Tartalmas szavainkkal is megesik, hogy – a beszélő hiányos szókincse miatt –olyan szövegkörnyezetbe csavarognak el, amelyikbe nem illenek.

„Könyvében őszintén mesél a sikereiről és a kudarcairól” az énekes – olvassuk a médiában. „Meséljen a szakma rejtelmeiről!” – kéri az újságíró az alkotót. Mivel biztosan nem kitalált, mesés elemekkel tarkítja mondanivalóját az énekes, hanem valóban őszinte, hiteles beszámolót nyújt, illetve pontos képet adva hivatásáról, magyarázza annak tartalmát, avat be rejtelmeibe az alkotó, írhatjuk ez utóbbiakat!

Amikor azt olvassuk a sajtóban, hogy a könnyűzenei együttes tagjai „lelkesen mesélnek sikereikről”, egy celeb pedig ugyancsak „lelkesen mesél élete nagy sikeréről”, a suta szóhasználat nyomán óhatatlanul ez jut eszünkbe: reméljük, azért igazat is mondanak… Egyértelműen, a pongyola szóhasználat ellenében, megtisztelve a nyilatkozókat: lelkesen idézik fel, ecsetelik, tudatják, újságolják sikereiket, illetve osztják meg eredményeiket a sajtóval, általa pedig a nagyközönséggel.

Az idézett és hasonló mondatok az őszinte beszéd helyett a mesél ige egy mellékjelentését („no, ne mesélj!; ugyan, ne meséljen nekem!”: ’ne akarj, ne akarjon velem elhitetni valamit!’) is a tudatba hívhatják tehát, félreérthetők, ott rejlik bennük a pletykák felelőtlen terjesztésének, másokra erőltetésének, a nagyításnak, a tódításnak a lehetősége is! Az, hogy mesebeszéd mindaz, amiről szó van. Ezért az említett példákban és a valóságra, az őszinteségre utalás más eseteiben a mesél helyett – a javasolt szinonimákon kívül – használható igék: elmond, előad, közöl, emleget, tájékoztat, tudósít, számot ad, referál, visszaidéz, felelevenít stb.

Olykor pedig nemcsak félreérthetővé, hanem egyenesen mulatságossá teheti – bizonyára minden effajta szándék ellenére – a közlés tartalmát a mesél ige. Íme, néhány példa: egy médiaszereplő „a múltjáról és a csajokról kezdett mesélni”, egy másik „őszintén mesélt párkapcsolatairól”, egy harmadik ugyancsak „őszintén mesélt hódításairól”. Kérdés: a nagy oximoront, az „őszinte mesét” higgyük, vagy ne higgyük?

Van története településnek, találmánynak, írásnak, irodalomnak, zenének, filozófiának, egyháznak stb. Előadhatják élőszóban, rögzíthetik írásban. Ha történetről beszélünk, minden esetben van sztori, eseménysor, cselekmény. Pl.: „Ez az ég és a föld teremtésének története” (Mózes első könyve 2,4); „Hallgatta szótlanul, mosolyogva a fiatal pár szökésének a történetét” (Gárdonyi Géza: Egri csillagok); „Mindenkinek megvan a kedvenc családi palacsintás története: az első sütésről, a legszebb vagy a leggyorsabban elfogyó palacsintáról”. A történet főnevünk meghatározása röviden: megtörtént vagy kitalált esemény, illetve valamely szempontból összetartozó események sorozata.

A mai írásban és beszédben azonban elharapódzott e szó emlegetése akkor is, ha nincs sztori. Így például a gasztronómiában. Az idézett három közlés pontos szóhasználatával ellentétben az alábbiak hibásak: „Egész héten arra vágytam, hogy valami csokitörténetet egyek”; „Pudingos, piskótás történetet sütöttem, hogy legyen valami nassi”; „a hagymás-szalonnás-tejfölös történet sokkal jobban ízlett mindenkinek!”; „jól sikerült az aszalt szilvás történet”. Szabatosan: csokoládét tartalmazó édességet kívánt a nyilatkozó; pudingos, piskótás tésztát, süteményt készített a nyilatkozó; ízlett, illetve sikerült az emlegetett két ételkülönlegesség, ételspecialitás.

Rest vagy csekély szókincsű beszélők ajkán más területeteken is felbukkan ez az eltévedt szó. A világhálón olvasom: „ez a matrachuzat egy működő történet, valóban klinikai tesztek vannak mögötte”. Magyarul: a huzat (a tesztek tanúsága szerint is) jól bevált, a célnak kitűnően megfelel, kiváló minőségű stb. További példák: „Ez a bojler fűtőszálas történet?”; „Legjobb tudomásom szerint nem lehet rajta állítani, automata történet”; „Egy motorülés elkészítése nem annyira nehéz történet”. Egyértelmű így is: Ez a bojler fűtőszálas?; … nem lehet rajta állítani, automata; Egy motorülés elkészítése nem annyira nehéz. A történet szó e három példában a készülék, berendezés; a munka, foglalatosság, teendő; az eszköz, kuplung, tengelykapcsoló helyett áll. Mindhárom esetben elhagyható a vizsgált főnév, merthogy egyikben sincs szó sztoriról.

Eseménysor híján tehát szótévesztés, képzavar a történet főnév alkalmazása.

Arany Lajos

Eredeti megjelenés:

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxvi-2022/2022-19-szam/anyanyelvi-kapuor/

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxvii-2023/2023-2-szam/tortenetek-sztori-hijan/