A lengyel külügyminisztérium két lengyel püspök kormányt kritizáló kijelentéseire reagált hivatalosan, és demarsot, azaz diplomáciai tiltakozó jegyzéket küldött a Vatikánnak.

A vita középpontjában Wiesław Mering püspök kijelentése áll, aki július 12-én a Jasna Górán azt mondta:

„Lengyelországot ma politikai gengszterek vezetik”.

Emellett úgy gondolja „patriotizmust, igazságot és történelmet ma is a szülőknek kell otthon tanítaniuk, mint a kommunizmus idején”. Hangsúlyozta a határok veszélyeztetettségét, és élesen bírálta a jelenlegi lengyel kormányt.

Továbbá azt is mondta: „Olyanok uralkodnak rajtunk, akik magukat németnek tartják. A 18. században Wacław Potocki lengyel költő mondta: Amióta világ a világ, a német nem lesz a lengyel testvére. A történelem ezt szörnyű módon igazolta.”

Antoni Długosz püspök pedig a Robert Bąkiewicz által indított Határvédelmi Mozgalom tagjaiért imádkozott, és kijelentette:

„Mi, lengyelek, tudjuk, mi a könyörületesség, de ez nem jelenti azt, hogy minden illegális migráns előtt ki kell tárnunk az ajtót.”

A lengyel külügyminisztérium két lengyel püspök kijelentéseire reagált hivatalosan, és demarsot – azaz diplomáciai tiltakozó jegyzéket – küldött a Vatikánnak.

Szerintük ezek a kijelentések sértik a Lengyelország és a Szentszék között 1993. július 28-án aláírt konkordátum rendelkezéseit. A demarsot kedden juttatták el a Vatikánba. A diplomáciai eljárások ilyen esetben nagyon pontosan szabályozottak – magyarázza Kobyliński atya, az egyház és az állam kapcsolatának kutatója. A dokumentumot a lengyel vatikáni nagykövet adta át a Szentszék diplomáciai protokollfőnökének, ahonnan az a Vatikáni Államtitkárságra kerül, a más államokkal való kapcsolatokért felelős részleghez.

A dokumentumban az áll:

„Tisztelettel javasoljuk megfelelő következmények levonását Wiesław Mering és Antoni Długosz püspökök esetében, hogy hasonlóan szerencsétlen, hazug és megalapozatlan kijelentések a jövőben ne kerüljenek a közbeszédbe.”

Nincs jogalapja a demarsnak

„Megdöbbentett a külügyminisztérium Vatikánnak küldött levele. Súlyos hibákat látok. Az első formai hiba, mert nem látok jogalapot arra, hogy egy ország kormánya ilyen módon reagáljon két római katolikus püspök kijelentésére, akik lengyel állampolgárok, nem pedig vatikániak – véli Kobyliński atya. Hozzáteszi: az ilyen jellegű reakció akkor lenne indokolt, ha például egy nuncius vagy a Vatikán valamely tisztviselője lenne érintett. A második hiba szerinte tartalmi:

a dolog túlságosan jelentéktelen ahhoz, hogy ilyen „nehézfegyvereket” vessenek be. A demars nagyon komoly diplomáciai lépés, amikor egy állam hivatalos álláspontot közöl egy másikkal. Két nyugdíjas püspök templomi szónoklatai miatt ilyesmit tenni aránytalan és túlzó

– mondta az Interia Wydarzenia lapnak nyilatkozva.

Kobyliński atya szerint nem sok esély van arra, hogy a Vatikán érdemben reagáljon. „A Szentszék diplomatáinak természetesen válaszolniuk kell a lengyel külügy levelére. De úgy gondolom, ez egy nagyon általános, formális, udvarias válasz lesz” – mondta.

A véleménynyilvánítás szabadsága az egyházban is fontos

Kobyliński szerint vitatható, hogy milyen szavak hangozhatnak el egyházi szertartásokon, különösen a Jasna Górán, ahol nem kellene túl éles, publicisztikai vagy politikai hangnemet használni.

„Az olyan kifejezések, mint a politikai gengszterek, nem illenek egy szent helyre. Az ilyen szóhasználat inkább a közéleti vitákba való”

– véli.

Ugyanakkor hangsúlyozza: a szólásszabadságot védeni kell, még az egyházi személyek esetében is, és csak szélsőséges esetekben indokolt az állami beavatkozás.  „Ha egy püspök vagy pap megsérti a szólásszabadságra vonatkozó hazai törvényeinket, akkor ezt helyben, jogállami keretek között kell kezelni, nem pedig diplomáciai gépezetet beindítani Varsó és a Vatikán között” – mondta.

„Még soha nem találkoztam olyan esettel, amikor egy kormány demars formájában követelte volna a Vatikántól, hogy hallgattasson el római katolikus püspököket” – hangsúlyozta Kobyliński.

Kobyliński atya összegzése szerint az egész ügy nevetségessé teszi Lengyelországot, és azt mutatja, hogy az országban „belháborús” helyzet uralkodik.

„Ilyen nem történhetne meg. Sokkal helyesebb lett volna, ha a külügyminisztérium az érseki konferencia egyik képviselőjét hívja be beszélgetésre, vagy nyilvános vita zajlik le a püspökök és a külügyminisztérium között. Sok más, megfelelőbb megoldás is szóba jöhetett volna. Úgy tűnik, valaki rossz tanácsot adott a külügyminiszternek” – zárta gondolatait.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter (Facebook/Radosław Sikorski)