Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, Magyarország minden támogatást megad Szerbiának az európai uniós tagság elnyeréséhez, és ha Magyarországnak lesznek nehézségei, számíthat Szerbiára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Belgrádban, miután Aleksandar Vucic szerb államfővel találkozott.

A kormányfő a szerb elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón közölte, hogy fontos a történelmi tapasztalat,

és amikor Szerbia uniós tagságáról van szó, ő a történelmi tapasztalat pozíciójából beszél. 

Magyarország integrációja idején Lengyelország volt a kulcsország a térségben – idézte fel.

Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának kulcsországa pedig Szerbia.

Azzal, hogy Magyarország Szerbia EU-tagsága mellett áll, a teljes Nyugat-Balkán integrációját támogatja 

– magyarázta. Hozzátette: nagyobb érdeke fűződik az uniónak Szerbia tagságához, mint az országnak.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a járvány ugyan háttérbe szorította a tömeges migráció kérdését, de újra jelentkezik ez a régi probléma. A Nyugat-Balkán stabilitása, a tömeges migrációval szembeni védekező képessége nélkül Magyarország sem lesz biztonságban – jelentette ki.

Kifejtette, hogy a magyar-szerb együttműködésben komoly sikerek vannak mögöttünk, ilyen a vasúti együttműködés, 16 nagyberuházás a járvány ideje alatt is, valamint a gázvezetékek összekötése.

Úgy vélte, a magyar-szerb együttműködés alapja, hogy mindkét ország azt akarja, hogy a gyermekeink jobban éljenek mint mi, családban és nemzetben gondolkodik mindkét ország. Szerbia is olyan pályán van, amelyen érdemes haladni a következő nemzedék érdekében – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kérdésre kitért rá:

a járvány még itt van, de Magyarországon és Szerbiában is sikeresnek bizonyult az oltási program. Megállapodtak az oltási igazolványok kölcsönös elismerésben, és az összes határátkelőhelyet sikerült megnyitni, ami komoly teljesítmény mindkét ország részéről 

– mondta. Hozzátette, hogy az együttműködést fenntartják.

A kormányfő szerint az unióban ezért a nagy kezdeményező döntésekkel szemben van egy óvatosság, ezt nevezik bővítési fáradtságnak, és azt gondolják, az a logikus, ha nem vállalják a bővítéssel járó teendőket.

De ha nem lesz bővítés, instabil lesz az egyik legfontosabb szomszédos térség, az EU nem jut új energiához, megreked és a végén szétesik 

– vélekedett.

A teljes írás itt olvasható.