A Benes-dekrétumok tagadásának kriminalizálása egyre nagyobb hullámokat vet Szlovákiában és Magyarországon egyaránt. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kerekasztal-beszélgetésén három felvidéki szakértő próbálta feltárni, milyen célt szolgál a szlovák törvény, és hogyan reagálhat a magyar közösség.
Simon Attila, a Fórum Intézet igazgatója elmagyarázta, hogyan és miért jöttek létre a Benes-dekrétumok. A szakértő kiemelte: „Eduard Benes 1940-ben Londonban létrehozta az emigráns csehszlovák kormányt, amelyben köztársasági elnöknek tekintette magát. Bár nem volt parlamentje, elnöki rendeletekkel kormányzott. Összesen 143 elnöki rendeletet adott ki, amelyek közül 12–13 a magyarok és németek kérdésével foglalkozott, vagyis azzal, hogyan lehet nemzetállammá alakítani Csehszlovákiát.”
A történész szerint az akkori vezetés célja a tiszta nemzetállam megteremtése volt, a magyarok és németek eltávolításával. A magyarokat megfosztották a csehszlovák állampolgárságtól, sokukat munkaszolgálatba hurcolták, és Dél-Szlovákiából való eltávolításuk is tervben volt. Végül a nemzetközi és politikai feltételek hiánya miatt ez nem valósult meg.
Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem docense hozzátette: a második világháború lezárása után a nagyhatalmak „újraszülték” Csehszlovákiát. „1945. május 8-a a békét hozta el, de Dunaszerdahelyen, Komáromban, Losoncon vagy Kassán egy furcsa időszak kezdődött. A földelkobzások hatalmas méreteket öltöttek, és még ma is zajlanak. Csak 2018 óta közel ezer ilyen esetet regisztráltak” – hangsúlyozta.
A református lelkésznek határozott véleménye van a Benes-dekrétumok tagadásának kriminalizálásáról.
„Ez erődemonstráció, a cél a megfélemlítés, hogy a magyar közösség ne nyissa ki a száját. Kétféleképpen reagálhatunk: polgári elégedetlenséggel, vagy kinevetve a törvényt. A Felvidéken például elindítottak egy petíciót, amely megkérdőjelezi a dekrétumokat; több mint hatezer magyar aláírta – tehát hatezer ember kerülhetne börtönbe?”
Simon Attila szerint a törvény nem kifejezetten a magyarok ellen született, de tény, hogy rajtuk is csattan az ostor.
Somogyi Alfréd hangsúlyozta: a magyarság sokáig egy hivatalos bocsánatkéréssel is beérte volna, de ilyen soha nem történt. A törvény értelmében pedig a Benes-dekrétumok tagadásáért akár hat hónapos börtönbüntetés is kiszabható. „Most már nem elég a bocsánat, beszéljünk anyagi jóvátételről is. Nem fognak megtörni minket, az ütés csak erősebbé tesz minket.”
Tárnok Balázs, az NKE John Lukacs Intézet igazgatója kiemelte, hogy jogi anomáliák miatt Szlovákiában továbbra is alkalmazzák a földelkobzásokat, bár a kormány korábban leszögezte, hogy a Benes-dekrétumoknak nincs joghatása.
„Méltánytalan a kialakult helyzet, amire nem az a megoldás, hogy csendben tűrjük. Én magam a nemzetközi térben tematizálom a kérdést, nemzetközi nyomást kell helyezni a szlovák vezetésre – jelentette ki Tárnok Balázs.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a törvény kontraproduktív, annyi „haszna” már kétségtelenül van, hogy rengeteget beszélnek róla a szlovákiai médiában, és minden bizonnyal összerántja a felvidéki közösséget, amelyre az elmúlt években rátelepedett az apátia.
Fotó: Máthé Áron, Simon Attila, Somogyi Alfréd és Tárnok Balázs. – Index/Kertész Renáta
