A Szentatya a keresztények egységét hirdette törökországi látogatásának zárónapján, majd továbbutazott Libanonba.

Isztambulban különböző felekezetek miséin vett részt a katolikus egyházfő.

Az örmény apostoli egyház katedrálisában az örmény nép „bátor keresztény hitvallását” méltatta a történelem során, „gyakran tragikus körülmények között”. II. Szahag konstantinápolyi örmény pátriárkához intézett üdvözlőbeszédében kijelentette, hogy a keresztényeknek „a közös apostoli hitből kell meríteniük, hogy visszaállíthassák azt az egységet, amely az egyház első évszázadaiban Róma és a közel–keleti egyházak között létezett”.

II. Szahag nem sokkal korábban szintén az egység fontosságát hangsúlyozta. A közös hit Krisztusban túlszárnyalja „a nemzetet, etnikai hovatartozást és az időt is” – mondta. A pátriárka kiemelte, hogy tekintettel a keresztények szenvedéseire a Közel–Keleten, az egység létfontosságúvá válik.

XIV. Leó ezt követően a konstantinápolyi ortodox egyház Szent György–katedrálisában vett részt szertartáson. Ott XIV. Leó pápa és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka további lépéseket ígértek a keresztények egységének megteremtése útján. I. Bartholomaiosz méltatta az 1965 óta elért teológiai eredményeket az egység felé vezető úton, és kijelentette, hogy azóta „a testvériség, a bizalom és a megértés szelleme” alakult ki.

Hozzátette: imádkozik azért, hogy a hitvallással és a pápai tévedhetetlenséggel kapcsolatos vitás kérdések „oly módon oldódjanak meg, hogy értelmezésük többé ne legyen akadálya egyházaink egységének”.

A pápa hangsúlyozta, hogy a kölcsönös exkommunikáció 1965–ös feloldása óta „a megbékélés, a béke és a katolikusok és ortodoxok közötti egyre szorosabb közösség útján” haladnak. Mint mondta, a teológiai előrelépések nyomán „ma az a feladatunk, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyünk a teljes közösség helyreállítására”. A pápa ökumenikus szerepéről XIV. Leó kijelentette, hogy különleges feladata „mindenkinek szolgálni a világegyház szintjén”.

XIV. Leó vasárnap délután megérkezett Libanonba. A háború és válságok tépázta országban a pápa saját közlése szerint „újra hirdetni akarja a béke üzenetét a Közel–Keleten, egy olyan országban, amely annyira szenvedett”.

Útban Bejrútba, a pápai gépen adott interjújában a katolikus egyházfő arról beszélt, hogy az izraeli–palesztin konfliktus egyetlen lehetséges megoldása a kétállami megoldás.

Mindannyian tudjuk, hogy Izrael jelenleg még mindig nem fogadja el ezt a megoldást, de mi ezt tartjuk az egyetlennek – húzta alá a pápa.

Izraellel is baráti viszonyban vagyunk, és arra törekszünk, hogy a két fél között közvetítő hangként lépjünk fel segítve megtalálni a mindenki számára igazságos megoldást – tette hozzá.

XIV. Leó elmondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megvitatták az izraeli–palesztin és ukrán–orosz konfliktusokat is. Hangsúlyozta, hogy Törökország fontos szerepet játszik mindkét konfliktus lezárásának elősegítésében. A pápa egyben a felekezetek közötti együttélés példájaként említette Törökországot. „Különböző vallások követői békében tudnak egymás mellett élni. Ez olyan példa, amelyet szerintem mindannyian keresünk a világban” – fűzte hozzá.

Bejrútban a pápa először magánjellegű találkozókat tartott Joseph Aun libanoni elnökkel, Nabih Berri parlamenti elnökkel és Navaf Szalám kormányfővel. Beszéde előtt XIV. Leó az elnöki palota kertjében egy cédrust ültetett, amely fa Libanon nemzeti szimbóluma, és az ország zászlaján is szerepel.

„Boldogok a béketeremtők – azok, akik a békét választják akkor is, amikor a konfliktus könnyebbnek tűnik” – mondta a katolikus egyházfő a bejrúti államfői palotában Joseph Aun libanoni elnökkel tartott találkozóján.

XIV. Leó pápa, aki látogatásához a régió keresztényei megsegítésének reményét és a Közel–Kelet békés jövőjének reménységét fűzte, nagyra méltatta a libanoni nép állhatatosságát, hogy dacára a gazdasági nehézségeknek, a politikai instabilitásnak és az időnként fellángoló konfliktusoknak, újra és újra megtalálták az erőt magukban egy új kezdethez.

Libanon ereje a népben van, amely sosem adja fel, s minden megpróbáltatást követően bátran emelkedik fel – húzta alá.

A pápa rávilágított, hogy az ország ugyan különböző felekezetekből és kultúrákból áll, az, ami minden libanonit összeköt, az a remény közös nyelve. Ez az, ami az embereknek lehetővé teszi, hogy a megpróbáltatások ellenére, új életet tudjanak kezdeni.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „vannak olyan személyes és kollektív sebek, amelyek gyógyulása éveket, néha egész nemzedékeket vesz igénybe” – mondta XIV. Leó.

Aun elnök azt hangsúlyozta, hogy Libanon „minden ember számára a szabadság és a méltóság földje”, és egyedülálló rendszert biztosít a muszlimok és keresztények közötti együttéléshez. Felkérte egyben a pápát, hogy hívja fel a világ figyelmét az ország nehéz helyzetére.

A libanoni elnök kiemelte az ország geopolitikai jelentőségét is: túlélése előfeltétele a térségbéli béke, a reménység és a megbékélés létrejöttének.

MTI

Borítókép: Törökországi látogatásának zárónapján XIV. Leó pápa szent liturgián vett részt Isztambulban, a Szent György patriarchális templomban, Szent András apostol, a konstantinápolyi egyház védőszentjének emléknapján. A szertartást I. Bartholomaiosz pátriárka vezette – Fotó: Facebook/Vatican News