Marosvásárhely ma is emlékszik 1990. fekete márciusára.
A marosvásárhelyi városi tanács elfogadta a település költségvetését, amely a helyi magyarság egyik régóta dédelgetett tervének megvalósítását is kilátásba helyezi.
Kovács Mihály Levente alpolgármester közölte, a magyar közösség számára kiemelt fontosságú, hogy egy korábbi mandátumban elfogadott tervet megvalósítsanak: szobrot állítanak Sütő András írónak.
„Pénzt különítettünk el egy ötletpályázatra, és amennyiben ez megvalósul, arra vállalkozunk, hogy Sütő András halálának 20. évfordulóján köztéren felállítjuk az író szobrát.”
A szobor felállításáról szóló határozatot már 2009-ben elfogadta a városi tanács, 2010-ben határozott ígéretet tettek arra, hogy még abban az évben állni fog az emlékmű. Arra számítottak, hogy a marosvásárhelyi és erdélyi magyarság, a helyi és megyei tanács, sőt a kulturális minisztérium is hozzájárul a költségekhez. A kivitelezés azonban nem történt meg. 2016-ban ismét napirendre került a téma. Az tanácsosi testület megszavazta a költségek egy részének fedezésére szolgáló összeget, és további pénzt ígértek a következő évi költségvetésből is. Ezt követően a szoborállítás ügye ismét egy fiókba került.
A szobor felállítását kezdeményező Sütő András Baráti Egyesület egy padon ülő, úgynevezett kommunikáló szobrot képzelt el az íróról, korábban meg is hirdette a pályázatot, amelyre jelentkeztek romániai és magyarországi szobrászok is.
Akkor még a szobor helyszínéül a Kinizsi Pál utca sarkán lévő parkot képzelték el, közel az író egykori házához. Ám az egyesület meggondolta magát, úgy vélte, az túl méltatlan lenne Sütő emlékéhez, és akkor jött szóba a Színház tér. Az önkormányzat is rábólintott a tervre, a pénzt is megszavazta rá, de azóta sem történt semmi.
A témát most ismét elővette az RMDSZ, és ígérik, hogy az író halálának 20. évfordulóján állni fog a szobor.
A mezőségi Pusztakamaráson 1927-ben született Sütő András a szülőföldről, magyarságról és megmaradásról írt lírai vallomással, az 1970-ben megjelent Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénnyel tört be a magyar irodalom élvonalába. A kiállásra, emberi tartásra tanító drámái – a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, az Advent a Hargitán – vagy az anyanyelv szakrális erejét hirdető Engedjétek hozzám jönni a szavakat című könyve bátorítást jelentettek a Ceaușescu-diktatúra nemzeti elnyomásával ellenszegülő erdélyi magyarságnak. Közéleti szerepvállalásával, az anyanyelvi oktatás melletti kiállásával a román nacionalizmus célpontjává vált: az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom során félholtra verték, fél szemére megvakították. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók Sütő Andrásról nevezték el a nyelvőrzés díját.
Borítókép: Szobrot kaphat Marosvásárhelyen Sütő András
Forrás: Facebook/Sütő András Emlékoldal
