„Egyenlőre” nem „szívlelik” egymást

Szerző: civilek.info

SZÍNES, NYELVMŰVELŐ

Arany Lajos nyelvművelő

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe.

Számtalanszor összekeveri a mai nyelvhasználó a hasonló hangalakú, ám eltérő jelentésű egyelőre és egyenlőre szót. A köztük levő különbséget szemléletesen megvilágíthatjuk nyelvművész költőink szövegiből citálva. „A Margita írótolla pihent / S az élete is pihent egyelőre” – olvassuk Ady Endre verses regényében (Margita élni akar). Nemes Nagy Ágnes írja egyik esszéjében: „Várom a vers algebráját. Egyelőre hiába várom. Egyelőre nemhogy a vers algebrája megszületett volna, hanem még a vers számtanát is sikerült szétvernünk XX. századi költői gyakorlatunkkal” (A mérhető idő).

Arany János Toldi estéje című elbeszélő költeményéből idézünk: „Nyom előttük sincsen, utánok sem marad; / Ha maradna is, azt mindjárt egyenlőre / Söpri az éjszaki szélnek fölözője.” Kassák Lajos poémájában olvassuk: „Hogy mindennek elejét vegyék, ingyen könyveket nyomattak a testvériség értelméről s a / munkanélküliek jövedelmét majdnem egyenlőre emelték a dolgozók fizetésével” (Máglyák énekelnek).

Világos tehát: noha e két szó alakja hasonló, jelentésük lényegesen eltér. Az egyelőre időhatározó-szó értelme ez: ’most és még egy (bizonytalan, rövid) ideig, jelenleg még’. Az egyenlőre – az egyenlő melléknév ragos alakja – pedig azt jelenti: ’egyforma, egyenlő részekre’.

Az érzékelhető különbség ellenére a mindennapi írásban, sőt beszédben és a médiában példák özönét találjuk arra, hogy a ragos melléknév a határozószó helyébe lép – hibásan: „Egyenlőre nem tudják megmondani, mikor lesz ismét áram”; „A baleset okait egyenlőre vizsgálják”; „Egyenlőre a televíziót nem tudja legyőzni az internet”; „ajánlatos egyenlőre várni a vizsgával”. Mind a négy közlésben az egyelőre a szabatos.

Egyelőre tehát feleslegesen túlteng a nyelvhasználatban az egyenlőre, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két hasonló alakú szó közül mikor melyik illik a szövegkörnyezetbe

szível, ez a választékos igénk azt jelenti: valaki kedvel, szeret valakit (valamit), valamely közösséget, jóindulattal van valaki iránt: „Grófkisasszonyt feddi atyja, / Mér fejére súlyos átkot, / Hogyha az íródeákot / Még tovább is szíveli” (Arany János: A kép-mutogató); „még a botrányig forrósodó zajt is jobban szívelik maguk körül, mint az áhítatos hallgatást” (Illyés Gyula: Naplójegyzetek). Tagadó mondatban sűrűbben fordul elő, s az a jelentése, hogy valaki nem kedvel valakit (valamit), alig tudja elviselni, türelmetlen vele szemben: „Minek a komédia? Ő engem nem szível. Amíg él, gyűlöl…” (Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő); „A kényelmetlen szállást nem szívelem” (Tersánszky Józsi Jenő: Sarkantyúvirág).

szívlel önmagában nem használatos, csak a meg- igekötővel fordul elő: megszívlel valamit, például intelmet, tanácsot, azaz ’megfogad, követ’: „Tudd meg azért ma, és szívleld meg: az Úr az Isten fenn az égben és lenn a földön, nincsen más!” (Mózes ötödik könyve – 4,39); „nem szívleltük meg a hasonszenvészet tanítását, hogy a háborút a fészkéig kiégetni csak egek-földek megindulásával lehet. Talán a harmadik nemzedék majd már megszívleli!” (Határ Győző: Az Őrző Könyve).

Eltér tehát a tárgyalt két szó jelentése! Ekképp szótévesztés a szível helyett szívlelt írni, mondani. Pedig megannyiszor előfordul ez. A világhálón olvastuk: Csizmás Kandúr „Shrek és Szamár (aki kezdetben nem szívleli Kandúrt) jó barátja lesz”; „nem szívlelik az erőltetett megoldásokat”; „kíváncsi vagyok, mit szól, az én főztömet eddig nem szívlelte”; „A két nehézsúlyú nem szívleli egymást”; „… nem szívleli a szókimondó lányt”.

Helyesen: kezdetben nem szíveli Kandúrt; nem szívelik az erőltetett megoldásokat; az én főztömet eddig nem szívelte; a két nehézsúlyú nem szíveli egymást; nem szíveli a szókimondó lányt.

Aki pedig megszívleli az itt írt tanácsot, annak szívelni fogják a szóhasználatát az anyanyelvünk értői, ápolói.

Arany Lajos

***

Eredeti közlés:

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxvii-2023/2023-29szam/egyelore-tulteng-az-egyenlore/

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxvi-2022/2022-47-szam/anyanyelvi-kapuor/

 

 

Tisztelettel kérjük a magyar magánszférát, támogassa a CÖF-CÖKA küldetését annak érdekében, hogy még eredményesebben, együtt szolgálhassuk a közjót!


Bankszámlaszámunk: UNICREDIT BANK 10918001-00000064-35950004