Az Egyesült Államok és Venezuela a Karib-térségben szándékosan zavarja a globális helymeghatározó rendszereket, hogy megelőzze az egymás elleni esetleges katonai csapásokat. A láthatatlan elektronikus hadviselés azonban nem marad következmények nélkül: a GPS-jelek blokkolása a civil légi és tengeri közlekedést is veszélyezteti.
A New York Times értesüléseire hivatkozva az Anadolu hírügynökség azt írja, hogy az Egyesült Államok és Venezuela egyaránt aktívan zavarja a globális helymeghatározó rendszerek működését a Karib-térségben. A lap forrásai úgy fogalmaztak: a Donald Trump amerikai elnök és Nicolás Maduro venezuelai államfő közötti feszült viszony „az elektronikus hadviselés látványos fokozódásához vezetett” a térségben.
Az USA és Venezuela navigációs rendszereket bénít
A jelentés szerint mindkét ország hadserege elővigyázatossági lépésként blokkolja a műholdas navigációs jeleket, hogy egy esetleges támadást megelőzzön vagy megnehezítsen.
Ez a taktika azonban komoly következményekkel jár: a GPS-jelek zavarása jelentősen növeli az ütközések és balesetek kockázatát a légi és tengeri közlekedésben. Ez a régió ráadásul a nemzetközi kereskedelem és turizmus egyik fontos csomópontja.
Egy amerikai tisztviselő a lapnak elmondta, hogy a Stanford Egyetem által elemzett adatok alapján az elmúlt hónapokban több, a Karib-térségben állomásozó amerikai hadihajóról is kimutatták: a környezetükben zavarták a globális helymeghatározó jeleket. A zavarás azokon a területeken volt érzékelhető, ahol ezek az egységek tartózkodtak, ami arra utal, hogy tudatos katonai műveletről van szó. A másik oldalon a Spire Global műholdas adatelemző cég vizsgálatai arra jutottak, hogy
a venezuelai fegyveres erők válaszul az amerikai katonai nyomásra szintén intenzív jelzavarásba kezdtek.
Ezek az akciók Venezuela kritikus infrastruktúráját érintik, beleértve a katonai bázisokat, az olajfinomítókat és az erőműveket, vagyis az ország stratégiai jelentőségű létesítményeit. A jelentés hangsúlyozta:
Az Egyesült Államok és Venezuela által alkalmazott hasonló taktikák következtében a jelzavarási tevékenységek hatóköre és intenzitása egyaránt megnövekedett. Ennek következményeként nemcsak katonai rendszerek, hanem civil hajók és repülőgépek navigációja is kiszámíthatatlanná vált a térségben.
A New York Times értékelése szerint a Karib-térségben tapasztalható fokozódó jelzavarás Donald Trump Maduroval szembeni nyomásgyakorló politikájának egyik legszembetűnőbb példája. A Trump-adminisztráció hivatalos álláspontja az, hogy az amerikai hadihajók – köztük a haditengerészet legmodernebb repülőgép-hordozója, az USS Gerald R. Ford – a kábítószer-kereskedelem ellen lépnek fel, amelyet a venezuelai kormány szervez és irányít.
Címlapkép: Nicolás Maduro venezuelai elnök beszédet mond támogatói elõtt a Santa Inés-i csata 166. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Caracasban 2025. december 10-én, amikor María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ Nobel-békedíjat kapott Norvégiában a demokratikus jogok venezuelai érvényesítésére irányuló erõfeszítései elismeréseként. – Fotó: MTI/AP/Ariana Cubillos
