Erdély: őrizzük meg, tartsuk meg, legyen úgy, mint régen

Fontos a család, a nevelés és a vallás – A kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa.

Egy felmérés szerint a romániai lakosság nagy többsége a családot, a gyerekeket, a nevelést, a vallást és a keresztény értékeket tartja igazán fontosnak, az RMDSZ-re voksolók pedig majdnem száz százaléka konzervatívként határozza meg magát. Székely István politológus, a szövetség ügyvezető alelnöke úgy véli, inkább a kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa. Fontos a család, a nevelés és a vallás.

– A kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa – mondja Székely István politológus. A szövetség ügyvezető alelnöke úgy véli, az erdélyi magyarok  szavazótáborában a legmagasabb azok aránya, akik a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos nemzetközi szintű kampány kapcsán konzervatívnak tartják magukat – derül ki az Avangarde júliusi felméréséből. A bukaresti közvélemény-kutató cég által a Krónikának elküldött részletes adatok szerint a magyar szövetségre voksoló megkérdezettek 95 százaléka a konzervatív álláspontot képviseli, s csupán 5 százalékuk vallotta magát haladónak, progresszívnek ebben a kérdésben.

Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, az erdélyi magyarok körében valóban magas azoknak az értékeknek az elfogadása, amelyek a konzervatív politikai ideológiák irányába mutatnak: a nemzeti kérdés, az egyházakkal való viszony, a család és ezek kulturális dimenziói.

Székely István rámutatott, az erdélyi magyarok konzervativizmusa elsősorban strukturális konzervativizmus, mert nagymértékben a kisebbségi helyzetből fakad, és mindez a mindennapi élet több területére is kihat. A kisebbségi törekvés leginkább a saját identitás, kultúra megőrzése, az eleve konzervatív ideológia irányába mutat: „őrizzük meg, tartsuk meg, legyen úgy, mint régen”, tehát tudjuk megtartani és továbbadni az általunk örökölt nemzeti identitást és kultúrát. „Természetesen a konzervatív értékek ilyen magas szintjében szerepe van a társadalmi modernizáció és a szekularizáció megkésett voltának is, bár nehéz eldönteni, hogy ezek milyen mértékben okok, és milyenben okozatok” – mutatott rá az elemző. Hozzátette, az egyházak tekintetében azért lenne szükség alaposabb kutatásokra, mert valószínű, hogy kiemelt támogatottságuk nem teljes mértékben a hitéleti tevékenységüknek szól, hanem a társadalmi szerepvállalásuknak is. A két világháború között a történelmi egyházak szervezték meg a romániai magyar oktatást, és most is számtalan olyan kérdéssel foglalkoznak – oktatás, kultúra, szociálpolitika, gazdaságfejlesztés –, ami az erdélyi magyarok számára fontos. A vallás identitást meghatározó szerepe is jelentős, hiszen az etnikai és felekezeti elkülönülés egymásra tevődik.

Az egyházak önállónak, akár autonómnak is mondható intézményrendszerrel rendelkeznek, amely sok esetben olyan településeken is jelen van, ahol a többségi intézményeket a magyarok nem érzik magukénak” – húzta alá az elemző.

Nem népszerű a baloldal a magyarok körében. Székely szerint a strukturális konzervativizmus eleme az 1989 előtti múlt egyértelmű elutasítása, mert az nemcsak állampolgári elnyomásról, állampolgári jogok sérelméről szólt, hanem a magyarok esetében hozzáadódott az etnikai, nemzetiségi elnyomás is. Ebből következik, hogy az erdélyi magyarok körében a baloldal nem kimondottan népszerű, politikai irányzatként marginális.

A család kiemelt szerepe szintén a kisebbségi helyzetből adódik, amit a magyarság fogyatkozását, eltűnését előrevetítő herderi jóslatból fakadó félelmek erősítik” – mutatott rá az ügyvezető elnök. Székely István hozzátette, a gyermekvállalási hajlandóság a román társadalomban egyértelműen csökken az oktatási szint növekedésével, az erdélyi magyarok esetében viszont ez éppen fordítva van:

a magasan képzettek általában több gyermeket terveznek, vállalnak, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők.

Kérdésre a politológus kifejtette, gondot inkább az okoz, hogy térségünkben továbbra is a társadalmi-intézményi modernizáció számít alapkérdésnek, ami nagyobb mértékben ütközik a konzervatív felfogással, a konzervatív ideológiával, mint más eszmerendszerek értékrendjével.

Elutasítják a fiatalok nemválasztási jogát A felmérés szerint a romániaiak többsége (51 százaléka) elutasítja az azonos neműek házasságát, valamint azt, hogy gyereket fogadhassanak örökbe (55 százalék). A megkérdezettek 24 százaléka ért egyet a házasság engedélyezésével, 20 százalék pedig az örökbefogadással. Határozottan elutasító a többség (60 százalék) a 16 évesek nemválasztásának jogát illetően, itt csupán 12 százalék megengedő.

Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek igazán fontosnak, a romániaiak 93 százaléka a családot nevezte meg. A gyerekeket 87, a nevelést 73, a vallást 51, a keresztény értékeket 46, az egyházat 44, a hagyományokat 42, a hadsereget 39, az országot (Romániát) 36, az államot 31 a szexuális kisebbségek jogait 12 százalékuk tartottak kiemelten fontosnak.

Forrás és eredeti cikk: szekelyhon.ro

Kiemelt fotó: szekelyhon.ro/Jakab Mónika