Miután Magyarország sikerrel vette a koronavírus–járvány okozta egészségügyi, valamint gazdasági akadályokat, joggal kezdheti meg a pandémia utáni életre való felkészülést.
Az ország hosszútávú stabilitásának és prosperitásának garanciája azonban nem merülhet ki pusztán az élet újraszervezésében, ugyanis az elmúlt évek során számos „szunnyadó” krízis, mint például a migrációs nyomás, épp az európai járványhelyzet lecsengése okán lobbant be.
Ami a járvány elleni védekezést, az átoltottsági mutatókat, valamint a koronavírus okozta harmadik megbetegedési hullám letörését illeti, hazánk hiába vált rövid idő alatt Európa egyik vezető országává, továbbra is fegyelmezett és tudatos jövő-stratégiára van szüksége. E stratégia kialakításához természetesen elengedhetetlen a magyar választópolgárok hozzájárulása, s pontosan ennek a vitának teremt lehetőséget a nemrégiben minden háztartásba eljuttatott nemzeti konzultációs kérdőív.
Az együttműködési pontokat kereső kérdések között azonban ismét felbukkant a migráció témája is, pontosabban a járványhelyzet utáni bevándorlás helyzetének kezelése. S bár kétségtelen, hogy az elmúlt két évben elsősorban egészségügyi és gazdasági kérdések uralták a közbeszédet, kifejezetten előrelátó és felkészült hozzáállásról tanúskodik az, hogy az Európát érintő bevándorlás megfelelő kezelése – kiváltképp a pandémiával összefüggésben – ismét konzultáció tárgyává vált.
UGYANIS EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN NEMCSAK POLITIKAI VITÁK SORÁT KELL A MAGYAR KORMÁNYNAK ITTHON ÉS BRÜSSZELBEN MEGVÍVNIA, HANEM AKÁR KONKRÉT, FIZIKAI BEAVATKOZÁSI ÉS HATÁRVÉDELMI STRATÉGIÁK ELŐKÉSZÍTÉSÉT IS ESZKÖZÖLNIE KELL.
Miközben Európában jelentősen enyhülő képet láthatunk a koronavírus okozta megbetegedésekkel kapcsolatban, addig a világban, azokban a régiókban, ahol nagy mennyiségben torlódtak és torlódnak fel mind a mai napig migránsok, egyre inkább terjedőben van a koronavírus Deltának nevezett, Indiához köthető variánsa. Ennél fogva azok, akik eddig alapvetően gazdasági és jóléti okoknál fogva döntöttek úgy, hogy Európában próbálnak inkább szerencsét, most egy újabb és jóval erősebb motivációval lettek gazdagabbak, mégpedig a járvány előli menekülés céljával.
Mindezt meg is erősítik az ez ügyben készített statisztikák: amíg tavaly egész évben összesen 45 500 határsértőt fogtak el a magyar határon, addig az idén júliusig már 46 300-at. Az intenzív migrációs mozgások miatt természetesen az embercsempészet mértéke is megerősödött: miközben a múlt évben összesen 167 csempészt fogtak el a határőrök, addig az idén már 420-nál járnak a hatóságok.
Közvetlen térségünktől eltávolodva, szintén növekvő migrációs nyomást látni nemcsak az európai határokat illetően, hanem egyes bevándorláspárti országok belső működésével összefüggésben is. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2020-as adatai szerint miközben növekedett az Európát célba vevők száma, addig egyes tagországok az elutasított menedékkérőket egyre kisebb számban küldték vissza származási országukba a járvány visszaszorítását szolgáló rendkívüli intézkedések, a repülőjáratok hiánya, illetve a lezárt határok miatt.
Európán belül feltorlódott, és egyben elutasított menekültkérelemmel rendelkező migránsok, valamint az EU külső határainál veszteglő bevándorlók helyzete miatt a brüsszeli bürokraták a bevándorláspárti civil szervezetekkel egyetemben ismét egy olyan szétosztási mechanizmus bevezetésének tervén dolgoznak, amellyel reményeik szerint e kihívások – még ha szembe is menve az európai közvéleménnyel, de – orvosolhatók lesznek.
Mindezek fényében kijelenthető, hogy nem véletlenül szerepel a migráció kérdésköre az idén nyáron indított nemzeti konzultációban, ugyanis a járványhelyzet egy teljesen új fénytörésben világítja meg e krízist. A statisztikák tükrében pedig nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország számára érdemi védelmet jelentene a konzultációban is szereplő, két évre szóló „migránsSTOP” javaslat.
Forrás, teljes cikk és kiemelt kép: Origo.hu