Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember 3-án Pekingben járt, ahol hazánkat képviselte a birodalmi Japán legyőzésének 80. évfordulójára rendezett katonai parádén. A látogatás nemcsak protokolláris esemény volt: a miniszter kétoldalú tárgyalásokat is folytatott, amelyek során a felek megerősítették, hogy a magyar–kínai kapcsolatok példaértékűek.

Ez jó alkalmat ad arra, hogy áttekintsük, milyen kézzelfogható eredményeket hozott az elmúlt évek aktív diplomáciája a gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a politika területén. Az elmúlt évtizedben Magyarország kiemelt célpontja lett a kínai befektetéseknek. A legfrissebb adatok szerint az Európába irányuló teljes kínai tőkebefektetések közel harmada hazánkban valósult meg. Ez a szám önmagáért beszél: hazánk nem csupán a térségben, hanem egész Európában vezető szerepet tölt be a kínai gazdasági kapcsolatokban.

A beruházások nagy része a járműiparhoz és az energiaszektorhoz köthető. Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorgyártásban Magyarország Kínán kívül a világ egyik fontos központjává vált. Debrecenben, Iváncsán és más városokban olyan gyárak épülnek vagy már működnek, amelyek több ezer embernek adnak munkát, és hosszú távon biztosítják hazánk helyét az új technológiák globális versenyében.

A kínai vállalatok jelenléte nemcsak közvetlen munkahelyeket teremt, hanem a magyar beszállítóknak is lehetőséget ad a növekedésre.

Kutatás-fejlesztés és oktatási együttműködések

A gazdasági kapcsolatok mellett egyre több figyelem irányul a kutatás-fejlesztésre. Magyarországon több kínai vállalat is létrehozott kutatóközpontot, ahol felkészült magyar mérnökök és szakemberek dolgoznak együtt kínai kollégáikkal. A cél a jövő technológiáinak közös kidolgozása, legyen szó az elektromobilitásról, az energiatárolásról vagy a digitalizációról.

Az oktatás területén is látványos az előrelépés. A Budapestre tervezett Fudan Egyetem campusa ugyan vitákat váltott ki, de kétségtelen, hogy a magyar és kínai felsőoktatási intézmények közötti együttműködés évek óta erősödik. Egyre több magyar hallgató tanul ösztöndíjjal Kínában, és a hazai egyetemek is fogadnak kínai diákokat, akik a Stipendium Hungaricum programnak is köszönhetően alkotják ma a harmadik legnagyobb külföldi hallgatói közösséget Magyarországon. Ez a kulturális és tudományos csere hosszú távon erősíti a két ország közötti kapcsolatokat, hiszen a fiatalok közben személyes tapasztalatokat szereznek egymás kultúrájáról és társadalmáról.

Infrastruktúra és közlekedés

A kínai beruházások nem korlátozódnak a gyáriparra. Jelentős projektek indultak az infrastruktúra területén is, például a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése, amelyet kínai finanszírozással és kivitelezéssel valósítanak meg. A vasútvonal felújítása a tervek szerint gyorsabb áruszállítást tesz majd lehetővé a görögországi kikötők és Közép-Európa között, így Magyarország logisztikai központként erősítheti pozícióját.

A vasútfejlesztés mellett a légi közlekedésben is jelentősen erősödtek a magyar–kínai kapcsolatok. Az elmúlt években közvetlen járatok indultak Budapest és több kínai nagyváros között (a még 2015-ben indult, és a pandémia miatt egy időre felfüggesztett pekingi járat mellett immár Shanghai, Guangzhou, Xi’an és Shenzhen városok felé), ami nemcsak a turizmusnak ad lendületet, hanem a gazdasági együttműködést is megkönnyíti. A közvetlen légi összeköttetéseknek köszönhetően ma gyorsabban érkeznek az áruk, és a magyar vállalkozások is könnyebben vehetnek részt a kínai piacon zajló üzleti tárgyalásokon. Ez a fajta kapcsolat erősíti hazánk szerepét a kontinensek közötti logisztikai láncban.

Politikai kapcsolatok és diplomáciai súly

A magyar–kínai diplomácia az elmúlt évtizedben tudatosan épült fel. Magyarország volt az első európai uniós tagállam, amely csatlakozott az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, amely Kína globális gazdasági és infrastrukturális stratégiájának része. Ez a lépés nemcsak gazdasági előnyöket hozott, hanem politikai súlyt is adott Magyarországnak Peking szemében. A két ország külügyminiszterei az elmúlt 11 évben több mint húsz alkalommal találkoztak, ami a nemzetközi diplomáciában kiemelkedően sűrű kapcsolatnak számít.

Ezek a tárgyalások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország stabil és megbízható partnerként jelenjen meg Kína számára. Cserébe hazánk olyan politikai támogatást élvez, amelyet más európai országok nem mindig tudnak megszerezni.

Merre visz tovább az együttműködés?

Szijjártó Péter pekingi látogatása ismét ráirányította a figyelmet a magyar–kínai kapcsolatokra, amelyek az elmúlt években látványosan megerősödtek. Az országunkba érkező kínai beruházások új munkahelyeket és technológiai fejlődést hoztak, a kutatás-fejlesztési és oktatási együttműködések hosszú távon erősítik a tudományos és kulturális kapcsolatokat, míg a politikai együttműködés stabil alapot ad a gazdasági sikereknek.

Magyarország így nemcsak Kína egyik legfontosabb európai partnere lett, hanem olyan ország is, amely képes volt a keleti nyitás politikáját konkrét eredményekre váltani. A jövőben a feladat az lesz, hogy ezekből az előnyökből minél többet érezzen a magyar társadalom és gazdaság egésze.