Nagyon ért a mai közbeszéd és a média a lényeg közlésének elodázásához, a mesterséges titokzatoskodáshoz.

„Ez okozza az egyre nagyobb hőséget”; „Ez áll a dolog hátterében”; „Ez az oka a visszatérő náthának”; „Ilyen idő lesz a hétvégén”; „Ekkor játsszák a szezon meccsét”; „Ekkor adják át az orvosi rendelőt”; „Ekkora béremelést akarnak”; „Ekkora értékben épülnek raktárak Magyarországon”; „Ekkortól jön gyökeres változás az időjárásban”; „Ennyi évesen vesznek a legtöbben saját lakást”; „Ennyi diák vállal munkát évente az országban”; „Ehhez kezd a focista a visszavonulása után”; „Ebben a korban kezdenek telefonozni a gyerekek”; „Ennek köszönheti győzelmét” a sportoló. Stb.

Unos-untalan találkozunk a média, elsősorban az internetes újságírás címadási gyakorlatában a mutató névmások e dömpingjével. A közlők szándéka nyilván a teljes szöveg elolvasására való késztetés. E jóindulatú magyarázat mellett lehet persze kevésbé megértő, barátságos (és sejtelmünk szerint gyakoribb) értelmezés is: nevezetesen az, hogy mesterséges olvasótoborzás, afféle kattintásvadászat sejlik a háttérben…

Akár így, akár úgy világítunk rá a szóban forgó jelenségre, az idézett névmásözön a médiaközlések pontossága ellenében hat, egyszersmind feleslegesen rabolják az olvasó idejét az ezekhez hasonló, titokzatoskodó címek.

A citált példákat úgy is tálalhatta volna az üzenet feladója, hogy a körülményeskedés, művi talányosság helyett rögtön elmondja a lényeget. Pl.: a globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget; a kevés alvás is okozhat visszatérő náthát; meleg, napsütéses idő lesz a hétvégén; évente háromszázezer diák vállal munkát itthon; kétéves kortól a gyerekek fele „kütyüzik” stb.

A művi rejtélyesség a felesleges és értelmetlen, mesterkélt szószaporítás nyelvi megnyilvánulása a „nem más, mint” szerkezet is. Burjánzik a közbeszédben is, de főleg a médiában kelti a feltűnést unos-untalan.

Így például vetélkedők eredményének hatásvadász kihirdetésében – az izgalom, a feszültség fokozására – gyakran élnek ezzel a szószátyár kifejezéssel: „A továbbjutó/a győztes nem más, mint”…; „Az Év Autója pedig nem más, mint…”. Egyéb példák: „A hormonok egyik funkciója nem más, mint az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozása”; „az uzsora nem más, mint megengedhetetlen hozam”; „nyereménye nem más, mint egy erdélyi jutalomkirándulás”; „a Loch Ness-i szörny talán nem más, mint egy hatalmas harcsa”; „a bőrszárazság nem más, mint zsírhiány”; „A Föld legrégebbi ismert színe nem más, mint az élénk rózsaszín”; „a hölgy nem más, mint Salvador Dalí felesége”; „a késlekedés oka nem más, mint az, hogy…”; „a cél természetesen nem más, mint a győzelem”. S hosszan folytathatnánk.

A nem más, mint a legtöbb esetben elhagyható: a hormonok egyik funkciója az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozása; nyereménye egy erdélyi jutalomkirándulás; a Loch Ness-i szörny talán egy hatalmas harcsa; a Föld legrégebbi ismert színe az élénk rózsaszín”; a hölgy Salvador Dalí felesége; a késlekedés oka az, hogy…; a cél természetesen a győzelem.

Az egyszerűsítés megoldása lehet az is, hogy az írásos szövegben a szóban forgó kifejezést kettősponttal kiváltjuk – az uzsora: megengedhetetlen hozam; a bőrszárazság: zsírhiány.

A „nem más, mint” szerkezet tehát nem más, mint a bőbeszédűség jele. A szójátékot félretéve, ez a mondat egyszerűbben: A „nem más, mint” szerkezet tehát a bőbeszédűség jele. A világosságra, a nyílt és azonnali kimondásra törekvő, a nyelvi cikornyásságot kerülő mondatfűzésből elhagyható és elhagyandó.

Arany Lajos

* * *

Eredeti megjelenés:

reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxiv-2020/2020-7-szam/anyanyelvi-kapuor/

reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxvi-2022/2022-45-szam/anyanyelvi-kapuor/