A jövő év elején rendezhetik meg a budapesti békecsúcsot, és ez lehet a fő geopolitikai helyszíne az ukrajnai befolyási övezetek felosztásának – mondta Ruszlan Bortnyik, az Ukrajnai Politikai Intézet igazgatója egy videóban. Az elemző azt is megjegyezte: Kijevnek egyre szűkül a mozgástere, és minél előbb meg kellene kötnie a fegyverszünetet, mert a helyzetük csak romlani fog.
Az mk.ru beszámolója szerint Ruszlan Bortnyik a Politeka nevű YouTube-csatornán fejtette ki véleményét. Az elemző úgy fogalmazott:
„50, vagy talán 51 százalékos valószínűséggel számítok arra, hogy Putyin és Trump jövő februárban Budapesten találkozik.”
Bortnyik azt is kifejtette, hogy miért épp februárra várja az eseményt: mint mondta, abban a hónapban lesz a Paks2 atomerőmű alapkőletétele, és nem tartja kizárnak, hogy emiatt Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarországra látogathat.
Hozzáfűzte azt is: minden eddiginél nagyobb esélyt lát arra is, hogy februárban Donald Trump is Magyarországra látogasson. Az Ukrajnai Politikai Intézet igazgatója szerint az amerikai elnök számára azért lenne kézenfekvő ez a dátum, hogy még a 2026. áprilisi magyarországi választás előtt támogathassa ezzel Orbán Viktor miniszterelnököt a kampányban (korábban egyébként a magyar kormány részéről is volt legalább egy nyilatkozat arról, hogy Donald Trump szinte biztosan ellátogat valamikor Magyarországra a ciklusa alatt).
Emellett Bortnyik úgy vélekedett, hogy
február-márciusra az ukrajnai fronton is dűlőre juthatnak a felek, ami alapul szolgálhat a tárgyalásokhoz.
„Kiderül, hogy Ukrajna képes-e megtartani Kosztyantinyivkát, és megkezdődik-e a harc Szlovjanszkért. Ezután újabb fontos tárgyalási fordulóra kerülhet sor. Ismét napirendre kerül a kérdés, hogy az ukrán csapatok kivonulnak-e a Donbászból” – fejtette ki a politológus.
Pár nappal korábban Ruszlan Bortnyik arra is figyelmeztetett, hogy Kijevnek folyamatosan szűkül a lehetősége az oroszokkal való megállapodásra, és Ukrajna helyzete csak romlani fog. Véleménye szerint, ha hamarosan nem írnak alá egy szerződést, akkor Ukrajna „12-es erősségű viharba” kerülhet (a Beaufort-skála szerint, amelyen a 12 a legmagasabb fokozat – a szerk.).
„Képzeljük el a következő helyzetet. Oroszország fokozatosan elfoglalja a Donbászt, miközben természetesen Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Harkiv régiók nagy részét is magához ragadja. Eközben az Egyesült Államokban a republikánusok elveszítik a kongresszusi választásokat. A demokraták kerülnek hatalomra, és azt mondják: »Nincs szükségünk békére Putyinnal. Le kell győznünk Oroszországot.« És elkezdenek blokkolni minden olyan kísérletet, amely Putyinnal való megállapodás megkötésére irányul”
– fejtette ki ezt a forgatókönyvet Bortnyik.
Szerinte ebben az esetben Donald Trump amerikai elnök figyelmét a belső politikai harcok köthetik le, és többé nem tud semmit ígérni majd Oroszországnak közvetítőként. Ezért Oroszország, mivel többé nem fog látni lehetőséget a megegyezésre, egyre több területi igényt fog támasztani Ukrajnával szemben. „Oroszország népszavazásokat fog tartani néhol a harkivi és dnyipropetrovszki régiókban, és hadműveletet fog szervezni Herszon, Mikolajiv és Odessza ellen” – vélekedett az Ukrajnai Politikai Intézet igazgatója.
Az elemző úgy összegzett: emiatt a kijevi kormánynak nagyon gyorsan cselekednie kell, ha meg akarja őrizni Ukrajna területének nagy részét. „Legkésőbb jövő őszig”– fogalmazott.
Fotó: Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én – MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov
