Akik a nemzet érdekeit szem előtt tartják, a rendszerváltást követő időszak eseményeit követik, világos képet kaphatnak arról, hogy mi történt, amikor az ellenzék kormányzott hazánkban.

Szemünk előtt zajlott a Horn-, a Gyurcsány-, Bajnai kormányok hazánkat tönkretevő, állampolgárainkat kifosztó és megalázó, áruló politikai és gazdasági tevékenysége. Önimádó, egoista érdekek mentén dobták oda jövőnket (rablóprivatizáció, devizahitelek, Brüsszelnek nyújtott alázat). Félrevezetett választópolgáraink felhatalmazásával akkor is és most is ellenzékként gyékényen árulták, árulják szuverenitásunkat és fosztják ki nemzeti ezüstünket.

Ezek az ultraliberális politikusnak mondott figurák kígyóbőrüket áljobboldalira cserélték. Lásd a Magyar Péter jelenséget, sziszegnek és mérget fecskendeznek hazánk békés polgári társadalmába. Brüsszeli bürokraták társaiként éltetik és közpénzzel táplálják az illegális bevándorlást. A patrióták ezzel szemben rámutatnak, hogy egyszerűen lehetett volna szerződésekkel importálni a Nyugat-Európában hiányzó munkaerőt és megakadályozni a megjelent újkori honfoglalást.

Ők azok, akik választópolgáraik akaratával visszaélve, mint elszabadult hajóágyúk au EU-s vezetés uniós birodalmi vágyait a polgári többség kárára érvényesítik.

Közeleg a teljes kijózanodás, kijózanítás ideje. Európának igaz, népüket meghallgató, azok érdekeit mindenáron közvetítő államvezetőkre van szüksége, olyanokra, akik az EU-ban sem válnak bábként mozgatható országrontó vezetőkké.

A patrióták ígérete egyszerű: legyen rend, átlátható, következetes és követhető rendszer, a békés életet biztosító rendszeresség. Ígérgető szabadossággal, droggal, gender ideológiával a szabad népeket nem lehet megvásárolni. Gyermekeinket nem hagyjuk szolgákká átnevelni, az európai nemzetek sokszínűségét a szuverenitás megőrzése mellett fenntartjuk. Az Unióban az erős szövetséget visszaépítjük, az alapítók tényleges jövőt formáló elképzeléseit érvényesítjük.

Mindezek mellett járjuk körbe házunk táját. Mutassuk be, mivel járna, ha a választásokon egoista, politikai hatalomra éhes farkasok kapnának bizalmat. Miért nem érdemes a közel 16 éve járt utat járatlanra cserélni? Miként sikerült a kétharmados többséggel, négy ízben megválasztott kormánnyal együttműködve, új politikai és gazdasági modellváltást létrehozni? Mutassuk meg 16 év alatt mit tettünk, miközben ígérhetjük, hogy képesek vagyunk hibánk kijavítására. Az ígérgetés beláthatatlan és nem megvalósítható formáját elutasítjuk.

Eredményeinket a 2026-os választások előtt viszont érdemes felsorolni, bemutatni.

Lássuk példaként, hogy a kormánnyal együttműködő kétharmados polgári közösség miként gyógyította a ma ultraliberális és áljobboldali formában jelenlévő, de a rendszerváltás óta sem változó ellenzéki dőzsölés gazdaságot kirabló, Brüsszelt szolgáló tevékenységéből fakadó sebeit.

Például tekintsük át a 2010 utáni állami visszavásárlásokat.

A balliberális politikusok úgy gondolkodnak, hogy a nemzetállamok rossz gazdák, ezért mindent privatizálni kell. Azonban az állam igenis lehet jó gazda.

Az Orbán-kormány egészen más elvek mentén kezeli a nemzeti vagyont, mint azt a 2010 előtti kabinetek tették, amelyek számos vagyontárgyat elkótyavetyéltek (látványos privatizáció zajlott a Bokros-csomag idején, de a Gyurcsány-kormány is élen járt a nemzeti vagyon kiárusításában).

Leginkább a közszolgáltatások terén (pl. gáz, áram), illetve a stratégiai ágazatokban érdemes az államnak tulajdont szerezni. Ez történt a 2010 után Magyarországon is: gáztárolókat vett az állam, tulajdonos lett nagy energetikai cégekben, valamint nemzetstratégiai jelentőségű infrastruktúrákban.

A visszaszerzések mellett új elemek is megjelentek az állami vagyon körében, amelyek jelentősége igazán az elmúlt években került előtérbe (pl. az informatikával, digitalizációval kapcsolatos tulajdonjogok), de a közlekedési infrastruktúra és a járműpark is óriásit fejlődött.

MOL

• 2011-ben a magyar állam visszaszerezte a MOL 21,2%-os tulajdonrészét az orosz Surgutneftegas-tól.
• Indok: Egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása. A döntéssel Magyarországnak nemzetstratégiai szempontból az egyik legjelentősebb – és közép-európai szinten is meghatározó – nagyvállalatát sikerült visszaszereznie és biztonságba helyeznie.

Rába Járműipari Holding

– 2011-ben az állam nyilvános vételi ajánlat során 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett a 90-es években privatizált társaságban.

• Jelenleg a magyar állam tulajdoni hányada a Rába részvényeinek 54%-a.

– Indok:

• A lépéssel az állam stratégiailag fontos vállalat birtokába jutott. A kormány célja a Rába működésének támogatása, illetve a hazai és nemzetközi pozíció erősítése volt.

MKB Bank (jogutód: MBH Bank)

– 2014-2015-ben a magyar állam megvette (100%) a német BayernLB-től az MKB Bankot.

• BayernLB az 1994-es privatizálás óta volt az MKB tulajdonosa.

