, hogy
a gazdasági megállapodásnál is fontosabbnak tartja, hogy a harcok megálljanak,
és így további emberek ne haljanak meg, amivel kapcsolatban kiemelte, hogy csak az elmúlt egy hét alatt 2700 katona esett el ukrán és orosz oldalon összességében.
A háború lezárásának feltételeit illetően Donald Trump kiemelte, hogy ahhoz mind Oroszországgal, mind Ukrajnával meg kell kötni a megállapodást, valamint szükség van az európai országok egyetértésére is, az Egyesült Államok hozzájárulása mellett.
„Úgy gondolom, hogy mindenkinek ott kell lennie abban a teremben, és megkötni az egyezséget, amit nagyon gyorsan meg lehet tenni” – fogalmazott az elnök.
Azt is megjegyezte, hogy
„az a személy, aki nem akar megegyezést, nem lesz jelen túl sokáig, és sokáig már nem fogják meghallgatni”. „Mert úgy gondolom, hogy Oroszország akarja a megállapodást és természetesen az ukrán emberek is akarják azt, mert többet szenvedtek, mint bárki más”
– tette hozzá.
Michael Waltz: Washington elvárja Zelenszkij bocsánatkérését
Michael Waltz, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szintén hétfőn egy interjúban kijelentette, hogy az amerikai-ukrán tárgyalások folytatásához Washington elvárja, hogy az ukrán elnök sajnálatát fejezze ki a múlt pénteken a Fehér Házban történtek miatt.
Hozzátette, hogy jelenleg az idő nem az ukrán elnök oldalán van, hiszen a konfliktus nem folytatódhat a végtelenségig.
„Az amerikai emberek türelme nem korlátlan, és pénztárcájuk sem korlátlan, valamint a készleteink és hadianyagaink sem korlátlanok. Tehát az idő most van itt a tárgyalásra” – fogalmazott a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy a pénteken történtek nyomán Donald Trump elnök szerint Volodimir Zelenszkijjel, vagy más ukrán vezetővel lehetséges-e a megállapodás, Michael Waltz azt mondta, hogy ez a kérdés, azt követően, ami pénteken lezajlott, „benne van a levegőben”.
Kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi ukrán elnök „személyesen” és „politikai” értelemben felkészült-e arra, hogy Ukrajnát elvezesse a háború befejezéséig, és ehhez kompromisszumokat is megkössön.
A nemzetbiztonsági tanácsadó egyben üdvözölte az európai országok azon szándékát, hogy átvegyék a vezető szerepet Európa biztonságának megteremtésében és garantálásában.
Életbe léptek Trump vámjai
Az Egyesült Államok keddtől bevezeti a korábban bejelentett különvámokat Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben
– erről is beszélt Donald Trump újságíróknak a Fehér Házban.
Az elnök Kína esetében egy újabb 10 százalékos büntetővám bevezetését említette,
és úgy fogalmazott, hogy a további, hasonló intézkedések attól függenek, hogy Kína részéről milyen válaszlépések születnek. Donald Trump szerint további vámokat az is indokolttá tehet, ha Kína valutájának gyengítésével próbálná ellensúlyozni az amerikai gazdasági intézkedés hatását.
Az amerikai elnök megismételte, hogy a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil kábítószer a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik, és részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba. Az elnök szintén hétfőn közösségi médiaoldalán az amerikai mezőgazdasági termelőknek szóló üzenetet tett közzé, amiben a termelés felfuttatására ösztönzi őket.
„Álljanak készen arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági terméket állítsanak elő az Egyesült Államokon belüli értékesítésre. A vámokat bevezetjük a kívülről érkező termékekre április 2-án”
– fogalmazott a Truth Social oldalán Donald Trump.
Kanada és Mexikó, amelyek három évtizede gyakorlatilag vámmentes kereskedelmi kapcsolatot ápolnak az Egyesült Államokkal, azonnali megtorlásra készülnek régi szövetségesükkel szemben.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy Ottawa azonnali 25%-os vámot vet ki 30 milliárd kanadai dollár értékű amerikai importra, és további 125 milliárd kanadai dollár értékű termékre, ha Trump vámjai 21 nap múlva is érvényben maradnak.
Korábban már jelezte, hogy Kanada célba fogja venni az amerikai sört, bort, bourbont, háztartási gépeket és a floridai narancslevet. „A vámok megbontják a rendkívül sikeres kereskedelmi kapcsolatot” – mondta Trudeau, hozzátéve, hogy ezek sértik a Trump első elnöki ciklusában aláírt amerikai–mexikói–kanadai szabadkereskedelmi megállapodást (USMCA).
Doug Ford, Ontario tartományi miniszterelnöke az NBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy készen áll leállítani az amerikai nikkel- és áramexportot válaszlépésként.
A mexikói elnök, Claudia Sheinbaum várhatóan keddi sajtótájékoztatóján jelenti be válaszintézkedéseit – közölte az ország gazdasági minisztériuma.
Forrás: hirado.hu, MTI, Civilek.info
Fotó: Facebook/Orbán Balázs
