Bár Magyarország egyetlen államot sem tart ellenségének, a nemzeti önerő a XXI. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor – áll a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban. Teljes már a helikopterflotta és megérkezett Tatára az utolsó Leopárd típusú harckocsi is – vont mérleget a tíz esztendeje meghirdetett korszerűsítési terv jelenlegi állásáról a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Civilek Podcast adásában.

„A 2002 utáni kormányok nagy tévedése az volt, hogy azt gondolták, ha tagjai lettünk a NATO-nak, akkor nekünk nem kell hadsereg, nem kell működőképes magyar honvédség. Elég elmenni a missziókba egy kis expedíciós hadsereggel, tehát a nehézfegyverekre, harckocsikra nem lesz szükség. Ezért ezeket eladták, elkótyavetyélték, a komplett magyar tüzérképességet és a páncélos hadosztályt is megszüntették.”

– sorolja a hibás lépéseket Vargha Tamás, aki hangsúlyozta:

„Ha végiggondoljuk, nincs egy külön NATO-hadsereg valahol, minden országnak bele kell adni képességei szerint a magáét. Ez nem úgy működik, hogy majd jön a NATO valahol állomásozó nagy hadserege az 5. cikkely szerint.”

Éppen ezért vissza kellett építeni a katonai képességeket. Ami a korszerű technikából és az azok kezeléséhez szükséges jól képzett, NATO-kompatibilis katonákból áll. Egy ilyen képesség felfejlesztése hosszú folyamat – mondta Vargha Tamás, aki arról is beszélt, hogy ő eredetileg angoltanárként került közel a katonákhoz, akik nyelvtanulás közben olyan szinten tanították meg neki a szaknyelvet, hogy bátran mondott igent a miniszter felkérésének.

Ahogy honvédelmi miniszter úr is szokta mondani, a békéhez erő kell. Merthogy felkészültnek kell lenni arra, hogy megvédd magad.

„Nem arról van szó, hogy háborúzni szeretnénk vagy szeretnénk bárkit is megtámadni, hanem kell egy erő, ami egyrészt elrettenti az esetleges támadó felet, másrészt, ha ez mégis megtörténik, megadja az alapot az önvédelemhez.”

– emelte ki a lényeget az államtitkár.

A jelenlegi európai kilátásokról nagyon rossz véleménye van a kormánypárti politikusnak, Brüsszelben háborús hangulat uralkodik. Újabb és újabb milliárdokat öntenek a háború folytatásába. Vargha Tamás szerint ennek csak az emberek, a polgárok tudnak megálljt parancsolni, az egyes nemzeti választásokon tudják kiharcolni a változást.

„A mi jövő évi választásunk is arról szól, hogy egy bólogató János kerül-e oda miniszterelnökként, amikor a döntéseket meg kell hozni vagy Orbán Viktor, aki a nemzet felhatalmazásával nemet tud mondani.”

Vargha Tamás szerint a választópolgárok többsége békét szeretne.

A podcastban további témák is szóba kerültek:

Magyar Gripenek Baltikumban
Milyen a hangulat a külföldi misszóban szolgáló magyar katonáknál?
Visszaemlékezés a kötelező magyar sorkatonaság idejére
Rudolf Péter, mint joghallgató
NATO-csatlakozás és angoltanítás
Jelenlegi magyar katonai kompetenciák
Sorkatonaság és tartalékos katonaság kérdései
Katonák illetményei, fegyverpénz
Gazdaságélénkítő kormányintézkedések hatásai
Rossz irányok Brüsszelben

A beszélgetést itt lehet megnézni:

Riporter: Németh Miklós Attila
Készítette: Görgényi Levente
Médiaigazgató: Petán Péter

Címlapkép: Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Civilek Podcast felvételén – Fotó: civilek.info