– Indok:

• A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra volt szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történő kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt.

Budapest Bank (jogutód: MBH Bank)

– Az 1995-ben privatizált Budapest Bankot az állam 2015-ben 100%-ban megvásárolta a General Electric Capitaltől .

– Indok (fentebb)

Gáz- és villamosenergia

– A 2010-ben hivatalba lépett kormány stratégiai célnak tekintette a(z) – előző kormányok által privatizált – közműszolgáltatások állami kézbe vételét a jellemzően külföldi tulajdonból, hogy Magyarország polgárai biztonságban érezhessék magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár (rezsicsökkentés) tekintetében is. Emellett az állami tulajdon növelése révén a kormány hosszú távon is stabilabbá kívánta tenni az energetikai infrastruktúrát.

A külföldi szolgáltatók fokozatos kiszorítása a hazai lakossági földgáz -és villamos energia piacról

– Az állam visszavásárolta

• a német E.ON gázüzletágát (2013);
• a német RWE-től a Főgáz Zrt.-t. (2014);
• francia EDF International-től az EDF Démász áramszolgáltatót (2017);
• a szintén francia Engie magyarországi lakossági portfólióját, azaz az Égáz-Dégáz Zrt. nevű egyetemes szolgáltatót (2018);
• végül a német E.ON-tól az E.On Áramszolgáltató Kft.-t (2022).

– A fentiek eredményeként 2022-re az állami tulajdonú MVM-csoport lett a monopol szereplő a lakossági földgáz -és villamos energia piacán.

(Víziközmű-szolgáltatás)

– A vízszolgáltatás jellemzően decentralizáltabb, mint az áram/gázpiac, így a visszavételek jellemzően önkormányzati-állami együttműködésben történtek, nem nagy állami visszavásárlások formájában.

– Ugyanakkor az Orbán-kormány meglapozta, hogy az államnak a lehető legnagyobb befolyása legyen a vízközművek felett is:

• 2011-ben előírta, hogy a víz- és csatornaszolgáltató cégeket legalább 51 százalékban az állam vagy az önkormányzatok birtokolják annak érdekében, hogy a magántőkének – főként a külföldinek – minél kisebb beleszólása legyen abban, hogy mi történik az ágazatban.
• 2013-ban pedig jogi szabályozással szorították rá a kisebb társaságokat, hogy olvadjanak be a nagyobb cégekbe, lehetőség szerint az öt regionális állami vízműbe.

 Antenna Hungária (jelenleg: One)

– Az állam 2014-ben 100%-ban visszavásárolta az Antenna Hungáriát a francia műsorszóró szolgáltatást ellátó TDF S.A. (TDF) leányvállalatától.

– Indok:

• A visszavásárlás eredményeként újból állami tulajdonba került a nemzetstratégiai szempontból is különös jelentőségű országos földfelszíni és műholdas televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás.

– 2022-ben a 4iG tőkeemeléssel 71,6 százalékos tulajdonrészt szerzett az Antenna Hungária Zrt. -ben, a magyar állam részesedése pedig 28,4 százalék lett.

 Budapest Liszt Ferenc Repülőtér

– Június 6-án a magyar állam megvásárolta a Budapest Airport Zrt. tulajdonrészének 80%-át, mellyel közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a hazai reptér. A francia társbefektető VINCI 20%-ot tudhat magáénak.

– Indok:

• A reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír, a gazdasági vérkeringés egyik ütőere. Éppen ezért volt történelmi bűn, amit 2005-ben a baloldal a reptér elhibázott privatizálásával elkövetett. Mindezt súlyosbítja, hogy az eladásra gazdasági konjunktúra mellett, békeidőben került sor.

– A vételár 1200 milliárd forint volt, a reptér pedig már idén 100 milliárd forint feletti osztalékot fizetett az államnak.

Egyéb

 Vodafone Magyarország Zrt. (jelenleg: One)

– A magyar állam (49%) és a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária (51%) 2023 elején megvásárolta a brit Vodafone Europe távközlési cégtől a Vodafone Magyarország Zrt.-t.

– Indok:

• egy állami tulajdonú távközlési társaság megléte nemzetstratégiai kérdés.

– 2025 májusában a magyar állam kiszállt a Vodafone cégből.

 Nemzeti / magán – tulajdon

– A 2010 utáni kormányoknak kezdetektől fogva kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban erőteljesen növeljék a magyar tulajdon (állami és magán) arányát. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban is teljesült.

Állami vagyon növekedése 2022-ig

– Az állami vagyon értéke 2010-2022 között megduplázódott: a 2010. évi 11,6 ezer milliárd forintról 2022-re 21,8 ezer milliárd forintra emelkedett, és a GDP 25 százalékát tette ki.

2026-ban első ízben szavazni induló fiataljaink lássák világosan, hogy a 2010-ben visszaszerzett országirányítás mit tett le gazdaságilag lakosságunk asztalára. Mindez úgy sikerülhetett, hogy az élhető munka társadalmát megvalósítottuk. Ma, aki hazánk fiai, lányai közül munkát keres, az talál és önálló egzisztenciát alakíthat. A gondoskodó állam családcentrikus támogató rendszere biztos jövőt kínál, figyelemmel az önálló tulajdonú, mindenki számára megszerezhető lakásfészek háttérrel.

Kétségünk sem lehet afelől, hogy a csak nevében magyar messiás hazug ígérgetéseit csak úgy értékelhetjük, hogy tudjuk, őt Manfred Weber és Unsula von der Leyen öltöztette Júdás-jelmezbe. Így felhatalmazva vagyunk arra, hogy a jövőben csak Júdás Péternek szólítsuk.

Fotó: Civilek.info / Görgényi Levente